Daniel Noboa ecuadori elnök még a 2025. februári választások előtt alkotmányreformot akar bevezetni, hogy ismét lehetővé tegye a külföldi katonai támaszpontok létesítését, amelyet 2009 óta betiltottak. Az államfő tervét „a határokon átnyúló szervezett bűnözés által jelentett növekvő fenyegetésre adott válaszként” jellemezte. Hétfőn, a mantai volt amerikai támaszponton rögzített videóban bejelentette az alkotmány megfelelő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Rafael Correa korábbi baloldali elnök, aki 2007 és 2017 között kormányzott, és akinek hivatali ideje alatt betiltották a külföldi katonai létesítmények jelenlétét és bezárták a mantai amerikai támaszpontot, azzal vádolja Noboát, hogy nem bocsátotta tervét az alig öt hónappal ezelőtt tartott népszavazáson szavazásra.
Ez azonban a jobboldali hivatalban lévő elnök választási taktikájának része lehet, akinek hírneve az elmúlt hónapokban folyamatosan romlott a erőszak növekedése és az áramellátási problémák miatt. Miután a népszavazás résztvevőinek háromnegyede amellett foglalt állást, hogy a hadsereget a belföldi bűnözés elleni küzdelemben is be kellene vetni, Noboa új kezdeményezésének időzítése kedvezőnek tűnik. Correa idejében, amikor Ecuador Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb országának számított, a külföldi katonai támaszpontok tilalmát még a szuverenitás és függetlenség jeleként ünnepelték. Az USA-barát utódai, Lenín Moreno és Guillermo Lasso alatt hozott neoliberális intézkedések által okozott szegénység, munkanélküliség és társadalmi egyenlőtlenség azonban Ecuadort a régió legmagasabb gyilkossági arányú országává tette. Ma szinte minden órában meghal egy ember bűncselekmények következtében.
Noboa most arra számít, hogy a biztonság iránti igény fontosabb, mint a külföldi hatalmaktól való függetlenség. Videóüzenetében tagadja, hogy „Ecuador a szuverenitását” visszaszerezte volna a Mantában lévő amerikai támaszpont bezárásával. „Mert amit tettek, az az volt, hogy az országot kiszolgáltatták a kábítószer-kereskedelemnek. Ez volt az első paktum a transznacionális bűnözéssel” – mondja az egykori vállalkozó. „Az idő megmutatta, hogy a régi döntések csak meggyengítettek minket a ma már határokat nem ismerő fenyegetésekkel szemben” – tette hozzá. Anélkül, hogy megnevezte volna a felelősöket, megígérte, hogy „újjáépíti az országot, amelyet a szuverenitás hamis eszméjével a maffiáknak adtak át”. Az Efe spanyol ügynökség szerint Ecuador jelenleg a világon – Kolumbia és az Egyesült Államok mögött – a harmadik helyen áll a kábítószer-elkobzások tekintetében, mivel az elmúlt három év mindegyikében mintegy 200 tonnát foglalt le. Noboa törvényjavaslatának azonban még számos eljárási szakaszon kell átesnie, mielőtt a parlamentben szavazásra kerülhet.
A miami születésű államfő már januárban, az amerikai hadsereggel való szorosabb „biztonsági együttműködés” irányát jelölte ki az amerikai déli parancsnokság (Southcom) főparancsnokának, Laura Richardson tábornoknak a quitói látogatása során. A latin-amerikai agytröszt elemzője, Aníbal García Fernández egy akkori Szputnyik-interjúban felidézte, hogy az Egyesült Államok régóta szemet vetett az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetekre. Egy olyan enklávét, amely „a Csendes-óceán egy bizonyos része feletti ellenőrzést biztosíthatna számukra egy Kínával szembeni háborús forgatókönyv esetén”. Szeptember 13-án Gabriela Sommerfeld külügyminiszter és Arthur Brown amerikai nagykövet aztán aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében az USA 25 millió dollárt biztosít az ecuadori kormánynak a bűnözés elleni küzdelem finanszírozására, mivel az ország „egyedül nem tudja kezelni ezt a problémát”. Három nappal később Noboa kijelentette, hogy módosítani kívánja az alkotmányt. Omar Sempértegui elemző két indítékot lát e mögött: egyrészt Noboa imázsának fényezését a választások előtt, másrészt pedig Washington „jóindulatú hatalomként” való feltüntetését, amely segít a régió országainak biztonsági problémáikban.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
