Caracas „önkényesnek, törvénytelennek és kétségbeesettnek” minősítette az intézkedést, és nemzetközi bíróságokon kíván fellépni ellene.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki minden olyan országgal folytatott kereskedelemre, amely Venezuelából vásárol kőolajat.
Trump hétfőn kiadott végrehajtási rendelete kimondja: „2025. április 2-án vagy azt követően 25 százalékos vámot lehet kivetni minden olyan országból az Egyesült Államokba importált árura, amely venezuelai olajat importál, akár közvetlenül Venezuelából, akár közvetve, harmadik feleken keresztül”.
Caracas „önkényesnek, törvénytelennek és kétségbeesettnek” nevezte az intézkedést, és azzal vádolta Washingtont, hogy megsérti a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat.
„Ennek az agressziónak ellenére Venezuela szilárdan kitart a saját útja mellett” – áll a közleményben. Nicolás Maduro kormánya biztosította, hogy az ország folytatja gazdasági növekedését.
A döntés azután született, hogy a Fehér Ház bejelentette, ismét az 1798-as idegen ellenségekről szóló törvényt fogja alkalmazni venezuelai állampolgárok kiadatására, ezúttal Chilének. Ők állítólag a „Tren de Aragua” banda tagjai. Korábban már 238 venezuelait toloncoltak ki ezen az alapon egy salvadori börtönbe (erről a miamerikank.hu beszámolt).
A Trump-kormányzat szerint az Egyesült Államok által januárban „külföldi terrorista szervezetnek” minősített banda tevékenysége invázióval egyenértékű fenyegetést jelentett, és ezért indokolta az idegen ellenségekről szóló törvény alkalmazását.
James E. Boasberg szövetségi bíró azonban megtiltotta a kormánynak a törvény alkalmazását. A kitoloncolás előtt állóknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megtámadják a Tren de Araguához való tartozás vádját – mondta Boasberg. Az amerikai kormány az ítélet azonnali hatályon kívül helyezését kéri.
Mind a venezuelai kormány, mind a kitoloncoltak hozzátartozói azzal érvelnek, hogy a legtöbb kitoloncoltnak nincs kapcsolata a szervezett bűnözéssel.
Trump azt is bejelentette, hogy megszünteti a Kubából, Haitiról, Nicaraguából és Venezuelából származó mintegy 530 ezer migráns jogi védelmét. Ők a Joe Biden vezette amerikai kormány által működtetett „szponzorációs program” keretében érkeztek az Egyesült Államokba. A program célja a határátlépések visszaszorítása volt a mexikói határon, és kétéves tartózkodási engedélyt adott.
A migránsokat figyelmeztették, hogy az április 24-i határidő előtt önként hagyják el az országot. Jelenleg nem világos, hogy hány venezuelai érintett, és hogy egyeseknek sikerült-e más programon keresztül legális státuszt szerezniük.
Az 1798-as Idegen ellenségekről szóló törvény alkalmazása a venezuelai állampolgárok kitoloncolására jelentős kritikát váltott ki Venezuelán belül és kívül egyaránt. Jogi csoportok pert indítottak ellene, és a kritikusok azzal érvelnek, hogy a törvényt nem kellene alkalmazni, mivel az USA hivatalosan nem áll háborúban Venezuelával.
Washington 2013 óta többször is agresszív „rendszerváltási” stratégiát folytatott a Maduro-kormánnyal szemben, beleértve a gazdasági szankciókat, az ultrajobboldali puccsista tervek támogatását és az olajblokádot.
Trump legutóbbi döntése 25 százalékos vámot ír elő minden olyan országgal folytatott kereskedelemre, amely Venezuelából vásárol olajat. Ez a lépés része annak a gazdasági nyomásnak, amelyet Washington a karibi országra gyakorol, hogy elrettentse a venezuelai energiahordozók nemzetközi vásárlóit.
Az Igazság közösségi oldalon közzétett „végrehajtási rendeletéről” szóló bejegyzésében Trump azzal vádolta Venezuelát, hogy szándékosan erőszakos bűnözőket küld az Egyesült Államokba. „Venezuela nagyon ellenséges az Egyesült Államokkal és az általunk képviselt szabadságjogokkal szemben is” – folytatta az elnök.
Elemzők kételyeiket fejezték ki ezekkel a fenyegetésekkel kapcsolatban, mivel ezek szerint külföldi kormányoknak korlátozásokat kellene bevezetniük a területükön működő vállalatokra. Ráadásul a venezuelai nyersolajat importáló cégek nem biztos, hogy kapcsolatban állnak az amerikai cégekkel kereskedő vállalatokkal.
Eközben a Center for Economic and Policy Research nemrégiben készített jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az USA szankciós politikája a gazdasági válságok súlyosbításával az USA-ba irányuló migráció egyik fő okává válik.
Március elején Washington felszólította a Chevron amerikai olajvállalatot, hogy 30 napon belül szüntesse be venezuelai tevékenységét.
Hétfőn az amerikai pénzügyminisztérium kiadta a 41B általános engedélyt, és május 27-ig meghosszabbította a határidőt. A Chevron az elmúlt napokban lobbizott a hosszabbításért.
A Chevron kisebbségi részesedéssel rendelkezik a venezuelai PDVSA állami olajtársasággal négy közös vállalatban. Ezek együttesen több mint 200.000 hordó nyersolajat termelnek naponta (bpd), ami az ország teljes termelésének mintegy negyedét teszi ki.
Caracas bejelentette, hogy nemzetközi bíróságokon fogja megtámadni az USA által hozott gazdasági kényszerintézkedéseket.
Írta: José Luis Granados Ceja
Forrás: venezuelanalysis
