Két nappal Gabriel Boric chilei elnöknek az ENSZ 79. közgyűlésén tartott beszéde után Venezuela törölte a két ország közötti összes kereskedelmi járatot. Boric elnök, aki a progresszív Frente Amplio mozgalomból került ki, beszédében megismételte, hogy elutasítja a július végi elnökválasztás eredményét, amelyet a venezuelai legfelsőbb bíróság TSJ megerősített. „Egy diktatúrával állunk szemben, amely megpróbál elcsalni egy választást, üldözi az ellenzék tagjait, és közömbösséget mutat nem ezer, hanem több millió állampolgár száműzetése iránt” – mondta az államfő.
Egyúttal ismét felszólított a venezuelai konfliktus politikai megoldására, amely „elismeri az ellenzék győzelmét és a demokráciába való békés átmenetet kíséri”.
Venezuela Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős külügyminiszter-helyettese, Rander Peña nem éppen diplomatikusan nyilatkozott a Telegramon keresztül: „Önnek [Boric] nincs erkölcse, ami nagyon hiányzik. Mosd ki a szádat, mielőtt Venezueláról és a népünkről beszélsz”.
Santiagóban ingerülten fogadták a caracasi járat összeköttetések felfüggesztését: „[Ez] ismét kiszolgáltatott helyzetbe hozza a Chilében élő közel 800 ezer venezuelai közösséget. A döntés indokolatlan és sajnálatos” – mondta a chilei külügyminisztérium szóvivője.
Camila Vallejo kormányszóvivő, a kommunista párt tagja hozzátette, hogy a döntés kevésbé a chilei kormányt, mint a venezuelai állampolgárokat károsítja. Ez ugyanis tovább korlátozza őket abban, hogy visszatérjenek vagy meglátogassák családjukat Venezuelában.
A kevesebb mint 20 millió lakosú Chile eddig mintegy 800 ezer venezuelai állampolgárt fogadott be. A venezuelai ellentmondásos választási eredmény nyomán a média a venezuelaiak újabb migrációs hullámára számít.
Az újraválasztott Maduro-kormány el nem ismerése és a chilei kormány azon követelése, hogy hozzák nyilvánosságra az összes választási aktát, már eddig is a nagykövetségek bezárásához és a követségi személyzet visszavonásához vezetett a másik országban. Ez a venezuelaiak számára a konzuli ügyek tisztázását is lehetetlenné tette.
Magának Venezuelának ez a döntés azt is jelenti, hogy tovább csökken a karibi ország amúgy is alacsony számú nemzetközi légi összeköttetése. A heti 181 nemzetközi járatból 83 maradt, miután Caracas már korábban is további intézkedésig törölte a Panamába, Peruba és a Dominikai Köztársaságba irányuló járatokat, mivel a kormányok kétségbe vonták a venezuelai választási eredményeket.
Bár Boric is egyetért a többi latin-amerikai progresszív országgal abban, hogy elutasítják az USA által Venezuela ellen kezdeményezett szankciókat, mivel azok elsősorban a lakosságot sújtanák, a chilei kormány külpolitikai álláspontja megosztja az ország baloldali szövetségét.
A Chilei Kommunista Párt, amely maga is a kormány tagja, augusztus végén bizalmát fejezte ki a venezuelai intézmények iránt, és a venezuelai nép szuverenitásának és akaratának tiszteletben tartását követelte. A szervezet „elismeri a kormány külpolitikai döntéseit, de él a másfajta állásfoglalás jogával is, és nem kíván támogatni semmilyen olyan álláspontot, amely konfrontációt segíthet elő a karibi országban”.
Írta: Benjamin Grasse
Forrás: Amerika21
