Második forduló Brazíliában: »Mindenki az evangélikusok támogatását keresi«

Ezen a vasárnapon Brazíliában tartandó második fordulóban dől el, hogy a következő elnök Luiz Inácio Lula da Silva vagy Flávio Bolsonaro lesz-e. Mi forog kockán?

Lula és Flávio két egymással ellentétes politikai programot képvisel. Flávio a nemzetközi szélsőjobboldal programját követi, és az amerikai elnök, Donald Trump kormányzatát veszi példaképül. A szervezett bűnözés csoportjait terrorista szervezetként szeretné besorolni, ami lehetővé tenné az USA számára, hogy katonailag beavatkozzon Brazíliába. A következmények pusztítóak lennének. Attól tartok, hogy az ő vezetése alatt a kormány még radikálisabbá válna, mint apja, Jair Bolsonaro kormánya – hasonlóan Trump második elnöki ciklusához. Flávio szélsőséges intézkedéseket ígér: kasztrálni szeretné a nemi erőszakot elkövetőket, biztonságpolitikai szempontból pedig El Salvador elnökét, Nayib Bukelét veszi példaképének. Ezenkívül kapcsolatai vannak a milíciákkal, különösen Rio de Janeiróban. Ha megválasztják, a bolsonarizmus teljes gőzzel fog működni.

Ki áll Flávio Bolsonaro jelöltsége mögött?

A gazdaság liberalizálását javasolja, az argentin elnök, Javier Milei ihletésére. A Partido Liberal, a Liberális Pártot, amelynek színeiben indul, vállalkozók és bankárok nagylelkűen támogatják. Legutóbb a brazíliai Banco Master körüli korrupciós botrány került a címlapokra, amelybe számos fontos személyiség keveredett, köztük a Legfelsőbb Bíróság bírái és miniszterek. Flávióról bizonyíthatóan jó kapcsolatokat ápolt a kulcsszereplővel, Daniel Vorcaro-val, a bank korábbi vezetőjével. Ennek ellenére sikerül elérnie, hogy a vádak leperegjenek róla.

Épp most jelent meg német fordításban a „Az Úr nevében” című könyve a brazíliai evangélikus jobboldalról. Hogy állnak a Bolsonarók kapcsolatai ezekkel a körökkel?

Kezdetben Jair Bolsonaro egyáltalán nem rendelkezett különösebben jó kapcsolatokkal az evangélikusok körében; többször is katolikusnak nevezte magát. A brazíliai választási kampányokban azonban gyakorlatilag minden jelölt keresi az evangélikusok támogatását, Lula is. Az ok nagyon egyszerű: a választásra jogosultak jelentős része evangélikus, jelenleg a lakosság körülbelül 30 százaléka.

Flávio a választási kampány során templomokba jár, beszél a lelkészekkel, imádkozik és megkapja a lelkészek áldását. Apja volt az a jelölt, aki Brazília történelmében a legnagyobb támogatást tudta megszerezni az evangélikusok körében. Sikerült a legkülönbözőbb egyházakat maga mögé egyesítenie. És ezt a támogatást elnöksége teljes ideje alatt meg is tudta őrizni, még olyan súlyos válságok idején is, mint a koronavírus-járvány, amelynek keretében Brazíliában több mint 600.000 ember halt meg. Flávio most éppen ezen a hullámon lovagol.

Honnan származik ez a hatalom, amelyet a brazíliai evangélikus egyházak építettek fel?

A demokratizálódás óta az ország minden hatalmi központjában teret nyertek – és ezt ők is tudják. Vannak Brazíliában olyan pártok, amelyek egyházakhoz tartoznak. Példaként említhetjük a Republicanos-t, az Igreja Universal do Reino de Deus (Isten Királyságának Egyetemes Egyháza) pártját. Vannak tehát ezek a nagyon közvetlen kapcsolatok, amelyek hozzájárultak az új brazil szélsőjobboldal kialakulásához.

 Ennek alapját elsősorban erkölcsi elképzelések képezik. Ha egy lelkész az istentiszteleten azt mondja neked, hogy ez vagy az a jelölt az Isten által kiválasztott, hogyan tudnál ezzel szembeszállni?

A hatalom azonban nem csupán az egyházak politikára gyakorolt befolyásából táplálkozik. Az egyházak sok ember mindennapi életében is nagyon jelen vannak, különösen a favelákban (a nagyvárosok szegénynegyedei). A templomokban a hívők kapcsolatokat építenek, barátokat és családot találnak, értékrendet alakítanak ki, és így tovább. Azoknak az embereknek, akiket a neoliberális kapitalizmus láthatatlanná tesz, az egyházakban azt az érzést adják, hogy hatalmuk van.

Szerepet játszanak-e az evangélikus egyházak a szélsőjobboldali hálózatok kialakításában is?

A szélsőjobboldali mozgalom jól hálózatba szerveződött, és benne nem utolsósorban a keresztény fundamentalisták és a keresztény cionisták játszanak fontos szerepet. A pünkösdi egyházakat például erősen befolyásolja az USA. Könyvemben egy fejezetet szenteltem azoknak a misszionáriusoknak, akik az USA-ban együttműködtek az első Trump-kormánnyal, és most, a második hivatali időszakában is ugyanezt teszik: a Capitol Ministries. Lobbitevékenységükkel befolyásolják a konkrét politikát; 2019 óta a szervezet Brazíliában is jelen van.

Emellett Brazíliában vannak olyan evangélikusok is, akik a keresztény cionizmust képviselik. Például az Univerzális Egyház, amely São Paulóban működteti a Salamon-templomot. Ez több mint 10 000 hívő befogadására alkalmas. Ebben a felfogásban Izrael az Isten által kiválasztottak ígéretes földje, és Benjamin Netanjahu kormányát nyíltan támogatják.

Interjú: Frederic Schnatterer

Forrás: JungeWelt