Az ENSZ 79. közgyűlésén Latin-Amerika progresszív kormányai élesen bírálták az ENSZ eredménytelenségét az olyan akut globális problémákkal szemben, mint a klímaválság, a jobboldali szélsőségesség erősödése és a gázai népirtás. A progresszívek szerint ezért az erős országok kormányai, valamint a világ pénzügyi és háborús hatalmai a felelősek.
„Hölgyeim és uraim, a világ elnökei, ebben a teremben egy elnök kommunikációs ereje attól függ, hogy hány dollár van a költségvetésében, hány hadigép áll a rendelkezésére, és végső soron attól, hogy országa mennyire képes elpusztítani az emberiséget” – ítélte el beszédében Gustavo Petro kolumbiai elnök. „Mi itt beszélünk, de nem hallgatnak ránk” – panaszolta Petro.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megnyitó beszédében szintén az ENSZ „korlátozott hatását” bírálta. Az ENSZ most elfogadott, a jövőre vonatkozó napirendje ennek a „paradoxonnak” a kifejeződése: „Sokáig beszélgetünk a lehetséges megállapodásokról, amelyek végül nem vezetnek megfelelő eredményekhez”.
„A 21. század első negyedéve a végéhez közeledik, és az ENSZ egyre inkább kiüresedik és megbénul” – siránkozott Lula. A szervezet még mindig a „gyarmati múlt uralmi gyakorlatának elfogadhatatlan reminiszcenciái” szerint cselekszik, mint alapításakor. Ez például abban is megmutatkozik, hogy Latin-Amerika és Afrika nem képviselteti magát a Biztonsági Tanácsban.
Celina Sosa bolíviai külügyminiszter, Gabriel Boric chilei elnök és Bernardo Arévalo guatemalai elnök szintén az ENSZ demokratizálása mellett foglalt állást.
A déli országok csekély súlya az ENSZ-ben például a palesztinai népirtás kapcsán is megmutatkozik – mondta Petro. Az elnökök azon kisebbsége, akik megállíthatnák a bombázásokat, nem teszi meg, bár a kormányfők többsége megszavazta. Lula és Xiomara Castro hondurasi elnök a maguk részéről aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy „a történelem egyik legnagyobb humanitárius válságának” „veszélyes” kiterjedése Gázában és Ciszjordániában Libanonra. „Libanon nem válhat egy második Gázává” – mondta Castro. „Ami fanatikusok ártatlan izraeli civilek elleni terrorakciójaként kezdődött, az az egész palesztin nép kollektív büntetésévé vált” – mondta. A „védelemhez való jog” a „bosszúhoz való joggá” változott.
Lula rámutatott, hogy a globális katonai kiadások idén tovább emelkedtek, 2,4 billió dollárra, és több mint 90 milliárd dollárt fektetnek nukleáris fegyverkezésbe az éhezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem helyett.
Lula emlékeztetett a szudáni és jemeni „elfelejtett konfliktusokra”. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy Ukrajnában nincs kilátás a békére, noha egyik fél sem tudta megnyerni a háborút.
A nemzetközi közösségben „kettős mérce” uralkodik Ukrajnával és Palesztinával kapcsolatban – bírálta Boric. „Nem vagyok hajlandó választani a Hamász terrorja vagy Netanjahu Izraelének mészárlásai és népirtó magatartása között”.
Arévalo ugyanebben a szellemben érvelt amellett, hogy egyetlen tagállam sem sértheti meg az ENSZ Alapokmányát: „sem Ukrajnában, sem Gázában, sem Szudánban és sehol máshol”.
Végül is a világ szupergazdagjai állnak a hatalmas kormányok tétlensége mögött, mondta Petro: „A globális oligarchia hagyja, hogy Gázában bombákat dobáljanak nőkre, idősekre és gyerekekre”. Ennek szimbolikus jelentése van: az „emberiség leggazdagabb egy százalékának” így „meg kell mutatnia a maradék 99 százaléknak a pusztító erejét, hogy továbbra is hatalmat gyakorolhasson a világban, és egyre több és több vagyont szerezzen és halmozzon fel”.
Ugyanez az „emberiség leggazdagabb egy százaléka” nem érdekelt a „szénmentes gazdaságban”, mert az olaj és a szén a saját gazdagságának forrása. „A politikusok, beleértve a világ leghatalmasabb elnökeit is, egyszerűen engedelmeskednek nekik” – mondta Petro.
Castro úgy látja továbbá, hogy „a globális kapitalizmus a természeti erőforrások legnagyobb pusztítója”, mert „a profit felhalmozását az emberiség érdekei fölé helyezik”.
Lula számára a demokrácia a második világháború óta a legkritikusabb pillanatban van. A liberális demokrácia nem megfelelő, és emberek millióinak elvárásaiban okozott csalódást. Egy olyan modell, amely „a nagyvállalkozásokat szolgálja, a munkásokat pedig sorsukra hagyja”, és a fehér férfiaknak kedvez a fekete nőkkel szemben, nem demokratikus – hangsúlyozta Lula.
A kevesek bősége és a sokak éhezése a 21. század totalitarizmusának előjátéka – figyelmeztetett Lula. A progresszív kormány képviselői figyelmeztettek az ultrajobboldali erők felemelkedésére minden kontinensen. Az „emberiség barbárságon alapuló irányítása”, ahogyan azt Gázában és Libanonban gyakorolják, kedvez ennek a felemelkedésnek – mondta Petro.
A progresszívek javaslatai a nemzetközi közösségen belüli együttműködés demokratizálására többek között az ENSZ, különösen a Biztonsági Tanács strukturális átalakítását, a szupergazdagok nagyobb mértékű megadóztatását és a multilaterális pénzügyi bankok átalakítását javasolják, a globális Dél nagyobb képviseletével.
Petro a maga részéről az alulról jövő népek megerősítéséről és hálózatba szervezéséről beszélt. A földi életért folytatott küzdelemhez „világforradalomra” van szükség. Ez „a népek órája”. Tekintettel a kormányok tehetetlenségére, „itt az ideje, hogy az emberiség nagy problémáinak megoldását maguk az emberek, a bolygó egyszerű emberei kezébe adjuk”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
