Brazília történetében először fordul elő, hogy egy volt elnök államcsínykísérlet miatt áll a legfelsőbb bíróság előtt. Mellette kormányának hét másik tagja áll bíróság elé, köztük a brazil hadsereg három tábornoka. Állítólag ők is részei annak a vezetői csoportnak, amelyet a főügyész „fő magjának” nevezett, és amely azt tervezte, hogy megakadályozza, hogy a választásokon győztes Luiz Inácio Lula da Silva átvegye az elnöki tisztséget.
Mindannyian tagadják a vádakat. A legfelsőbb bíróság azonban úgy véli, hogy a legfőbb ügyész elegendő bizonyítékot mutatott be a büntetőeljárás megindításához. Összesen 34 személy ellen emelt vádat a főügyészség a szövetségi rendőrség nyomozása nyomán. Öt csoportba sorolták őket, akiknek az ügyét egyenként fogják tárgyalni.
Szabadlábon a súlyos vádak ellenére
A vádirat Legfelsőbb Bíróság általi elfogadása nem jelenti automatikusan azt, hogy a vádlottakat letartóztatják. A brazil törvények szerint letartóztatásra csak akkor kerülhet sor, ha a vádlottak akadályozzák a nyomozást, nyomást gyakorolnak a tanúkra, vagy ha konkrétan fennáll a szökés veszélye. A vádlott, Braga Netto tábornok tavaly december óta van őrizetben, miután a szövetségi rendőrség felhívta a figyelmet arra, hogy akadályozni próbálja a nyomozást.
A vádirat szerint Bolsonaro volt a vezetője annak a csoportnak, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a választási vereség után is megőrizze hatalmi pozícióját. A vádirat szerint: „A bűnszervezet legalább 2021. június 29. óta létezett, és 2023. január 8-ig működött, fegyverhasználattal (12.850/2013. sz. törvény 2. cikke). A csoport erőszakot és súlyos fenyegetést alkalmazott az államhatalom gyakorlásának akadályozása (a büntető törvénykönyv 359-L. cikke) és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése (a büntető törvénykönyv 359-M. cikke) érdekében. A csoport továbbá erkölcsi és anyagi segítséggel hozzájárult az ország vagyonának megsemmisítéséhez, megsemmisítéséhez és megrongálásához azzal, hogy 2023. január 8-án gyúlékony anyagok felhasználásával támadást hajtott végre a brasíliai Praça dos Três Poderesben található Nemzeti Kongresszus székhelye ellen, jelentős károkat okozva Brazíliának”.
Nyilvános eljárás
A 272 oldalas vádirat nagy része nyilvános, és a brazil média nyilvánosságra is hozta. Emellett számos olyan dokumentum, jegyzőkönyv, az informátorok titkos találkozóinak jegyzőkönyvei és a közösségi hálókon közzétett publikációk is szerepelnek benne, amelyeket a vádirat szerint arra használtak fel, hogy nyomást gyakoroljanak a puccsot ellenző katonai tisztviselőkre. Az úgynevezett „demokrácia elleni bűncselekmények”, amelyekkel a csoportot vádolják, a Bolsonaro-kormány idején kerültek be a brazil büntető törvénykönyvbe. A törvényjavaslat szerint azok a csoportok és mozgalmak, amelyek aláássák a társadalom demokratikus intézményekbe vetett bizalmát, szigorú büntetésre számíthatnak. A nyilvános bírósági tárgyaláson, amelyet a média is közvetített, Alexandre Moraes bíró bemutatott egy videót, amelyen a 2022. január 8-i cselekményekről készült felvételek láthatóak. A felvételek között szerepeltek olyan képek is, amelyeken a Bolsonaro támogatói a hadsereg főhadiszállása előtt felállított táborok láthatók, és dokumentálták azt a bombariadót, amelyet az egyik támogató 2022 végén a brasíliai repülőtéren követett el.
Bolsonaro üldöztetés célpontjának tekinti magát
A legfelsőbb bíróság bírái megszavazták a vádiratot, és felidézték az úgynevezett „ólomévek”, a katonai diktatúra 1964 és 1985 közötti időszakának borzalmait. Egyedül Luiz Fux bíró bírálta a 2023. január 8-i cselekmények miatt kiszabott ítéleteket, és azok felülvizsgálata mellett foglalt állást. Fux aggodalmát fejezte ki az ügyészség által meghatározott bűncselekmények minősítése és az elítélés esetén kiszabott büntetés miatt. Fux észrevételeit várhatóan a védelem is felhasználja majd. A per eredményének bejelentését követően Bolsonaro a médiának adott nyilatkozatában úgy jellemezte magát, hogy „Brazília történelmének legnagyobb politikai-jogi üldözésének célpontja, amelyet be nem vallott vágyak, hiúság és egyértelmű politikai érdekek motiváltak, hogy megakadályozzák részvételemet és győzelmemet a 2026-os elnökválasztáson”.
A legfelsőbb bíróság bírái várhatóan még a 2026 októberében tartandó elnökválasztás előtt döntenek az ügyben.
Írta: Fabiana Raslan
Forrás: NPLA
