Honduras, Chile, Kolumbia és Bolívia visszahívja nagyköveteit Izraelből és komoly fellépést követel a palesztinok elleni bűnökért.
Honduras volt a másik latin-amerikai ország, amely a múlt hét végén visszahívta nagykövetét Izraelből. Korábban Chile és Kolumbia is visszahívta képviselőjét. Múlt hét kedden Bolívia volt az első ország a térségben, amely megszakított minden kapcsolatot Tel-Avivval. Brazília, Mexikó, Argentína, Venezuela, Nicaragua és Kuba kormánya is elítélte az izraeli kormány intézkedését. Egyesek népirtással vádolják, és követelik, hogy a kórházak bombázásáért és a gyermekek megöléséért felelősöket büntessék meg. Számos városban százezrek tüntettek Palesztina mellett.
Pénteken a hondurasi külügyminisztérium először az X rövid üzenetküldő szolgálaton tett közzé egy üzenetet, amelyben közölte, hogy Enrique Reina külügyminiszter visszahívja nagykövetét Tegucigalpába „a népirtás és a súlyos erőszakos helyzet miatt, amelynek a palesztinai civil lakosság és az izraeli bosszú ártatlan áldozatai ki vannak téve”. Bár a minisztérium később törölte ezt a megfogalmazást, fenntartotta a népirtás és a nemzetközi jog súlyos megsértésének vádját, és megerősítette a nagykövet visszahívását.
Ugyanezen a napon Bolívia elutasította az izraeli külügyminisztérium nyilatkozatait, amely a kapcsolatok megszakítását „a terrorizmus és az iráni ajatollahok rezsimje előtti kapitulációnak” minősítette. A La Paz-i kormány szerint az ilyen megfogalmazások „elfogadhatatlanok és tarthatatlanok”. Egy nyilatkozatban felszólított „a palesztin és minden más nép élethez, emberi jogokhoz és békéhez való jogának tiszteletben tartására”. Bolívia megerősítette álláspontját, miszerint „a palesztinok és az izraeliek élete ugyanolyan értékű”, és felszólította Tel-Avivot, hogy „vessen véget a szuverén államok megbélyegzésének, és tartsa tiszteletben az ENSZ határozatait és a nemzetközi jog elveit”.
„A palesztin nép ma borzalmat él át” – jelentette ki Miguel Díaz-Canel kubai elnök a hét elején. Azt kérdezte, meddig kell még a világnak végignéznie ennyi gyermek szenvedését. „Azoknak, akik ellenzik az erőszak befejezését, felelősséget kell vállalniuk ennyi halálesetért” – mondta Díaz-Canel. „Kórházakat, mecseteket és templomokat bombáznak, menekültközpontokat támadnak, és atombombáról beszélnek” – mondta Nicolás Maduro venezuelai elnök hétfőn a Con Maduro Más című televíziós műsorban, elítélve Izrael akcióit. „A miniszter (Amichai Elijahu) fenyegetései, hogy atombombát dob le Gázára, azt bizonyítják, hogy Izrael veszélyessé vált a bolygó életére” – figyelmeztetett egy nappal korábban a venezuelai külügyminisztérium. A meglehetősen mérsékeltnek tartott kolumbiai elnök, Gustavo Petro is fokozta kritikáját. A Gázában az ENSZ menekülteket segítő szervezetének fehér foszforral való bombázásáról szóló jelentések után háborús bűncselekménynek minősítette a bombázás alkalmazását. „A háborús bűnösöket vallásra, ideológiára vagy nemzetre való tekintet nélkül bíróság elé kell állítani és be kell börtönözni” – jelentette ki az X-en.
A latin-amerikai lakosság körében folyamatosan nő a Palesztinával való szolidaritás és az Izraellel szembeni kritika. Egy nagyszabású Buenos Aires-i tüntetés résztvevői – amelyen részt vett a Plaza de Mayo anyái társelnöke, Nora Cortiñas és a Nobel-békedíjas Adolfo Pérez Esquivel is – a hétvégén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kijelentették: „Elképzelhetetlen, hogy Izrael Európa, az USA és a nyugati hatalmak szeme láttára bombatámadásokat hajtson végre a gázai civil lakosság ellen”. A Rio de Janeiró-i Copacabana strandon aktivisták fehér leplet terítettek szét, amelyre pirosra festették az izraeli bombák által megölt gyermekek nevét. Brazíliában, Chilében és Mexikóban több tízezer tüntető felszólította kormányaikat, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Tel-Avivval.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
