Alig három év alatt a paraguayi kormány olyan mértékben felgyorsította a genetikailag módosított termékek (GMO-k) engedélyezési folyamatát, hogy ebben az időszakban több GMO-t hagytak jóvá, mint az azt megelőző 20 évben.
Alig három év alatt a paraguayi kormány olyan mértékben felgyorsította a genetikailag módosított termékek (GMO-k) engedélyezési folyamatát, hogy ebben az időszakban több GMO-t hagytak jóvá, mint az azt megelőző 20 évben.
A BASE Investigaciones Sociales Paraguay (BASE-IS) nonprofit kutatóintézet tanulmányozta a paraguayi agrárágazat támogatására irányuló paraguayi politikákat és intézményeket, és az eredményeket egy könyvben mutatta be a géntechnológiával módosított mezőgazdasági ágazat intézményesüléséről Paraguayban („Institucionalización del Agronegocio Transgénico en Paragua”). Ez márciusban jelent meg.
2019 óta a Mezőgazdasági Minisztérium (MAG) az 1030. és a 1071242. számú határozatokkal szisztematikusan csökkentette a GMO-kultúrák engedélyezésére vonatkozó szabályozási keretet.
Az új könyv szerint Paraguayban a GMO-k kereskedelmi célú engedélyezése elsősorban a harmadik országokban történő engedélyezésükön alapul. A MAG rendelkezik és gyakran él is azzal a hatáskörrel, hogy egyszerűsített bürokratikus eljárásokon keresztül engedélyezze a GMO-kat Paraguayban, mivel azokat más országokban már engedélyezték. A minisztérium, amely valójában a Mezőgazdasági és Erdészeti Biológiai Biztonság Nemzeti Bizottságát (Conbio) irányítja, így megkerüli saját ökológiai vagy egészségügyi kockázatértékeléseit.
A könyv szerzői szerint Mario Abdo Benitez elnök GMO-k kibocsátására vonatkozó politikája a szomszédos országok kritériumain alapul – ez Horacio Cartes kormány politikájának folytatása. Ezeket a GMO-kat és növényvédő szereket globális szinten előállító és a szabadalmakkal rendelkező transznacionális vállalatok érdekeinek befolyása alatt dolgozzák ki.
A BASE-IS szerint a génmódosított növények kibocsátásának csökkentett intézményi keretei különösen veszélyesek, mivel az argentin kormány nemrégiben jóváhagyta a világ első génmódosított HB4 búzájának kereskedelmi forgalomba hozatalát, amely ellenáll a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben (amely 15-ször mérgezőbb, mint a valószínűleg rákkeltő glifozát).
Brazíliában is engedélyezték a transzgenikus HB4 búzaliszt termesztését és importját. Tekintettel erre a nemzetközi panorámára és a paraguayi szabályozás deregulációjára, a biológiai biztonsággal foglalkozó Conbio ügynökség a MAG felügyelete alatt egyszerű bürokratikus eljárásokkal a HB4 búza kereskedelmi forgalomba hozatalát is engedélyezni tudta Paraguayban.
Ez a folyamat felgyorsította a GMO-k engedélyezésének számát Paraguayban. 2021 augusztusa és 2022 februárja között összesen hét új GMO-t hagytak jóvá, köztük hat kukoricát és egy szóját. A szerzők könyvükben rámutatnak, hogy 2019 óta a 2004 óta engedélyezett összes GMO több mint 40 százalékát engedélyezték Paraguayban, ami azt jelenti, hogy mindössze három év alatt több GMO-t hoztak forgalomba, mint az azt megelőző közel két évtized alatt.
Jelenleg összesen 48 GMO-t engedélyeztek kereskedelmi forgalomban Paraguayban, ebből 30 kukorica, tíz szója és nyolc gyapot. Az országban engedélyezett transzgenikus szervezetek 85,4 százaléka annak a négy transznacionális agrárvállalkozásnak a tulajdonában van, amelyek jelenleg a világ összes kereskedelmi forgalomban lévő transzgenikus vetőmagját birtokolják: 35,4 százalékban a Monsanto, 22,9 százalékban a Syngenta, 14,5 százalékban a Dow Agrosciences és 12,5 százalékban a BASF.
A hatalomnak ez a koncentrációja az agrárbizniszben együtt jár a vetőmagok és az élelmezésbiztonság feletti állami szuverenitás széles körű elvesztésével.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
 engedélyezési folyamatát, hogy ebben az időszakban több GMO-t hagytak jóvá, mint az azt megelőző 20…){kind=link}