Az amerikai igazságszolgáltatás továbbra is nyomást gyakorol Kubára, és elfogatóparancsot adott ki Raúl Castro volt elnök ellen. Havanna új információkat hozott nyilvánosságra egy meghiúsított terrortámadásról.
Alig telik el egy hét anélkül, hogy az USA megpróbálná megfélemlíteni Kubát. A legutóbbi eset: James Uthmeier, Florida állam főügyésze hétfőn (helyi idő szerint) állami elfogatóparancsot adott ki Raúl Castro volt kubai elnök ellen. Az indoklás szerint ő állítólag felelős két, kubai emigránsok által vezetett kisrepülőgép 1996-os lelövéséért. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter éles szavakkal reagált erre, és az X-en a „floridai kubaiellenes politikusok újabb manőveréről” beszélt; az amerikai szövetségi államban ugyanis befolyásos kubai emigráns közösség él. Ugyanakkor Edward Roberts kubai ügyész azzal vádolja Washingtont, hogy Kuba-ellenes terrorcsoportokat tűri az amerikai területen. A két jogi eljárás ismét rávilágít arra, milyen rossz állapotban vannak a két ország közötti kapcsolatok.
A legfrissebb hírek mindenesetre nem érkeztek váratlanul. Májusban az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt Castro ellen a „Brothers to the Rescue” nevű Kuba-ellenes csoport két Cessna-gépének 1996-os lelövése miatt. Ugyanis abban az évben Raúl Castro a forradalmi fegyveres erők minisztere volt. Uthmeier egy nyilvános nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a letartóztatási parancs célja annak megakadályozása, hogy Castro elhagyja a szigetet. Emellett a főügyész elismerte, hogy a 95 éves Raúl Castro valószínűleg nem fog önként Floridába utazni, hogy bíróság elé álljon. Hogy ez mennyire tekinthető fenyegetésnek arra, hogy – a venezuelai elnöki házaspárhoz hasonlóan – elrabolják őt, az nyitott kérdés marad.
Havanna a vádat az amerikai blokádpolitika értelmetlen kiterjesztéseként bírálta. Miguel Díaz-Canel elnök a letartóztatási parancsra tekintettel elítélendő lépésnek nevezte az exelnök ellen irányuló intézkedést, és a pert „szánalmas miami-i cirkusznak” nevezte, amelynek „sem jogi, sem gyakorlati értelme nincs”. Az államfő hangsúlyozta, hogy ez csupán az Egyesült Államokban jelenleg folyó választási kampányt szolgálja.
Hétfőn a kubai kormány új információkat tett közzé egy idén év elején meghiúsított terrortámadásról. Februárban a kubai parti őrség négy férfit tartóztatott le, akik fegyveresen, motorcsónak segítségével próbáltak behatolni kubai területre. Tűzharc alakult ki, amelynek során a négy betolakodó életét vesztette. A kubai források szerint a többi letartóztatott jelenleg együttműködik a hatóságokkal.
Roberts ügyész kiemelte, hogy az Egyesült Államokban működő szervezetek segítettek a támadás megtervezésében. A kubai hatóságok Maritza Lugo Fernández-t, egy Floridában lakó kubai állampolgárt vádolnak. A letartóztatottak közül néhányan beismerték, hogy Lugo Fernández magánfarmján edzettek. Lugo Fernández a kubai emigránsok „Partido Democrático 30 de Noviembre” nevű pártjának elnöke.
Francisco Estrada Portales, a havannai állambiztonsági szolgálat munkatársa hétfőn hangsúlyozta, hogy a letartóztatottakat már korábban is terroristaként azonosították. Tavaly Havanna benyújtott az ENSZ-nek egy jelentést, amelyben a letartóztatottak közül kettőt név szerint megneveztek. Közülük az egyik, Leordan Cruz, egy videofelvételen kijelentette, hogy felkelés szítására és a kubai kormány megdöntésére törekedett. Estrada hangsúlyozta, hogy a kubai hatóságok továbbították eredményeiket az Egyesült Államoknak, de hétfőig nem kaptak választ.
Az amerikai kormány jelenleg minden eszközt bevet, hogy nyomást gyakoroljon Havannára. A blokád példátlan szigorítását – amely egy teljes olajembargó formájában valósul meg – további szabotázs- és terrorcselekmények kísérik, amelyek célja a szocialista forradalom megsemmisítése. Hogy Washington milyen mértékben volt maga is érintett a motorcsónakos incidensben, egyelőre nem világos – a nyilvános reakció elmaradása azonban kérdéseket vet fel.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
