El Salvadorban az őslakosok hálózata a földrablás és a trópusi erdőirtás ellen küzd. Beszélgetés Ángel Flores-szel.
Ángel Flores az Őslakosok az Őslakos Népek Küzdelmeinek Integrációjáért Mozgalom (MILPA) nyugat-el salvadori koordinátora.
500 évvel ezelőtt a spanyolok elkezdték meghódítani a mai El Salvador területét. Hogyan emlékezik meg az ön szervezete erről a dátumról?
Július 8-án sajtótájékoztatót tartottunk az ország nyugati részén található Sonsonate megyében, amelyen az egész Salvadorból származó őslakosok és guatemalai vendégek vettek részt. A helyszín és a dátum a konkvisztádorok és az őslakosok közötti első katonai összecsapásra emlékezett, amely 1524. július 8-án történt. Célunk, hogy összekapcsoljuk az emléket és a mai harcokat.
Milyen munkát végez a szervezetük?
A MILPA, a Movimiento Indígena para la Integración de las Luchas de los Pueblos Ancestrales (Őslakosok az Őslakos Népek Küzdelmeinek Integrációjáért Mozgalom) jogi formáját tekintve szakszervezet. Kampányt folytatunk a földön élő őslakos munkavállalók, különösen a női munkavállalók jogaiért, a területek védelméért és a természet jogaiért.
Milyen az őslakosok helyzete El Salvadorban? A statisztikák szerint a lakosság körülbelül nyolc százalékát teszik ki.
El Salvadorban folytatódik az őslakos népesség tagadásának politikája. Mi vagyunk az egyetlen ország a mezoamerikai régióban, ahol nincsenek jogilag rögzített kollektív törvények az őslakosok számára, például a föld védelmére. 2021 óta az őslakosok földjeinek kisajátításának új hullámát tapasztaljuk az agrárvállalkozások és a tömeges turisztikai projektek, például Surf City által (a miamerikank.hu erről itt írt). Ez a trópusi erdőirtás miatt súlyosbítja a környezeti problémákat és az éghajlatváltozást is.
1932-ben a hadsereg mintegy 30.000 őslakost és kisgazdát mészárolt le El Salvador nyugati részén. Hogyan hatott ez a tömeggyilkosság a mai napig az őslakosokra?
Az események a gyarmati uralom termékei voltak. 1881-ben törvényt fogadtak el, amely legalizálta az őslakosok közösségi földjeinek kisajátítását. 1932-ben felkelés tört ki a földért és a méltó életért. Az akkori diktátor, Maximiliano Hernández hadserege brutálisan leverte a felkelést. Különösen a nahua népcsoportot sújtotta. A hadsereg minden tizenegy év feletti férfi lakost meggyilkolt, akit csak kézre kerített. Ez a népirtás – 30.000 embert gyilkoltak meg az akkor mindössze egymilliós lakosságból – és a földrablás a mai napig érezteti hatását, beleértve az őslakosok identitásának és nyelvének elvesztését, valamint a rendkívüli szegénységet, amelyben sokan még ma is élnek.
Július elején Nayib Bukele elnök bejelentette, hogy a magas élelmiszerárak, az oligopóliumok és a maffiacsoportok elleni intézkedéseket foganatosít, amelyek a szegénység ellen irányulnak, és ugyanolyan következetesek lesznek, mint a bűnbandák elleni harca. Mit gondol ezekről az intézkedésekről?
Bukele a kistermelők ellen lép fel, de nem a nagy áruházláncok és a termékeiket El Salvadorba importáló nagy mezőgazdasági vállalatok ellen. Bukele kapcsolatban áll a nagy mezőgazdasági vállalatokkal, amelyek közül néhány nála családi kötelék. Strukturális problémánk van az élelmiszerbiztonsággal, az élelmiszereink nagy részét importálják. Az intézkedés egyértelmű osztálypolitika a birtokló osztály, a nagyvállalatok érdekében.
Hogyan ítéli meg politikailag Bukelét? Politikai karrierje a baloldali FMLN-ben kezdődött.
Bukele elkötelezett a neoliberális privatizáció mellett. Azt folytatja, amit a neoliberális kormányok a békeszerződés után elkezdtek, csak sokkal radikálisabban, privatizációs intézkedésekkel és a területek értékesítésével, amit az előző kormányok nem tudtak végrehajtani. Ennek megfelelően a nagyvállalatok nagyon elégedettek vele. Ugyanakkor a demokráciát és a civil társadalmat minimalizálta és részben megsemmisítette a bűnbandák elleni küzdelem ürügyén bevezetett állandó szükségállapotot hirdető autoriter intézkedéseivel.
Miért olyan népszerű még mindig Bukele? A legutóbbi választásokat egyértelműen ő nyerte.
Bukele egy egész sereg youtuber és influencer munkatársat alkalmaz, akik egész nap semmit sem csinálnak, csak kedvező fényben tüntetik fel a politikáját. De az elnyomó apparátust is bővíti. Szervezetünk két tisztségviselője és mintegy 25 ember a közösségünkből börtönben van a rendkívüli állapot miatt elrendelt letartóztatások részeként.
Interjú: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt