Gázai háború: Brazília és Oroszország tűzszünetet és megoldást sürget az ENSZ keretében.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin hétfőn azonnali tűzszünetre szólított fel Izrael és a Hamász között. Az államfők ezzel támogatták António Guterres ENSZ-főtitkár megfelelő felhívását. A Lula által kezdeményezett telefonbeszélgetésben a két államfő nemcsak tűzszünetet követelt, hanem a humanitárius segélyszállítmányok „akadálytalan bejutását” is az izraeli hadsereg által ostromlott Gázai övezetbe.
Amint arról a Brasil de Fato hírportál beszámolt, mindketten kifejezték „mélységes aggodalmukat a civil áldozatok növekvő száma miatt”. A párbeszéd során Lula megismételte, hogy sürgősen szükség van egy humanitárius folyosó létrehozására, hogy a külföldi állampolgárok elhagyhassák a palesztin területet, valamint, hogy gyógyszerek, víz és élelmiszer jusson oda. „A két elnök abban is egyetértett, hogy a gázai bombázást be kell fejezni, és a túszokat azonnal szabadon kell engedni” – írta az O Globo című konzervatív napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Lula a múlt héten „terrorizmusnak” és „őrültségnek” nevezte a Hamász vezette október 7-i offenzívát, amely a mostani eszkalációt váltotta volna ki, ugyanakkor Izrael reakcióját is „őrültségnek”titulálta. A brazil kormány azonban hivatalosan tartja magát az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott kritériumokhoz, és csak akkor minősít egy csoportot vagy szervezetet terroristának, ha erről az ENSZ döntött.
Mivel Brazília tölti be az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét, Putyin és Lula a közös munka különböző módjairól is tárgyalt annak érdekében, hogy az ENSZ végre „sürgős és hatékony intézkedéseket hozzon a válság de-eszkalálására és a nemzetközi jog általánosan elismert alapjain alapuló, Izraellel békében és biztonságban együtt élő, független palesztin állam létrehozását biztosító békefolyamat előmozdítására” – számolt be a beszélgetés egyéb vonatkozásairól a TASZSZ orosz ügynökség. Eddig két, a konfliktus lezárását célzó határozat is elbukott a Biztonsági Tanácsban. Az Oroszország által október 16-án benyújtott első tervezetet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elutasította. Egy két nappal később Brazília által beterjesztett határozat az amerikai vétó miatt bukott meg. A közel-keleti válságról szóló újabb vitákat jelentettek be erre a hétre a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ Közgyűlésében.
Közben egyre nagyobb a nyomás a latin-amerikai kormányokon, hogy következetesebben támogassák a palesztin népet. Nicolás Maduro venezuelai elnök a hét elején közölte, hogy országa 30 tonna humanitárius segélyt küldött Palesztinába, és további erőfeszítéseket ígért a palesztinok támogatására. „A világnak fel kell emelnie a szavát a népirtás ellen, mert ez nem háború, hanem népirtás a palesztin nép ellen” – mondta hétfőn a Venezolana de Televíziónak. Maduro javasolta egy globális konferencia összehívását „a béke megvitatására és egy palesztin állam létrehozására”.
Evo Morales volt bolíviai elnök, a kormányzó Mozgalom a Szocializmus felé (MAS) párt vezetője felszólította országa kormányát, hogy szakítsa meg a kapcsolatokat Izraellel, és ítélje el az ottani kormányt „terroristaként”. Aki nem utasítja el a palesztin nép elleni mészárlásokat és népirtást, az bűnrészes – írta az X rövid üzenetküldő szolgáltatáson. Mexikóvárosban szintén több ezer tüntető szólította fel a hétvégén Andrés Manuel López Obrador kormányát, hogy szakítsa meg a diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat Benjamin Netanjahu kormányával. Követelésüket „a civilek lemészárlása” mellett azzal indokolták, hogy Izrael nem hajlandó kiadni Tomás Zerón volt CID-főnököt, akit Mexikóban kínzásért és bizonyítékok meghamisításáért ítéltek el az ayotzinapai meggyilkolt 43 diák ügyében.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
