Gyilkosságok, gyújtogatások és barikádok: A helyzet tovább eszkalálódik, mivel az USA megszünteti a védelmi státuszt, a Dominikai Köztársaság pedig lezárja a határát.
Haitit a hétvégén ismét erőszakos cselekmények rázta meg: az országban uralkodó folyamatos bizonytalanság elleni tüntetések margóján a fővárosban, Port-au-Prince-ben egy feldühödött tömeg legalább két embert meglincselt, akikről úgy vélik, hogy fegyveres bandák tagjai. A két feltételezett bandatagot korábban a nemzeti rendőrség tagjai egy útzárnál letartóztatták, és a lincselés idején őrizetben voltak. Mint arról a Telesur beszámolt, a rendőrök azért vették őrizetbe az áldozatokat, mert egyikük nem tudta magát igazolni. A másik férfi egy lejárt okmányt mutatott be, amely szerint a Cité Soleil szegénynegyedből származik. Port-au-Prince külvárosa a bandabűnözés központjának számít az országban, amelynek 2023 óta nincsenek demokratikusan legitimált képviselői, utoljára 2016-ban tartottak választásokat.
A helyi média Haiti más részeiről is beszámolt lincselős incidensekről. Ezt megelőzték az ország katonái által vezetett többnemzetiségű, úgynevezett biztonsági segítségnyújtási misszió egyik kenyai tagjának haláláról szóló hírek. A katona megsebesült egy bandákkal folytatott tűzpárbajban. Vasárnap a Fort National kerületben is lövöldözésről érkeztek jelentések, és arról, hogy bandatagok égő gumiabroncsokból épített barikádokkal torlaszolták el az utakat, megbénítva a forgalmat a jómódú Bourdon kerületben.
Alig két héttel korábban leégett a Port-au-Prince-i állami egyetemi kórház, amely jelenleg nem üzemel. Sajtóértesülések szerint február 13-án az ország legnagyobb egészségügyi központját gyújtották fel rivális bandák. A kórházat, amely tavaly március óta zárva volt az egyre fokozódó erőszak miatt, már decemberben, a tervezett újranyitás idején és azt követően is többször megtámadták. Míg a kormányhoz közel álló média kizárólag fegyveres csoportokat tett felelőssé a tűzvészért, a kritikusok kényelmetlen kérdéseket tettek fel. „Ha az utóbbi időben több támadás is érte a kórházat, akkor miért nem őrzik éjjel-nappal, mint a gazdag elit néhány üzletét a reptéri út mentén, amelyeket a rendőrség éjjel-nappal páncélozott járművekkel biztosít?” – írta a HaïtiLiberté című hetilap. Úgy tűnik, a klinika „nem elég fontos” a kormány számára. A haiti állam „soha egyetlen centet sem fektetett be a kórház működésének fenntartásába – különösen a munkások és a szegények számára, akik nem engedhetik meg maguknak az orvosi ellátást a magánklinikákon” – kritizálta a lap.
És miközben az áldozatok és a kitelepítettek száma napról napra nő, az amerikai kormány csütörtökön megszüntette a haitiak különlegesen védett státuszát az Egyesült Államokban. A karibi államból mintegy félmillió embert érint a döntés, amely a jövőben ismét lehetővé teszi a kitoloncolásokat. A Dominikai Köztársaság, amelynek jobboldali elnöke, Luis Abinader októberben bejelentette, hogy hetente mintegy 10 ezer „illegális bevándorlót” „küld vissza” a szomszédos országból, vasárnap nagyrészt lezárta határát. Közben az ENSZ genfi emberi jogi hivatala bejelentette, hogy Haitin 2024-ben legalább 5600 embert öltek meg, több mint 2200-at megsebesítettek és mintegy 1500-at elraboltak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint ugyanebben az időszakban egymillió fölé emelkedett a belső menekültek száma.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
