Ecuadorban most vasárnap választásokat tartanak, amelyek nemcsak a következő öt év politikáját határozzák meg az erőszak, a gazdasági problémák, a korrupció és a politikai válságok által megrendített országban, hanem hatással lesznek a latin-amerikai hatalmi egyensúlyra is. A rendkívül polarizáló választási kampányt követően az Egyesült Államokkal szövetséges jobboldali elnök, Daniel Noboa reméli, hogy újraválasztják.
Háttér: fej-fej mellett halad a verseny
Mintegy 13,7 millió választásra jogosult ecuadori hívják az urnákhoz vasárnap az ország parlamenti és elnökválasztásán. A 2029-ig tartó időszakra szóló új elnök és helyettese megválasztása mellett a szavazáson a 137-ről 151-re emelt számú nemzetgyűlés tagjairól, valamint az Andok Parlament öt képviselőjéről is szavaznak.
Ahhoz, hogy egy jelölt győzni tudjon a szavazás első fordulójában, vagy a szavazatok több mint 50 százalékát kell megszereznie, vagy legalább 40 százalékot kell szereznie, és tíz százalékponttal kell megelőznie a második helyezettet. Ellenkező esetben április 13-án a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közötti második fordulóban dől el. Az elnök és helyettese legfeljebb két egymást követő ötéves ciklusban töltheti be hivatalát. A nemzetgyűlés tagjai szintén legfeljebb két cikluson keresztül tölthetnek be tisztséget, függetlenül attól, hogy a ciklusok egymást követik-e.
A vasárnap az elnöki és alelnöki posztért induló 16 jelöltpáros közül jelenleg a következők állnak az élen: Daniel Noboa hivatalban lévő állam- és kormányfő a jobboldali „Movimiento Acción Democrática Nacional” (ADN) színeiben, akinek jelöltje María José Pinto, valamint Luisa González ügyvédnő a baloldali „Revolución Ciudadana” (RC) mozgalom részéről, akinek jelöltje Diego Borja. A legfrissebb felmérések szerint fej-fej mellett halad a verseny. Bár González az elmúlt hetekben felzárkózott, ez valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy a két favorit egyike megnyerje meg a szavazás első fordulóját. A rendkívüli választásokon, amelyeket 2023-ban írtak ki, miután Noboa elődje feloszlatta a parlamentet, González a voksolás első fordulójában még vezetett, de aztán a második fordulóban 3,6 százalékponttal lemaradt riválisától.
Ellenfele Luisa González ügyvédnő, a „Revolución Ciudadana” (RC) baloldali mozgalom képviselője, aki a választási kampányban egy alternatív, fenntarthatóbb gazdasági modell koncepciójával száll szembe a hivatalban lévő elnök neoliberális politikájával, amely állítása szerint több munkahelyet, társadalmi igazságosságot és a szegénység csökkentését eredményezné. Kormánya katasztrofális eredményei ellenére Noboa, mint a gazdasági és pénzügyi elit jelöltje, a választók támogatását is élvezi, akik hisznek abban az ígéretében, hogy véget vet a burjánzó bandabűnözésnek. Miután a vállalati média és egyes közvélemény-kutató intézetek elsöprő győzelmet jósoltak neki, megfigyelők attól tartanak, hogy talán nem ismeri el a vereséget.
A választást megelőző heteket a „közvélemény-kutatási csata” jellemezte, az egymásnak ellentmondó előrejelzésekkel. Míg az Ipsos közvélemény-kutató intézet Noboa győzelmét várja az első fordulóban, addig mások, például a Negocios y Estrategias legalább tíz százalékpontos előnyt jósol Gonzáleznek, ami azt jelentené, hogy már az első fordulóban megválasztanák. A hivatalban lévő elnököt a többségi konzervatív média favorizálja, és milliókat is képes kampányokba fektetni a közvélemény befolyásolása érdekében. „Csak az öt Facebook-fiókja egyikére havonta mintegy 200 ezer dollárt költ. Becslések szerint havonta legalább kétmillió dollárt fektet be a közösségi hálózatokba” – magyarázta Rafael Correa, aki 2007 és 2017 között Ecuador elnöke volt, egy nemrégiben, szintén ebben a lapban megjelent interjúban. Noboa kampányai gyakran az RC által képviselt „Correísmo” ellen irányulnak, és egy úgynevezett „Anticorreísmo”-t propagálnak.
González a Correa által meghirdetett „Polgári forradalom” koncepciójára épít, amely a szegénység felszámolását célzó politikai, gazdasági és szociális reformokat, valamint oktatási és egészségügyi programokat tartalmazott. Ennek eredményeként 2007 és 2014 között a szegénység 38 százalékkal, a szélsőséges szegénység pedig 47 százalékkal csökkent. A munkavállalóknak megemelt minimálbér járt, és első alkalommal a vállalatok költségére társadalombiztosítással is rendelkeztek. Gyermekeik először járhattak ingyenesen iskolába és óvodába, ami korábban csak azok számára volt lehetséges, akik ezt megengedhették maguknak. Bevezették az ingyenes egészségügyi ellátást is. Ebben az időszakban Ecuadort Latin-Amerika egyik legbékésebb és legbiztonságosabb országának tartották. Nyolc évvel a Correa utódai által végrehajtott neoliberális fordulat után az ország mára a szegénység, a korrupció és az erőszak mocsarába süllyedt, és az amerikai kontinens egyik legveszélyesebb régiójává vált.
Noboa 2023 őszén részben az „erőszak elleni küzdelemre” és a „drogkartellek terrorjának felszámolására” tett ígéreteivel nyerte meg az előrehozott választásokat. Annak ellenére azonban, hogy bevetette a hadsereget az ország belsejében, és többször is szükségállapotot hirdetett, a gyilkosságok száma tovább emelkedett. Amint arról a Telesur január végén beszámolt, a gyilkosságok száma napi átlagban 25-re emelkedett, mióta Noboa hivatalba lépett. Az egykor biztonságos energiaellátás sem garantált többé, az áramkimaradások akár 14 órán át is tarthatnak. Ennek ellenére emelték az áram árát, csökkentették a benzin állami támogatását és növelték az áfát. A többi döntést és Noboa Washington és Donald Trump iránti engedelmes magatartását az oligarcha és az üzleti élet képviselői támogathatják, de a lakosság nagy része körében népszerűtlenek. Ilyen például az a bejelentése, hogy az alkotmánnyal ellentétben ismét engedélyezi külföldi katonai bázisok létesítését Ecuadorban, és a Galápagos-szigetek amerikai katonai bázissá alakítását.
Jobboldali argentin kollégájához, Javier Mileihez hasonlóan Noboa is rombolja a latin-amerikai államok kohézióját. Nemrég Venezuelát provokálta azzal, hogy az ellenzéki politikus Edmundo Gonzálezt ismerte el elnöknek. Noboa Mexikóval is a konfliktus irányába halad. A diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, miután 2023 áprilisában a parancsára különítményesek megrohamozták az ország nagykövetségét, és erőszakkal elrabolták Jorge Glas volt alelnököt, aki a politikai üldöztetés elől menekülve menedékjogot kapott. Amikor Trump büntetővámokat jelentett be Kanada és Mexikó ellen, Noboa követte példáját, és 27 százalékos vámot vetett ki a Mexikóban gyártott termékekre, állítólag a hazai ipar támogatása érdekében. Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum hamarosan komolyan nem vehető propagandaként cáfolta a merész bejelentést, rámutatva, hogy az Ecuadorral folytatott kereskedelem országa importjának mindössze 0,4 százalékát teszi ki. Noboa meglehetősen megkérdőjelezhető intézkedéseivel szemben, amelyek inkább ártanának Ecuador polgárainak, mint Mexikónak, Luisa González bejelentette, hogy győzelme esetén munkahelyeket fog teremteni a gyengélkedő infrastruktúrába való beruházással és a közszférában végrehajtott költségvetési megszorítások visszafordításával.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
