Costa Rica legújabb kori történelmének leggyilkosabb évét élte át 2023-ban. Costa Ricát, amely sokáig Latin-Amerika egyik legbékésebb országa volt, egyre inkább a szervezett bűnözés erőszakossága uralja.
„Costa Rica a közeljövőben még erőszakosabb ország lesz” – jósolta Iván Molina Jiménez történész egy 2022 márciusában adott interjúban.
Valószínűleg még Molina Jiménez is meglepődött azon, hogy jóslata milyen erőszakosan és gyorsan valóra vált. Január 2-án Randall Zúñiga, az Igazságügyi Nyomozó Hivatal (OIJ) vezetője bejelentette a 2023-as hivatalos bűnügyi statisztikát. A közép-amerikai ország rendőrhatóságai 907 gyilkosságot számoltak, ami 38 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ami már akkor is meghaladta a korábbi csúcsot. Az arány 17,2 gyilkosság jutott 100 ezer lakosra, amivel Costa Rica a világ legveszélyesebb, legmagasabb gyilkossági rátával rendelkező országai közé került.
Costa Rica belügyminisztériuma szerint 2012 és 2023 között 40-ről 340-re nőtt az ismert bandák száma.
Néhány évvel ezelőtt Costa Rica még Latin-Amerika egyik legnyugodtabb és legbiztonságosabb országa volt. Miután 1948-ban eltörölték a fegyveres erőket, Costa Rica volt az egyetlen ország a szubkontinensen, amely fegyveres konfliktus, államcsíny vagy diktatúra nélkül vészelte át a 20. század második felét. Costa Rica különösen az utóbbi évtizedekben vált az ökoturisták kedvelt célpontjává. Maguk a Costa Rica-iak szeretik úgy emlegetni országukat, mint „Közép-Amerika Svájcát”, részben azért, hogy megkülönböztessék magukat a szomszédos országoktól. Végül is Közép-Amerika a Karib-térség mellett a világ legmagasabb gyilkossági rátával rendelkező régiója. Míg azonban a régióban az utóbbi időben csökkent az erőszakos cselekmények száma, Costa Ricában az elmúlt két évben nőtt az erőszakos bűncselekmények száma.
A hatóságok az országban 2023-ban elkövetett gyilkosságok mintegy kétharmadát a szervezett bűnözői csoportok közötti harcoknak tulajdonítják. Az okokat keresve a politikusok és a média előszeretettel mutogatnak a nemzetközi drogkereskedelemre. Amióta a kormány és a Farc baloldali gerillaszervezet 2016-ban békét kötött Kolumbiában, a kolumbiai drogkartellek elárasztották a nemzetközi piacot kokainnal. Costa Ricát tranzitországként elkerülhetetlenül érintik ezek a fejlemények, mivel jól kiépített karibi és csendes-óceáni kikötői, valamint földrajzi elhelyezkedése miatt a dél-amerikai termesztő országok és az észak-amerikai és európai értékesítési piacok között helyezkedik el. Az elmúlt években pedig rekordmennyiségű csempészett kábítószert, például kannabiszt és kokaint találtak a Costa Rica-i kikötőkben.
A szakértők azonban számos hazai problémára is rámutatnak. Az InsightCrime oknyomozó médiaszervezet 13 rosszul összehangolt rendőri szervezetet tart számon az ötmillió lakosú országban. Egyre több olyan ügy is van, amelyben a Costa Rica-i bűnüldöző szervek tagjait a szervezett bűnözéssel való együttműködés miatt ítélték el. Regionális összehasonlításban az ország rendőrsége professzionálisnak és a korrupcióra kevésbé hajlamosnak számít, és a lakosság körében rendkívül nagy bizalmat élvez.
A megfigyelők azonban az első jeleit látják annak, hogy a szervezett bűnözés beszivárog az államapparátusba, ahogyan az számos latin-amerikai országban már előrehaladott állapotban van. A Diario Extra című bulvárlap, az ország egyik legolvasottabb újságja január 15-i számának címe: „Costa Ricát a kábítószer-állammá válás veszélye fenyegeti”.
Szeptember 27-én az El Universal című mexikói újság sok Costa Rica-i félelmét táplálta, hogy országuk a nemzetközi bűnözés uralma alá kerül: „a biztonsági szervek központi személyiségei” titokban tárgyalásokat folytattak a két legerősebb mexikói drogkartellhez, a Sinaloa Kartellhez és a Cártel de Jalisco Nueva Generaciónhoz kapcsolódó bandákkal. Costa Rica jobboldali populista elnöke, Rodrigo Chaves visszautasította a vádakat, mint „abszurd tündérmesét”. Bár az El Universal nem szolgált konkrét forrásokkal és bizonyítékokkal, a Costa Rica-i ügyészség bejelentette, hogy kivizsgálja az állításokat.
Más források relativizálják a kolumbiai és mexikói drogkartellek befolyását az erőszakos bűncselekmények gyors növekedésében Costa Ricában. A belügyminisztérium szerint az ismert bandák száma 2012 és 2023 között 40-ről 340-re nőtt. Az erőszak jelenlegi kitörése elsősorban az e csoportok közötti területi konfliktusokkal magyarázható. Gustavo Mata, Costa Rica 2015 és 2018 közötti belügyminisztere a Monumental rádióállomásnak nyilatkozva elmondta, hogy a bandák intenzíven toboroznak fiatal férfiakat. A gyilkosságok áldozatainak és elkövetőinek túlnyomó többsége 18 és 29 év közötti férfi.
Fernando Villalobos Chacón, a Nemzeti Műszaki Egyetem (UTN) oktatási karának dékánja a szegénységről, mint a „bűnözés anyjáról” beszél. Costa Ricában egy „elveszett nemzedék” nőtt fel, amely az állandó gazdasági válságban csak a „neoliberális politikák súlyosbodását” és az állami támogatás hiányát tapasztalta.
A Costa Rica-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az országban a legmagasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája Latin-Amerikában.
Már a Covid-19 járvány kezdete előtt is a Costa Rica-i lakosság 20 százaléka számított szegénynek. Ez az arány tovább nőtt az elmúlt évek recessziója következtében, amely szinte minden más országnál súlyosabban sújtotta a turizmusra és exportra épülő országot. A kormány azt állítja, hogy a munkanélküliségi ráta 2023-ra tíz százalékra csökken, de a Costa Rica-i Egyetem (UCR) kutatói ennél jóval magasabb számokkal számolnak.
Sokan mára kilátástalanság miatt teljesen kivonultak a munkaerőpiacról. Becsléseik szerint a „gazdaságilag inaktívak” száma meghaladja a 40 százalékot. Az UCR kutatói azt feltételezik, hogy egész Latin-Amerikában Costa Ricában a legmagasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája. A társadalmi egyenlőség és részvétel még mindig létező képe a társadalom széles rétegeiben már egyáltalán nem felel meg a gazdasági fejlődésnek, amelyet szintén a kemény neoliberális reformok jellemeznek.
A nyilvános vitákban erről alig esik szó. Chaves elnök a törvény és rend politikájával közvetlen versenyben áll a jobboldali ellenzéki pártok abszolút parlamenti többségével, akik most egymást túlszárnyalva követelik a manodura (kemény kéz) bevezetését. Ecuadorra és El Salvadorra mutogatnak. Ecuador, akárcsak Costa Rica, sokáig Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb és legstabilabb országa volt, de az utóbbi években a szervezett bűnözés erőszakossága miatt a világ egyik legveszélyesebb országává vált. Costa Rica korábbi elnöke, Laura Chinchilla (2010-2014) és a La Nación című konzervatív vezető médium már rámutatott a Costa Rica és Ecuador „párhuzamos fejlődésére”.
Az El Salvadorban nemrég megnyitott, 40.000 elítélt befogadására alkalmas „megabörtön” a latin-amerikai jobboldal, köztük a Costa Rica-i jobboldal kedvence.
A legújabb el salvadori fejlemények sokak szerint utánzásra méltónak tűnnek. A bandák által elkövetett bűncselekmények által sújtott ország sokáig a világ veszélyesebb országa volt háború vagy polgárháború nélkül is, ahol a gyilkosságok száma 100.000 lakosra vetítve esetenként meghaladta a 100 főt. 2022. március 27-én a tekintélyelvű Nayib Bukele elnök a mai napig érvényben lévő szükségállapotot rendelt el, amelynek során több tízezer állítólagos és tényleges bandatag tűnt el a börtönökben. A nemrég megnyitott, 40.000 elítélt befogadására alkalmas „megabörtön” a latin-amerikai jobboldal, köztük a Costa Rica-i jobboldal kedvence.
Egy helyi börtön meglátogatása után Leslye Bojorges, a konzervatív Partido Unidad Social Cristiana (PUSC) parlamenti képviselője felszólította Costa Ricát, hogy építsen egy óriásbörtönt az El Salvador-i börtön mintájára. Gilbert Jiménez, a jobboldali szociáldemokrata Partido Liberación Nacional (PLN) képviselője felszólította Chaves elnököt, hogy hirdessen szükségállapotot, valószínűleg szintén El Salvadorra gondolva. Costa Rica ismét szomorú rekordot döntött: Az év első nyolc napjában már 19 gyilkosságot követtek el, ötel többet, mint 2023 hasonló időszakában.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Jungle World
