Mexikó az USA legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Az USA kereskedelmi háborúja Kínával hosszú távon nyereséges lehet – de Kína már régóta számított erre.
Múlt hétfőn a mexikói gazdasági és pénzügyminisztérium szigorúbb kereskedelmi vámokat jelentett be. Összesen 544 különböző tételről van szó, köztük textíliák, fa, kerámia, bútorok, hangszerek és vegyi termékek. A két minisztérium szerint minden olyan ország érintett, amellyel Mexikó nem kötött kereskedelmi megállapodást – például Kína -.
A bejelentett vámok nagyon eltérőek, az árutípustól függően öt és 50 százalék között mozognak. A cél a „biztonság és a tisztességes piaci feltételek biztosítása”, valamint „a nemzeti ipar fejlődésének előmozdítása”. A Mexikói Iparkamarák Szövetsége (Concamin) hangsúlyozta, hogy ez nem protekcionista intézkedés. A „tisztességtelen gyakorlatok”, például a dömping és a támogatások elleni fellépésről van szó.
Az értékláncok átszervezése
Mexikó már régóta releváns szereplője az USA és Kína közötti bonyolult kereskedelmi háborúnak – és a két szuperhatalom közötti szereplőként igyekszik gazdasági előnyökhöz jutni.
Az USA és Mexikó is épp egy heves választási kampány kellős közepén van. Hszi Csin-ping kínai elnök éppen múlt pénteken figyelmeztette az Egyesült Államokat: „Kínának és az Egyesült Államoknak partnereknek kell lennie, nem pedig riválisoknak” – mondta Hszi az amerikai külügyminiszter Antony Blinken.
Dion Rabouin, a Wall Street Journal munkatársa összefoglalja, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború eddig egyik fél számára sem volt különösebben sikeres. Az Egyesült Államok déli szomszédja azonban jól járt. Mexikó „a konfliktus nagy nyertese”. A CNA Insider szingapúri műsorszolgáltató még a termékgyártás „reneszánszának” is nevezi.
A Gazdasági Összetartozás Megfigyelőközpontja (OEC) szerint az Egyesült Államokba irányuló kínai export 2018 júliusa óta mintegy 21 százalékkal csökkent. Mexikó ezzel szemben csak 2023-ban 4,5 százalékkal tudta növelni az USA-ba irányuló exportját. A mexikói export 76,8 százaléka most az Egyesült Államokba irányul.
Az OEC megállapítja, hogy Mexikó „megelőzte Kínát a legfontosabb áruszállítóként”. „Az észak-amerikai kereskedelmi minták jelentős megfordulása” van folyamatban. Ennek azonban nemcsak a szomszédos ország előnyös földrajzi közelsége a döntő tényezője, hanem Mexikó „radikális diverzifikációs törekvései” is.
Az orvosi berendezések és az elektromos autók Mexikó sikerének fő mozgatórugói. Mexikó részesedése az USA-ba irányuló orvosi berendezések behozatalában 31,4 százalékra emelkedett (2023), szemben a 2018-as 25,6 százalékkal. Sok pénz áramlik a Tesla „Gigafactory 6” nevű gyárának építésébe is, amely az északi Nuevo León államban, Monterrey város közelében található.
Az üzlet tavaly valósult meg, és az első elektromos autók 2026-tól gördülnek le ott a gyártósorról. Mexikó az elektromos járművek harmadik legnagyobb beszállítója az USA-nak. Az OEC elemzése szerint Mexikó „a meglévő erősségek kihasználásával és az új lehetőségek agresszív keresésével” vezető szerepet szerzett.
Mexikó: az új Kína?
Mexikó megfelel az ideális gyártási helyszínnel szemben támasztott követelmények közül soknak: földrajzi közelség, stabil kereskedelmi megállapodások, alacsony termelési költségek és elegendő munkaerő. Az USA számára 2018-ig Kína is teljesítette mindezeket a követelményeket. Aztán elkezdődött a kereskedelmi háború, a vámokat masszívan megemelték, egy évvel később pedig a koronavírus-járvány látott napvilágot Kínában.
Az elmúlt három évtizedben a Középső Birodalom gyors gazdasági növekedésen ment keresztül. Ez a munkavállalók béreinek megfelelő emelkedésével járt együtt.
Mindössze tíz év alatt, 2012 és 2022 között a kínai feldolgozóiparban az éves átlagbér több mint kétszeresére emelkedett, 41 650 (2012) jüanról 97 528 (2022) jüanra. Jó a kínai embereknek – rossz a külföldi vállalatoknak, amelyek olcsón akarnak termelni.
Ennek logikus következménye volt az új gyártási helyszínek keresése. Az amerikai vállalatok – nagy analitikus éleslátással – észrevették, hogy országuknak történetesen 3.145 kilométeres határa van egy ilyen helyszínnel: Mexikóval. A Nearshoring vonzó modellé vált. Az ötlet egyszerű – a gyártóipar áthelyezése egy közeli országba, ahol olcsó a munkaerő és megfelelőek a kereskedelempolitikai feltételek.
A legnyilvánvalóbb előny: hatékonyabb ellátási láncok. Az áruk szállítási ideje radikálisan csökkenthető. Ráadásul a mexikói feldolgozóiparban a bérek ma már alacsonyabbak, mint Kínában. Mexikó tehát masszívan profitál az amerikai-kínai kereskedelmi háborúból. Mexikó 2023-ban az USA legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. 2023-ban az USA teljes importjának 15 százaléka Mexikóból származik.
Kína azonban már régen észrevette ezt a tendenciát – és ennek megfelelően cselekedett. Kína ugyanis úgy tud tőkét kovácsolni a mexikói nearshoringból, hogy egyszerűen áttelepíti a termelőüzemeket magába Mexikóba.
A CNA Insider szerint 2018 óta a kínai vállalatok 8,29 milliárd dollárt fektettek be Mexikóban. A Ningbo Xusheng Group (autóalkatrészek) például közel 350 millió dollárt fektetett be Mexikóban, míg a Hisense (háztartási gépek) 260 milliót. Ez egyáltalán nem tetszik az USA-nak, amely trójai falóként érzékeli ezt a stratégiát.
Ugyanakkor több tényező is teszi vonzóvá Samu bácsi szomszédos államát, mint helyszínt. A szervezett bűnözés növekvő ellenőrzése a politika és a gazdaság felett egyre veszélyesebbé teszi a sok pénzzel járó üzleteket. A korrupció mindenütt jelen van, lassítja a folyamatokat és árt a társadalomnak. Mexikó a 126. helyen áll a 180-ból a Transparency International szervezet által készített legutóbbi Korrupció Érzékelési Indexen, amely a korrupciót értékeli.
A mexikói társadalom társadalmi szövetét csaknem két évtizede romboló háború, amely több százezer halottat hagyott maga után, szellemfalvakat, eltűnéseket és több ezer belső menekültet okoz, nem riasztja el a külföldi befektetőket attól, hogy úgy döntsenek, Mexikóba telepítik a termelést.
Fentanil mint fegyver?
A mexikói fentanil pontos gyártási folyamatáról keveset tudunk. Tény, hogy az elmúlt években a maffia jelentős bevételi forrásává vált. Mexikóban amúgy is régóta modern cégként működik: globalizált értékláncok és a „termékportfólió” diverzifikálása is benne van.
Az USA-ba irányuló migránsok zsarolása, a kényszerített prostitúció, a bányászat, az ingatlanok és az emberrablások. Az USA-ban nagy a kereslet az erős fájdalomcsillapító fentanil iránt. Amióta a Big Pharma az ottani aljas orvosokkal együttműködve évekkel ezelőtt elkezdte felírni a – valójában végstádiumban lévő rákos betegeknek szánt – gyógyszert mindenféle dolgokra, egy szörnyeteg jött létre. A mexikói drogmaffia nem hagyta ki ezt az üzleti lehetőséget.
Luis Chaparro újságírónak néhány évvel ezelőtt sikerült ellátogatnia egy fentanil-laboratóriumba Sinaloa államban. Az interjúban kiemeli, hogy az ország két legjelentősebb drogkartellje – a Sinaloa és a Jalisco New Generation – vegyészeket küld Kínából, hogy megtanítsák a mexikói drogszakácsokat a kábítószer szintézisére.
A fentanil alapanyagai szintén kizárólag Kínából érkeznek, és a mexikói kikötőkön keresztül jutnak el az országba, amíg aztán a drogmaffia laboratóriumaiban fentanillá dolgozzák fel őket. Chaparro elmondja, hogy nem tiszta fentanil előállítását látta, hanem a fentanillal hígított „Percocet” tabletták (az oxikodon paracetamollal kevert márkaneve) szándékos előállítását.
Azt feltételezi, hogy a mennyiségeket a kínai kormány ellenőrzi, és tudatosan elfogadják a túladagolás miatt az USA-ban bekövetkező haláleseteket. Ez azonban csak spekuláció.
A drogmaffia számára az előnyök nyilvánvalóak: a nyers mezőgazdasági termék termesztése már nem szükséges, a gyártási folyamat rövidebb és hatékonyabb. Nem kell koka leveleket betakarítani, nem kell marihuána magokat elültetni.
Egy nagyvárosban bérelt házakban lévő kis laboratóriumok elegendőek kis tabletták millióinak préseléséhez. Ennek oka, hogy a fentanil már nagyon kis dózisban is rendkívül hatékony. Ez fordítva magasabb haszonkulcsot jelent alacsony csempészési mennyiség mellett.
Írta: Moritz Osswald
Forrás: Telepolis
