100 évvel ezelőtt az Egyesült Államok Tennessee államában elfogadták a Butler-törvényt. Az evolúció iskolai tanításának betiltására tett kísérlet még ma is érezteti hatását.
A felvilágosodás betiltva
1 §: Tennessee állam közgyűlése elrendeli, hogy az állam egyetemein, középiskoláiban és minden más állami iskolában, amelyet részben vagy egészben az állam közoktatási alapjai támogatnak, tilos lesz minden olyan elméletet tanítani, amely tagadja az ember isteni teremtésének a Bibliában tanított történetét, és ehelyett azt tanítja, hogy az ember az állatokhoz hasonlóan egy alacsonyabb rendű rendből származik.
2 §: Továbbá törvénybe van iktatva, hogy minden tanár, aki e törvény megszegésében bűnös, vétséget követ el, és elítélése esetén minden egyes vétségért legalább száz ($100,00) és legfeljebb ötszáz ($500,00) dollár pénzbírsággal büntetendő.
Részlet a Tennessee-i Kongresszus által 1925. március 13-án elfogadott Butler-törvényből
Az 1920-as évek elején az Egyesült Államokban a modern tudományos elméletek ellen irányuló vallási fundamentalizmus hulláma indult meg. E vita középpontjában az evolúció elmélete, különösen a Charles Robert Darwin (1809-1882) által kidolgozott természetes kiválasztódás elmélete állt. Ezt a keresztény fundamentalista csoportok az Isten általi teremtésbe vetett hitet fenyegető veszélynek tekintették. Míg a modern korig a Homo sapiens-t a teremtés koronájának tekintették, a modern természettudomány eredményei visszaminősítették őt arra, ami valójában volt: egy fáról leszármazott meztelen majomra.
Ebben az oktatási és vallási vitában fordulópontot jelentett az 1925. március 21-én bevezetett „Butler-törvény”. Ezt John Washington Butler, egy farmer és Tennessee képviselőházának tagja kezdeményezte. Ő képviselte azt a társadalomban széles körben elterjedt álláspontot, hogy a Biblia az az alap, „amelyre amerikai kormányunk épül”, elutasította az evolúció elméletét, és annak híveiben a társadalomra nézve fenyegetést látott.
Butler törvényt akart hozni arra, hogy megtiltja az evolúciós elmélet tanítását az állami iskolákban, és biztosítani akarta, hogy a diákok ne találkozzanak olyan eszmékkel, amelyek ellentmondanak a Biblia szó szerinti értelmezésének. A törvény ezért kifejezetten megtiltotta az „emberi fejlődés vagy evolúció” tanítását az állami iskolákban, és büntetést írt elő az e tilalmat megszegő tanárok számára. A törvényt óriási jelentőségűnek tartják, mivel tükrözte a tudományos ismeretek és a vallási meggyőződések közötti feszültséget.
A Scopes-per
A Butler-törvény elfogadása az USA történetének egyik leghíresebb bírósági ügyéhez vezetett: a Scopes-perhez, amelyet majompernek is neveznek. 1925 júliusában John T. Scopes, a Tennessee állambeli Daytonban élő tanár ellen a Butler-törvény megsértése miatt indult eljárás. Scopes az evolúció elméletét tanította biológiaórán, és emiatt vádat emeltek ellene. A pert a tudomány és a vallás közötti konfliktus szimbólumává stilizálták. Scopesot bűnösnek találták, és 100 dollár pénzbírságra ítélték. Az ítéletet azonban később eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezték. Az, hogy a per ekkora figyelmet keltett, annak is köszönhető volt, hogy ez volt az első, amelyet élőben közvetített a rádió. Naponta repülőgépek hozták a híradó filmtekercseit az Egyesült Államok nagyvárosaiba.
A mindössze néhány napig tartó per széles körű vitát váltott ki az iskolai természettudományos oktatásról, és sokakat elgondolkodtatott a vallás oktatásban betöltött szerepéről. A kérdés a következő évtizedekben is ellentmondásos maradt. Az 1960-as években az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága több határozatban – köztük az „Epperson kontra Arkansas” (1968) ügyben – kimondta, hogy a „Butler-törvényhez” hasonló törvények alkotmányellenesek, mert sértik az állam és az egyház szétválasztásának elvét.
Az évek során a kreacionizmus hívei – az az elképzelés, hogy a világegyetem és minden élet keletkezését egy isten művével magyarázzák – keresték a módját annak, hogy a kreacionizmust beépítsék az állami iskolai tantervbe. Életképes módszert láttak abban a kísérletben, hogy olyan teremtéselméletet fogalmazzanak meg, amely azt állította, hogy a természettudomány módszereivel igazolja a Biblia feltételezéseit. Ez volt a „tudományos kreacionizmus” születése.
Néhány állam ezt a lehetőséget kihasználva törvényeket fogadott el, amelyek előírják, hogy az állami iskolákban az evolúció elmélete mellett a teremtéstudományt is tanítaniuk kell. Az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) pert indított e törvények ellen. Ennek eredménye egy fontos jogi ügy 1981-ből: „McLean v. Arkansas Board of Education”.
A pert Arkansas állam egyik amerikai kerületi bíróságán nyújtották be. Azzal érveltek, hogy a „Balanced Treatment for Creation-Science and Evolution-Science Act” alkotmányellenes, mivel a törvény előírta a teremtéstudomány tanítását az állami iskolákban. Hivatkoztak az Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítésének a vallásszabadságot rögzítő „Establishment Clause”-jére.
Az első Scopes-perrel ellentétben az ügyet nem jogi szempontból tárgyalták, hanem a tudományos érvekre összpontosítottak. Tudósokat hallgattak meg annak megítélésére, hogy a teremtéstan tudományosnak mondhatja-e magát. Az ítélet egyértelmű volt: William Overton bíró szerint a teremtéstudomány vallás és nem tudomány.
A döntést 1987-ben a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, mivel egy másik ügyben, amely Louisiana állam hasonló törvényét érintette, a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a teremtéstudomány tanát. Ez a megállapítás országszerte érvényes volt.
Törékeny rúd
Egészen 2005-ig, pontosan 20 évvel ezelőttig kellett várni, hogy egy újabb ügy felháborodást keltsen. A pennsylvaniai Doverben a helyi iskolakörzet úgy döntött, hogy olyan tantervet vezet be, amely az evolúció elmélete mellett az intelligens tervezés fogalmával is megismerteti a diákokat. Az iskolaszék többsége meg volt győződve arról, hogy az intelligens tervezés tudományos alternatívája a jelenlegi evolúciós elméletnek. Valójában az intelligens tervezés elmélete, amely szerint az élet csak intelligens szerzővel magyarázható, a kreacionizmus modern formája.
A szülők pert indítottak a tanterv ellen, mert meg voltak győződve arról, hogy az „intelligens tervezés” bevezetése az osztályterembe sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, amely garantálja az egyház és az állam szétválasztását. A felperesek a tantervek és a természettudományos oktatás elveivel való összeegyeztethetőségük bírósági felülvizsgálatát követelték.
Néhány héttel a „Kitzmiller kontra Dover Area School District” per kezdete után John E. Jones III bíró meghozta ítéletét: az iskolai körzet megsértette az Első Alkotmány-kiegészítést. Megállapította, hogy az „intelligens tervezés” nem tudományos elmélet, és hogy e koncepció bevezetését az osztályteremben vallási indíttatásúnak kell tekinteni. A bíróság azt is kimondta, hogy az iskolaszék döntése vallási meggyőződésen és nem a tudományos tények objektív értékelésén alapult. Ez újabb gátat szabott a vallási tanok tanításának az állami iskolákban – egyelőre.
Donald J. Trump második elnökségével és az amerikai igazságszolgáltatási rendszer folyamatban lévő átszervezésével feltételezhető, hogy további kísérletek lesznek az állam és az egyház szétválasztásának aláásására. A republikánusok vezette államok olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek ellentmondanak az alkotmánynak. Perek fognak következni, amelyek az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé kerülnek. A jobboldali konzervatív bírák többségével az állam és a vallás szétválasztása megkérdőjeleződhet, és a legfelsőbb bíróság ajtót nyithat a kreacionizmus tanítása előtt az osztálytermekben.
Írta: Christoph Lammers
Forrás: JungeWelt
