Az Országos Munkaügyi Kamara ideiglenesen felfüggesztette a Milei DNU sürgősségi rendeletének munkaügyi reformra vonatkozó rendelkezéseit. A bíróság ezzel helyt adott a peronista irányultságú CGT (Confederación General de Trabajo) szakszervezet és más szakszervezetek kérelmének. A felfüggesztés a DNU alkotmányosságának végső felülvizsgálatáig érvényes.
Ez azt jelenti, hogy a Milei által tervezett munkajogi korlátozásokat egyelőre felfüggesztették. Ezek közé tartozott a próbaidő nyolc hónapra való meghosszabbítása vagy az egyszerűsített elbocsátási lehetőségek. Az ítélet indoklásában a kamara arra is figyelmeztetett, hogy Milei DNU-ja „fokozhatja a társadalmi konfliktusokat és erőszakos cselekményekhez vezethet”.
A kormány szakszervezet-párti elfogultsággal vádolta a bírákat, és fellebbezést jelentett be. A szakszervezetek ünnepelték az ítéletet. „Nem fognak legyőzni minket, amíg egységesek maradunk” – jelentette ki Héctor Daer, a CGT vezetője, és megismételte a január 24-i általános sztrájkra való felhívást.
A Milei deregulációs intézkedései elleni küzdelem parlamenti szinten is folytatódik. A Nemzeti Kongresszus az úgynevezett omnibusztörvényt tárgyalja, amely az élet számos területét átszervezné, és nagy hatalmat adna a végrehajtó hatalomnak. Egyre világosabbá válik, hogy Milei javaslatát még saját pártja, a La Libertad Avanza (LLA) képviselőivel sem nagyon egyeztették, és hiányzik a politikai koordináció és a tárgyalási csatornák az ellenzékkel.
Egyedül a kongresszusban a formális erőviszonyok nem egyértelműek: míg a szenátusban az LLA szövetségeseivel együtt 49-33 arányban rendelkezik többséggel, addig a képviselőházban a kormányszövetségnek csak 79 mandátuma van, míg a baloldali és peronista ellenzéknek 107. 71 „független” képviselő lesz a döntő, közülük 34 egyedül a polgári Unión Cívica Radical (UCR) tagja.
Megfigyelők szerint a képviselőházi omnibusztörvényt tárgyaló bizottságok megalakulása előrevetítette az elkövetkező parlamenti káoszt. A bizottságok megalakulása szavazási szabálytalanságokhoz, kiabáláshoz és sértegetésekhez vezetett. Az LLA-nak sikerült a független ellenzék egy részét, mindenekelőtt az UCR-t és a tartományi erőket saját frakciójába integrálnia, és csökkenteni a peronista Unión por la Patria bizottsági képviselőinek számát.
A kormánytáborban azonban ellenállás is tapasztalható az omnibuszjavaslattal szemben. Chubut tartomány kormányzója és a mintegy 1,5 millió lakosú Buenos Aires tartomány második legnagyobb kerületének, General Pueyrredónnak a polgármestere elutasítja a halászati ágazatban tervezett változtatásokat. A Propuesta Republicana (PRO) párt két politikusa Milei és Macri volt elnök támogatója. Másokhoz hasonlóan ők is bírálják Mileit, amiért „nem ismeri a gazdasági és társadalmi valóságot az ország belsejében”. Attól tartanak, hogy a dereguláció mintegy 35.000 munkahelyet semmisíthet meg az idegenforgalom és a halászat által jellemzett körzetükben.
A Milei és a kormányzók közötti kapcsolat is feszült, utóbbiak azzal vádolják az elnököt és a mindent vagy semmit taktikáját, hogy nincs meg a párbeszédre való hajlandósága. Sokan úgy érzik, hogy az elnök szájkosarat húzott, mivel a HÉA újbóli bevezetését és a tartományok ezzel kapcsolatos bevételeit a Kongresszus jóváhagyásától teszi függővé.
Ennek hátterében a tartományok pénzügyi helyzetéről szóló vita áll. Milei meg akarja szüntetni a tartományoknak juttatott transzfereket, ami növelné a tartományok költségvetési hiányát. Ennek ellensúlyozására a csekkadót kellene felosztani, amit minden párt támogatott, de Luis Caputo gazdasági miniszter elutasított, mivel ez veszélyeztetné a költségvetés fekete nullájának célját. Milei megígérte, hogy visszafordítja az áfa eltörlését, amelyet a peronista Sergio Massa pénzügyminiszter szorgalmazott, és amelyet korábban Milei is megszavazott.
A szakszervezetek sikerén felbuzdulva az argentin önkormányzatok szövetsége, a FAM (Federación Argentina de Municipios), amely mintegy ötszáz, többségében peronista kormányzású önkormányzatot képvisel, szintén védintézkedést kért Milei deregulációs rendelete ellen. A beadványt Fernando Espinoza, a másfél millió lakosú La Matanza, Buenos Aires tartomány legnagyobb városa polgármestere nyújtotta be.
„Az egész gazdaság összeomlását látjuk” – mondta Espinoza. Most az önkormányzatoknak „az a feladata, hogy megvédjék nők, férfiak, nagymamák és nagyapák millióinak hangját”, és hogy gondoskodjanak a diákokról, a munkásokról, a kisvállalkozásokról, valamint a vidéki és regionális termelőkről.
Minden ellenállás ellenére Milei reményét fejezte ki, hogy kezdeményezéseivel előrelépést érhet el. „A futballmeccsek 90 percig tartanak” – mondta az elnök egy rádióinterjúban. Biztosított arról, hogy az erőfeszítések „meg fogják érni”, és hogy „tisztában van” azoknak az embereknek a szenvedésével, akik az intézkedések miatt nem tudnak megélni. „Ha nem teszünk semmit, vagy folytatjuk ugyanazt” – mondta ugyanakkor az elnök – „sokkal rosszabb lenne”.
Federico Sturzenegger elnöki tanácsadó, akit az intézkedések fő ideológusának tartanak, azt is bejelentette, hogy a kormány rövidesen újabb törvényjavaslatot terjeszt a nemzeti kongresszus elé, amely 160 olyan szabályozás eltörléséről rendelkezik, amelyet „abszurdnak vagy elavultnak” tartanak. A jelenlegi DNU a tervezett reformoknak csupán 40 százalékát teszi ki.
Sturzenegger közgazdász számára, aki Macri alatt mintegy 2,5 évig volt a központi bank elnöke, Milei intézkedései „radikálisan megváltoztatják az országot”. „A reformoknak van egy önmagukon túlmutató dimenziójuk: a gazdasági hatalmi struktúra felülvizsgálata” – mondta Sturzenegger a Bloombergnek.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
 szakszervezet és…){kind=link}