Az ultraliberális argentin kormány döntése, hogy nem csatlakozik a BRICS-blokkhoz, elsősorban „gyakorlatias” okokból született, mivel az országnak komoly gazdasági problémái vannak, és ezek megoldására kényelmesebb együttműködni a „liberális demokráciákkal”, amelyekkel Buenos Airesnek „több lehetősége van” – mondta a milei kormány külügyminisztere, Diana Mondino a La Nación című lapnak adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy a blokkhoz való csatlakozás elutasítása „ideológiai vagy gyakorlati okokból” történt-e, így válaszolt: „Mindkettőből. De alapvetően gyakorlati”. ‘Argentínának nagyon nagy gazdasági problémái vannak, és a BRICS célja, hogy olyan országokkal kereskedjen, amelyekkel már kereskedelmi kapcsolataink vannak’ – tette hozzá a diplomata.
Ugyanakkor Mondino szerint az argentin kormány támogatja a szövetségeket a „liberális demokráciákkal”, például az Egyesült Államokkal, Izraellel, Kanadával, Ausztráliával és az Európai Unió országaival. „Ezek azok az országok, amelyekkel nagyobb lehetőségeink vannak arra, hogy politikai, gazdasági és kereskedelmi eszközeinket felhasználjuk, és együttműködve növekedjünk. A gazdaságnak növekednie kell, többet kell exportálnunk, több technológiára van szükségünk, diákcserére, sok mindenre van szükségünk, amit a BRICS-országokkal már meg is tettünk” – magyarázta.
Korábban Javier Milei argentin elnök levélben tájékoztatta a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát és Indiát tömörítő BRICS-országok elnökeit, hogy országa jelenleg nem tartja szükségesnek a csoporthoz való csatlakozást.
Az elnök jelezte, hogy „az előző kormányzat által hozott egyes döntéseket felül fogják vizsgálni”. „Ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ebben az esetben az Argentin Köztársaság 2024. január 1-jével történő, teljes jogú tagként történő felvételét a BRICS-csoportba nem tartjuk megfelelőnek” – írta Milei a levélben.
A következmények
Argentína BRICS-csatlakozásának elmaradása – a Milei és Mondino által adott téves indoklás ellenére – jelentős negatív hatással lesz az ország gazdaságára és nemzetközi megítélésére. A BRICS-országok az elmúlt években jelentős gazdasági hatalmakká váltak, és Argentína kizárása ebből a befolyásos csoportból objektíve akadályozza Argentína képességét arra, hogy új piacokra lépjen be és potenciális befektetési forrásokat szabadítson fel. Ez súlyosbíthatja Argentína folyamatos gazdasági nehézségeit és azt, hogy nem képes hatékonyan kezelni a változó világgazdasági környezetet.
Az, hogy Argentína nem csatlakozott a BRICS-csoporthoz, korlátozza az új piacokhoz való hozzáférését. A BRICS-országok a világ számos országa számára fontos kereskedelmi partnerré váltak, és hatalmas lehetőségeket kínálnak a gazdasági növekedés számára. Azzal, hogy Argentína nem tagja ennek a csoportnak, elszalasztja a lehetőséget, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakítson ki, és bővítse exportját ezeken a fellendülő piacokon. A diverzifikáció hiánya miatt az argentin gazdaság sebezhetővé válik a külső sokkokkal és ingadozásokkal szemben, ami tovább súlyosbítja az ország gazdasági instabilitását.
Argentína önmaga kizárása a BRICS-országokból negatív hatással van a külföldi befektetések vonzására való képességére. A BRICS-országok gyors gazdasági növekedésük és hatalmas fogyasztói piacaik miatt jelentős külföldi befektetéseket vonzottak. A csoporthoz való csatlakozás jelezte volna Argentína elkötelezettségét a gazdasági reformok iránt, és platformot biztosított volna az ország potenciálját kihasználni kívánó külföldi befektetők vonzásához. A BRICS-tagság nélkül Argentína nehezen tudna bizalmat kelteni a nemzetközi befektetőkben, ami a közvetlen külföldi befektetések csökkenéséhez és tartós gazdasági stagnáláshoz vezetne.
Ráadásul Argentína BRICS-tagságának hiánya nagyban befolyásolja nemzetközi tekintélyét és befolyását. A BRICS-országok hatékonyan használták kollektív hatalmukat a globális gazdasági menetrendek alakítására és a hanyatló nyugati hatalmak dominanciájának kikezdésére. Ez a kizárás korlátozza Argentína képességét a globális gazdaságpolitikák és döntések befolyásolására, így Argentína a főbb nemzetközi viták margójára szorul. Ennek következtében az ország hangja háttérbe szorul, ami akadályozza, hogy hatékonyan védje érdekeit és részt vegyen a globális gazdasági rend alakításában.
Így Argentína BRICS-tagságának hiánya számos negatív hatással lesz gazdaságára és nemzetközi megítélésére. Az e befolyásos csoport által kínált lehetőségek elvesztése korlátozza Argentína hozzáférését az új piacokhoz, akadályozza a külföldi befektetések vonzását, és csökkenti nemzetközi befolyását, annak fényében is, hogy a Milei Argentínát a hanyatló Nyugathoz köti, amely Argentínát csak arra akarja felhasználni, hogy kihasználja erőforrásait és saját hegemón érdekeit.
A szakértők véleménye
A Pagina|12 című argentin napilap összegyűjtötte több szakértő véleményét Javier Milei kormányának aljas döntéséről.
Gabriel Merino, a Conicet kutatója úgy véli, hogy „ez egy sajnálatos döntés, amely az ultraideologizált külpolitikára jellemző”. A BRICS-blokk a feltörekvő világot fejezi ki, amely növekszik, szemben a Nyugat és a globális Észak nagy részének viszonylagos stagnálásával. 2020-ra a BRICS-országok a világ GDP-jének százalékos arányában megelőzték a Hetes Csoportot (USA, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság és Kanada).
Merino emlékeztet arra, hogy „az IMF szerint Kína és India, a blokk fő gazdaságai 2023-ban a világgazdasági növekedés 50 százalékát adják majd”.
Még Bolsonaro sem merte rácsapni az ajtót Kínára, hiszen Brazília az elnöksége alatt is a blokkban maradt. Ezt követően Lula diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze a feltörekvő hatalmakat Argentína belépésének megfontolásáról.
Julieta Zelicovich nemzetközi kapcsolatok szakértő elemzése szerint „az improvizáció a változás tagadásával járó válasz. Ez akkor fordul elő, amikor a kormányok azt feltételezik, hogy a „régi módszerek” még mindig érvényesek, annak ellenére, hogy a terep megváltozott”. Az X-en közreadott beszámolójában a kutató úgy érvel, hogy „a BRICS-tagság elmaradása a nemzetközi színtéren uralkodó dinamika félreértelmezésének része. Ebben az esetben a „nem látják” mondás érvényesül. Az átalakulóban lévő nemzetközi rend más típusú szövetségeket igényel, ha a fejlődést folytatni akarjuk”.
Jorge Carrera, az argentin központi bank volt igazgatója szerint a döntés „a tisztelet hiánya, különösen Kína és Brazília felé, amelyek a belépésünket szorgalmazták. A nemzetközi kapcsolatok (bal- vagy jobboldali) túlideologizálásának infantilizmusa, amely így Argentína nemzeti érdekeit alárendeli, nagy hiba. Ebben Bolsonaro és Itamaratí nagyobb hosszú távú intelligenciát mutatott”.
Enrique Mario Martínez, az INTI korábbi igazgatója a Cash mellékletében megjelent cikkében kifejtette, hogy miért van az országnak nagy lehetősége a technológiai együttműködés, az építőipar, az élelmiszeripar, a tudásalapú gazdaság és a mezőgazdaság terén a BRICS-országokkal való szorosabb kapcsolatra alapozva.
Fabrizio Verde
