A brit belügyminiszter fenntartja Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak. A védelem fellebbezést jelent be. A harc folytatódik
Írta: Ina Sembdner
PritiPatel brit belügyminiszter az utolsó pillanatig halogatta a döntést. Péntek reggel óta már mindenki számára világossá vált, hogy Nagy-Britannia mennyire képes eldobni a sajtószabadságot és az emberi jogokat, hogy szövetségesét, az Egyesült Államokat támogassa. A Wikileaks alapítóját, Julian Assange-t kiadhatják az Egyesült Államoknak.
A döntés szűkszavú indoklását csak a Belügyminisztérium szóvivője közölte:
„A 2003-as kiadatási törvény értelmében a Belügyminisztériumnak alá kell írnia a kiadatási parancsot, ha nincs konkrét ok ez ellen. (…) Ebben az esetben az Egyesült Királyság bíróságai nem állapították meg, hogy Assange úr kiadatása elnyomó, igazságtalan vagy az eljárással való visszaélés lenne. Azt sem állapították meg, hogy a kiadatása összeegyeztethetetlen lenne az emberi jogaival, beleértve a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, és hogy az Egyesült Államokban nem megfelelő bánásmódban részesülne, beleértve az egészségét is.”
A kiadatás azonban nem fog olyan gyorsan megtörténni, ahogyan azt a londoni és washingtoni központok szeretnék. Az újságíró körül erőteljes támogatói környezet alakult ki, és egy támogató felhívás közzététele közvetlenül a hír megjelenése után történt.
A nyilvánosságra hozott platform közleménye így szól:
”A belügyminiszter, PritiPatel hatáskörében állt volna, hogy helyesen cselekedjen. Ehelyett örökre úgy fognak rá emlékezni, mint az Egyesült Államok cinkosára, aki az oknyomozó újságírást bűnös vállalkozássá akarja változtatni.” Ha Assange-t bíróság elé állítják az Egyesült Államokban, az újságíró 175 év börtönbüntetéssel néz szembe az Egyesült Államok iraki és afganisztáni háborús bűneinek leleplezéséért – feltehetően életfogytiglan magánzárkában, a külvilággal való kapcsolat nélkül.
A Brit-Ír Újságíró Szövetség (NUJ) közleményben foglalta össze a döntés hatását az Assange-ügyön túlmenően:
„Minden újságíró, aki titkos amerikai dokumentumot kap, vagy akivel egy informátor kapcsolatba lép, hogy bűncselekményeket és visszaéléseket tárjon fel, mostantól attól kell tartania, hogy őt is kiadják, és azt kockáztatja, hogy élete hátralévő részét börtönben tölti.”
Úgy tűnik, a német kormányt viszont nem érdekli ez a következmény.
Christiane Hoffmann szóvivő a pénteki kormányzati sajtótájékoztatón elárulta:
„Ebben az esetben alapvető kérdések merülnek fel a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság védelmével és az államok jogos biztonsági érdekeivel kapcsolatban – ezeket egymással szemben kell mérlegelni”.
Hoffmann nem tudott további választ adni arra a kérdésre, hogy ezek a „biztonsági érdekek” a háborús bűnök eltussolását jelentik-e. Általánosságban elmondta, hogy „először meg kell nézni ezt a döntést”, mielőtt azt részletesen értékelni lehetne. AnnalenaBaerbock (Bündnis 90/DieGrünen) szövetségi külügyminiszter már azután így reagált, hogy decemberben helyt adtak az amerikai fellebbezésnek, és megsemmisítették a kiadatás ellen hozott határozatot. Valószínűleg még mindig vizsgálja a részleteket.
Forrás: Junge Welt