Ecuadorban a szakszervezetek, az őslakosok egyesületei és más társadalmi szervezetek napok óta tüntetnek a Daniel Noboa elnök által elrendelt benzintámogatás-csökkentés ellen. Miközben az ecuadori szakszervezetek ernyőszervezete (Frente Unitario de Trabajadores, FUT) és több mint száz civil társadalmi szervezet csütörtökre országos akciónapra hívott fel, az államfő szerdán elhagyta az országot, hogy Peruban találkozzon Dina Boluarte puccsista elnökkel.
A banánvállalkozó távozása előtt, kedden harmadszor is rendkívüli állapotot rendelt el az ország egy részére, noha az előző kettőt az alkotmánybíróság törölte, mivel „nem tartotta eléggé indokoltnak” az intézkedést.
Kedden Quitóban, Guayaquilban és más városokban is nagyobb tüntetések kezdődtek. Útlezárásokról, égő gumiabroncsokról és az üzemanyag állami támogatásának eltörlése ellen transzparensekkel tüntetőkről készült képek keringenek az interneten. Ennek következtében egy gallon benzin (3,79 liter) most 2,40 dollár helyett 2,70 dollárba kerül. Az egyik tüntető – égő gumiabroncsok füstjétől körülvéve – kijelentette, hogy az intézkedés „még több embert ítél szegénységre”. Az Ecuadori Bennszülött Nemzetiségek Szövetsége (Conaie) már pénteken közzétett nyilatkozatában tiltakozott azután, hogy a kormány márciusban tizenkét százalékról 15 százalékra emelte az áfát, mondván, hogy ez „újabb csapás a családokra”.
„Az IMF parancsol, Noboa pedig engedelmeskedik” – hangzott a tiltakozók egyik jelszava. Bár a lakosság többsége április végén népszavazáson elutasította a gazdaság további neoliberális átalakítására vonatkozó két javaslatot, az államfő vakon követi a Nemzetközi Valutaalap utasításait. Az őslakos Pachakutik párt koordinátora, Guillermo Churuchumbi a szavazás után rámutatott, hogy tíz fiatalból négynek nincs munkája, közel hatmillió ecuadori él napi három dollárból, kétmillió pedig napi egy dollárból. 80 százalékuk szeretne kivándorolni. Mivel az informális, azaz a feketemunka már 2023-ban is a gazdaság több mint 50 százalékát tette ki, nem látszik javulás. Ellenkezőleg, a magasabb üzemanyagárak valószínűleg szinte minden árucikket megdrágítanak, és tovább gerjesztik a szegénység, az éhezés és az erőszak spirálját.
Míg Conaie azzal vádolja az államfőt, hogy „a társadalmi nyugtalanság légkörét” teremti meg, addig kormánya szóvivője, Esteban Torres a legnagyobb őslakosok szövetségének és a szakszervezeteknek a figyelmeztetését „kampányálláspontként utasította el a 2025 májusában esedékes új választásokra való tekintettel” – jelentette az Efe spanyol hírügynökség. A cáfolatok ellenére Noboa egyúttal újabb 60 napos rendkívüli állapotot rendelt el több mint hat tartományban, az intézkedést „súlyos belső zavargásokkal” és „belső fegyveres konfliktusokkal” indokolta. Egy tanulmány szerint az eszkalálódó erőszakot nemcsak a szükség és a szegénység táplálja, hanem mindenekelőtt az amerikai eredetű fegyverek illegális és ellenőrizetlen importja. Carla Álvarez Velasco, az ecuadori „Instituto de Altos Estudios Nacionales” biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértője ezért az RT által kedden közzétett cikkében amellett érvel, hogy „nyomást kell gyakorolni Washingtonra, hogy állítsa le a fegyverek illegális tranzitját”.
Noboa azonban nem áll szándékában ezt megtenni. Az El Universo című napilap szerint a perui kollégájával, Boluartéval – aki szintén inkább az elnyomásra támaszkodik az országában tapasztalható erőszak leküzdésében – folytatott megbeszélésen a környezetvédelemmel, a vízkészletekkel, az energiával, valamint a „biztonsággal és a védelemmel” kapcsolatos kérdésekről volt szó. A puccsista rezsim vezetője számára Noboa látogatása örvendetes alkalom arra, hogy közel 100 nap után ismét bemutatkozhasson a sajtónak. A legutóbbi média megjelenése után a „Rolex-ügy” alkalmával, amelyben luxusórák megmagyarázhatatlan birtoklása miatt jogosulatlan meggazdagodással vádolták, Boluarte kerülte a sajtóval való kapcsolattartást.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt