Nicaragua társelnöke, Rosario Murillo bejelentette, hogy az ország kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. A kormány egyúttal elutasítja a szakértői csoport legutóbbi jelentésében megfogalmazott „vádakat, rágalmakat és hazugságokat” – jelentette ki.
Kormánya levelet küldött Jürg Laubernek, a tanács elnökének, amelyben Nicaragua bejelentette, hogy kilép ebből a testületből – folytatta Murillo.
Valdrack Jaentschke külügyminiszter a levélben kijelentette, hogy az Emberi Jogi Tanács „ismét megsértette a 2006. március 15-én a 62/51. számú határozatával elfogadott szabályokat”. Ez a dokumentum rögzíti az objektivitás, a pártatlanság és a szelektivitásmentesség elvét az emberi jogi kérdések vizsgálata során, valamint a kettős mérce és a direkt politizálás kiküszöbölésének kötelezettségét.
A 2022-ben létrehozott Emberi Jogi Szakértők Csoportja (GRHEN) szerdán Genfben közzétett éves jelentésében megállapítja, hogy „[Daniel] Ortega és Murillo rendszere a február 18-án hatályba lépett alkotmányos reformmal szándékosan tekintélyelvű állammá alakította át az országot”. A GRHEN szerint a jelentés 1.500 interjún és 7.500 dokumentum vizsgálatán alapul.
„Már nincsenek független intézmények, a másként gondolkodó hangokat elhallgattatják, a lakosságot – Nicaraguán belül és kívül – üldöztetésnek és gazdasági elnyomásnak teszik ki”.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a kormány kiterjedt hírszerző hálózatot is működtet, „amely a teljes lakosságot megfigyeli”. Ez a felügyelet a sajtóra és az egyházra is kiterjed, és kézzelfoghatóvá válik a tisztek és a katonák jelenlétével, akik elnyomják a népet és cenzúrázzák a másként gondolkodó szervezeteket.
„Azoknak, akik ellenállni mernek, vagy egyszerűen csak másként gondolkodóknak számítanak, hontalanságban és száműzetésben kell élniük” – mondta Reed Brody, a szakértői csoport egyik tagja. Kollégája, Ariela Peralta hozzátette: „Ez a kormány háborúban áll a saját népe ellen”.
A konfliktus Nicaraguában és környékén évek óta húzódik, és a 2018 tavaszán kiéleződött összecsapások során eszkalálódott, amelyeket nézőpontoktól függően békés tiltakozásnak, puccskísérletnek vagy lázadásnak neveztek. Az erőszak három hónapig tartott, és a narratívától függően 250-450 halálos áldozatot követelt, köztük kormánypártiak, kormányzati alkalmazottak és szimpatizánsok, valamint 22 rendőr.
Az emberi jogok kérdése mindig is fontos szerepet játszott a konfliktus közvéleményének megítélésében. Még 2018 szeptemberében a nicaraguai kormány kiutasította az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát az országból, mert a jelentésében a kormány felelősnek tartotta magát a kivizsgálatlan halálesetekért.
2023 februárjában a GRHEN bemutatta első jelentését a nicaraguai emberi jogi helyzetről. Az ENSZ korábbi független nemzetközi szakértője [2012-2018], Alfred de Zayas már korábban bírálta, hogy csak az állami biztonsági erők által elkövetett emberi jogi jogsértésekre összpontosít. De Zayas továbbá megjegyezte, hogy „a tanulmányozó csoport [GHREN] számára bemutatott releváns információk kizárása a felelős módszertan megsértése, bármely bírósági vagy kvázi bírósági vizsgálat etikájának megsértése”.
A nicaraguai kormány még ekkor is elutasította a szakértői csoportot. Az Emberi Jogi Tanácsba delegált nicaraguai küldöttség kifejtette, hogy a jelentéseikhez az ellenzéki szektorok és a média járult hozzá, amely szubjektív, torz és hamis helyzeteket, valamint hamis tényeket terjesztett az ország valóságáról.
A mexikói M&R Consultores intézet által Nicaraguában rendszeresen megismételt közvélemény-kutatások azonban ellentmondanak a GRHEN szakértőinek vádjainak. A 2024 végén végzett felmérésben az országban élők 93,9 százaléka tartotta adottnak a véleménynyilvánítás és a cselekvés szabadságát, és csak 6,1 százalékuk kritizálta ezt. 91,1 százalékuk állította, hogy az országban tiszteletben tartják a polgári jogokat. 93 százalék pedig azt állította, hogy a párbeszéd és az egység fontos elemei az ország konfliktusainak megoldásának.
Írta: Laura Gonzáles
Forrás: Amerika21
