A radikális jobboldali venezuelai ellenzéki politikus, María Corina Machado, az ellenzéki előválasztások győztese kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem mond le, annak ellenére sem, hogy kizárták az elnökválasztási versenyből.
Ezt a kijelentést az El País című spanyol lapnak adott
interjújában tette. Ebben Machado arra is utalt, hogy Washington segítségére
támaszkodik, hogy biztosítsa nevét a szavazólapon.
„Biztosan olvasták [Antony] Blinken [amerikai
külügyminiszter] nyilatkozatát, amelyben egyértelműen kijelentette, hogy a
jelöltek részvételének lehetővé tétele az előválasztásokon az aláírt
megállapodás egyik kulcspontja” – mondta Machado. A kormány és az ellenzék
között október 17-én aláírt barbadosi megállapodásra utalt.
A dokumentum azonban nem kötelezi a kormányt arra, hogy
visszavonja az eltiltást. Ellenkezőleg, kimondja, hogy a pártok maguk
választhatják ki jelöltjeiket és indulhatnak, amennyiben azok megfelelnek az
alkotmánynak és a törvényeknek.
A Számvevőszék 2015-ben 15 évre eltiltotta Machadót a
politikai tisztségek gyakorlásától, mert képviselői mandátuma idején nem hozta
nyilvánosságra jövedelmének teljes mértékét. Az eltiltást az év elején
megerősítették, miután José Brito, egy ellenzéki képviselő tájékoztatást kért.
Brito emellett panaszt nyújtott be az ellenzéki
előválasztások ellen a Legfelsőbb Bírósághoz. Ennek következtében az egész
előválasztási folyamatot törölték, amelynek során Machadót a szavazatok több
mint 90 százalékával az „Egységes Platform” képviselőjének választották a
2024-es elnökválasztásra. Brito elítélte az eljárás során elkövetett „törvénytelen
és alkotmányellenes cselekményeket”, köztük Machado szerepeltetését a
szavazólapon.
Az október 22-i ellenzéki előválasztás önszerveződő és kézi
szavazáson alapult. Az önjelölt Nemzeti Előválasztási Bizottság azt állította,
hogy több mint két millióan vettek részt a választásokon, ami erősen
megkérdőjelezhető, mivel a bizottság nem szolgáltatott ellenőrzött eredményeket
(erről a miamerikank.hu is beszámolt).
Machado ezt az állítólagos részvételi arányt a társadalmi
változás bizonyítékaként emeli ki. Stratégiája az, hogy arra támaszkodik, hogy
az előválasztásokat legitimnek tekintik, hogy mozgósítani tudja támogatóit, és
rákényszerítse a választási hatóságokat, hogy elfogadják őt jelöltként.
Részvételét azonban széles körben vörös vonalnak tekintik
Nicolás Maduro kormánya számára, és várhatóan nem változtat álláspontján.
Az, hogy a politikus nem hajlandó megfontolni egy „B-tervet”
arra az esetre, ha nem oldják fel a tiltását, felveti a félelmet, hogy az
ellenzéki keményvonalasok ismét az erőszakos utcai tüntetések és a választási
bojkott stratégiájához folyamodhatnak. Álláspontja azonban az ellenzéken belül
is vitákat váltott ki.
Machado kifejezetten felhozta az amerikai szankciókkal való
fenyegetést is, hogy rákényszerítse a kormányt a szavazáson való indulásának engedélyezésre.
„Az amerikai kormánynak megvan a lehetősége arra, hogy ösztönözzön. És
világossá tette, hogy az engedményeket visszavonják, ha [ez a feltétel] nem
teljesül” – mondta Machado.
Októberben az amerikai pénzügyminisztérium engedélyeket
adott ki a „bizonyos kiválasztott szankciók felfüggesztésére”. Ez lehetővé
teszi a termelést, a beruházást és az értékesítést a venezuelai olaj-, gáz- és
aranyágazatban. Ez közvetlen válasz volt a barbadosi megállapodásra. Ugyanakkor
egy figyelmeztetés kísérte, hogy az amerikai kormány felfüggesztheti vagy
visszavonhatja ezeket, ha úgy találja, hogy a Maduro-kormány nem tartotta be a
megállapodásokat.
Juan González, a Fehér Ház Latin-Amerikáért felelős
főtanácsadója elmondta, hogy az USA november 30-ig szabott határidőt. A kizárt
jelölteknek addig engedélyezniük kell a választásokon való részvételt, különben
a szankciók enyhítését feloldják.
Írta: José Luis Granados Ceja
Forrás: Amerika21
