A kubai kormány egyelőre nem reagált Donald Trump újabb választási győzelmére. 2025. január 20-án Trump ismét beköltözik a Fehér Házba, és Kuba számára akkor az lesz a kérdés: hogyan kezelje ezt?
Rafael Hernández politológus, a Temas című vitamagazin szerkesztője az OnCuba portálnak szerdán megjelent vendégcikkében fogalmazta meg a lehetséges válaszokat erre a kérdésre. Sok más kubai politikai megfigyelőhöz hasonlóan Hernández is abból a munkahipotézisből indult ki, hogy Trump megnyeri a választást.
Első hivatali ciklusa súlyos következményekkel járt a szigetországra nézve. Az 1962-ben bevezetett amerikai gazdasági blokádot 2017-től a „maximális nyomásgyakorlás” politikájának részeként 243 egyedi intézkedéssel tömegesen szigorították. Az egyik legsúlyosabb intézkedés az volt, hogy Kubát ismét a „terrorizmust támogató állam” listájára vették, egy olyan egyoldalú amerikai listára, amely a rajta szereplő országokat a bankok és a befektetők számára páriává teszi.
Hernández szerint nem lehet feltételezni, hogy egy amerikai elnök második hivatali ideje jobb kapcsolatokhoz vezet, mert már nincs újraválasztás, és kevesebb figyelmet kell fordítani a floridai ultrajobboldali érdekcsoportokra. Ennek a hipotézisnek nincs empirikus alapja. Mindazonáltal Hernández megjegyzi, hogy Trump eddig „nem mutatott különösebb érdeklődést” Kuba iránt. Ez azonban akkor is problémává válhat, ha éppen ezekre az érdekcsoportokra bízná kormánya Kuba-politikáját.
Kuba nem fog pánikba esni: „Valójában sokan jobban aggódnak Trump második ciklusa miatt, mint mi” – mondta Hernández. „Egyetlen más országnak sincs annyi tapasztalata az USA ellenségeskedésével, mint Kubának. Valójában nincs nagy különbség Barack Obama jó modora és beszédes hangneme között, mint Donald Trump brutális és fenyegető stílusához”.
A politológus lehetséges „ellenszerként” azt javasolja, hogy inkább offenzívába menjünk, és használjuk ki Kuba komparatív előnyeit. Az USA-val számos közös érdek és együttműködési terület van, a migrációtól kezdve a kábítószer-csempészet elleni küzdelemig, a környezetvédelemig, a bűnüldözésig és a katasztrófavédelemig. Ezeket tovább kell fejleszteni.
Kubának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az együttműködésre a tudományos és kulturális területeken is, ahol már számos precedens van, többek között a rákkutatás terén. Hernández bírálta, hogy a kubai intézmények eddig túl passzívak voltak ezen a területen.
Hernández a kubai magánszektort egy másik fontos mozgatórugónak tekinti. A labda most inkább az USA térfelén van, miután Kuba nemrégiben megnyitotta kapuit a kubaiak külföldi befektetései előtt, és úgy döntött, hogy ennek megfelelően módosítja a migrációs törvényeit.
„Ahhoz, hogy egy nagyobb ellenféllel elbánjunk, az ellenfél támadó lendületét okosan a magunk javára kell fordítanunk” – írja Hernández. „Más szóval, a magánszereplőkkel szembeni koherens és stabil politika fontos ellenszere a belátható jövőbeni kapcsolataink forgatókönyvének.”
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: oncuba
