Jobb munkakörülmények és a neoliberális politika bírálata állt a tüntetések középpontjában. A baloldali kormányok további reformokat jelentenek be a munkavállalók és a szegények helyzetének javítása érdekében.
Május elsején emberek milliói válaszoltak a szakszervezetek, baloldali pártok és kormányok felhívására, hogy a munkásosztályért folytatott küzdelem nemzetközi napja alkalmából tüntetéseken és gyűléseken vegyenek részt. A tüntetők mindenütt jobb munka- és életkörülményeket, valamint magasabb béreket követeltek. Olyan országokban, mint Argentína, Ecuador, El Salvador, Paraguay és Peru, a tüntetések a kormányok neoliberális és autoriter politikája ellen is irányultak.
Az alábbiakban rövid beszámolókat közlünk néhány országból:
Buenos Airesben több ezer munkás válaszolt a „La Patria no se vende” (A haza nem eladó) jelszóval meghirdetett szakszervezeti felhívásra. A tüntetések elsősorban az ultrajobboldali Javier Milei elnök kormánya ellen irányultak. Előző nap a parlament jóváhagyta neoliberális munkaügyi reformját. „Kénytelenek vagyunk elítélni egy olyan munkaügyi reformot, amely visszaveti a munkavállalók jogait” – mondta a tüntetésen Maia Volcovinsky, a legnagyobb argentin szakszervezeti szövetség, a Confederación General del Trabajo (CGT) vezetőségéből.
Bolívia szakszervezeti szövetsége, a Central Obrera Boliviana (COB) országszerte tüntetésekre hívott fel. Luis Arce elnök Cochabambában vett részt. Bejelentette, hogy 5,8 százalékkal megemeli a minimálbért. „A kormány egysége a munkásokkal megvalósult” – mondta a baloldali elnök. A 359 dollárnak megfelelő összegre történő emelés az ország dolgozóinak mintegy 20 százaléka számára lesz előnyös.
Brazíliában több ezren vettek részt a szakszervezetek nagygyűlésén São Paulo metropoliszban, a népszerű Corinthians futballklub stadionjánál. A rendezvényen részt vett Luiz Inácio Lula da Silva elnök és korábbi szakszervezeti vezető. Előzőleg aláírta azt a rendeletet, amely 2842 reál (mintegy 547 amerikai dollár) jövedelemig mentesíti a jövedelemadótól a jövedelmeket. Megígérte, hogy ezt a küszöböt 5000 reálra (kb. 962 USD) emeli.
Santiago de Chilében mintegy 5000 ember vett részt a Central Unitaria de Trabajadores (CUT) által szervezett tüntetésen, és vonult végig a városközponton. Jobb béreket és munkakörülményeket követeltek. Gabriel Boric balközép kormányát is felszólították, hogy határozottabban álljon ki a munkásosztály mellett. Egy másik Santiagóban tartott tüntetésen összecsapásokra került sor a rendőrséggel, amely vízágyúkat és könnygázt vetett be, és 16 embert letartóztatott. Boric a munkáskórházban tartott rendezvényen beszélt. „A részvételhez való jogot kell a középpontba helyeznünk, azt, hogy nem azért élsz, hogy dolgozz, hanem azért dolgozol, hogy élj” – mondta. A munkaidőt 45-ről 40 órára csökkentő törvény első szakasza az előző héten kezdődött.
Ecuadorban május 1-je alkalmat adott Daniel Noboa elnök neoliberális politikájának bírálatára. A fővárosban, Quitóban mintegy 5000 ember vett részt a szakszervezetek által szervezett tüntetésen, ahol jobb munkakörülményeket és több munkahelyet követeltek. „Nehéz munkát találni, és minden drágább lett” – mondta Luis Morales kereskedő, akinek már két éve nincs hivatalos munkája. A kormány jelenleg a fogyasztási adókat, például az áfát 12-ről 15 százalékra emeli, hogy forrásokat mozgósítson a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. Egy héttel korábban bejelentette, hogy négymilliárd dollár hitelt vesz fel a Nemzetközi Valutaalaptól.
El Salvadorban a tüntetéseket a 2022 márciusa óta érvényben lévő rendkívüli állapot jellemezte. San Salvadorban a kormányt bíráló szakszervezetek és társadalmi szervezetek a rendkívüli állapot megszüntetését követelték, amelynek következtében csaknem 80 ezer embert tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy bűnbandák tagjai. Tiltakoztak továbbá a Nayib Bukele elnök vezette munkajogok leépítése ellen is. „Azért csatlakozunk ehhez a május 1-jei menethez, hogy láthatóvá tegyük a szükségállapot ártatlan áldozatait” – mondta Alfredo Mejía a Movimiento de Víctimas del Régimen mozgalomtól. Ugyanakkor a kormányt sajtóértesülések szerint támogató Unidad Sindical Salvadoreña is tüntetett. Rolando Castro munkaügyi miniszter is részt vett ezen a demonstráción.
Több ezer szakszervezeti aktivista és aktivista vett részt a Gustavo Petro elnök által összehívott tüntetésen a kolumbiai főváros, Bogotá központi Bolívar terén. Ismét hangsúlyozta, hogy ellenfelei megpróbálják eltávolítani hivatalából. „Ha államcsínyre tesznek kísérletet, az utcán fognak találkozni az emberekkel” – mondta. Petro 2022 augusztusa óta tölti be az elnöki tisztséget. Kormányának az egészségügyi, a nyugdíj- és a munkaügyi rendszerre vonatkozó reformtervei azonban rendszerint megrekednek a parlamentben. Számos más nagyvárosban és vidéken is ezrek vonultak az utcára, hogy Petro szociális reformjai mellett tüntessenek.
A paraguayi szakszervezetek a fővárosban, Asunciónban tartott nagygyűlésre mozgósították tagjaikat. A szakszervezeti szabadság tiszteletben tartását, a sztrájkjogot és tisztességes béreket követeltek, mivel a jelenlegi béremelések messze elmaradnak az inflációtól. Santiago Ortiz, a paraguayi újságírók szakszervezetének képviselője szerint a parlament jelenleg egy olyan törvényjavaslatot vitat meg, amely korlátozná a sztrájkjogot és veszélyeztetné a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.
Peruban a tüntetések Dina Boularte elnök ellen irányultak, aki Pedro Castillo baloldali elnök 2022 decemberi megpuccsolása óta irányítja az országot. A tüntetők között voltak azoknak az embereknek a hozzátartozói, akiket a 2022-es és 2023-as kormányellenes tüntetések során – többnyire a rendfenntartó erők lövései által – megöltek. Igazságot követeltek halottaikért. A fővárosban, Limában összecsapások voltak a rohamrendőrökkel.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
