Az ENSZ Közgyűlése kedden 15 új országot választott be az Emberi Jogi Tanácsba 2024. január 1-jével kezdődő három évre. A tanács székhelye Genfben van.
A méltányos földrajzi eloszlás biztosítása érdekében 47 helyét az államok regionális csoportjai között osztják fel. Nyolc helyet Latin-Amerikának és a karibi térségnek szánnak, amelyek kiválasztása halasztott alapon történik. Itt most Kuba 146 szavazatot kapott, őt követi Brazília (144), a Dominikai Köztársaság (137). Perut nem választották meg.
Ez a hatodik alkalom, hogy Kubát, az Emberi Jogi Tanács alapító tagját megválasztják, méghozzá nagy szavazatszámmal.
A kubai külügyminisztérium első közleménye szerint „ez az eredmény elismeri az ország szilárd elkötelezettségét a multilateralizmus és az ENSZ Alapokmányának védelme mellett, valamint egy olyan fejlődő ország hozzájárulását, mint Kuba, amely elkötelezett a párbeszéd és az együttműködés mellett az összes emberi jog előmozdítása és védelme érdekében az objektivitás és a pártatlanság elvei alapján”.
Josefina Vidal kubai külügyminiszter-helyettes szerint Kuba megválasztása nagyszerű elismerése annak, „amit a kubai népért és sok másért tett a világon”, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, amikor meg kell védenie jogait az amerikai politikával szemben, „hogy továbbra is szabad, szuverén és független maradhasson”.
Ezzel szemben a kubai rendszer amerikai ellenzői felháborodásukat fejezték ki. Nikki Hailey, aki a republikánusok jelöltje a 2024-es amerikai elnökválasztáson, a szavazás után becsmérlően szólt, és „bohózatnak” nevezte az Emberi Jogi Tanácsot. A régió más államainak képviselői, például Venezuela, gratuláltak Kubának a megválasztásához.
A kubai külügyminisztérium multilaterális ügyekért és nemzetközi jogért felelős főigazgatója, Rodolfo Benítez azt mondta, hogy Kuba újraválasztása az Emberi Jogi Tanácsba új lehetőségeket nyitott a globális dél érdekeinek védelmére a szervezeten belül. Ezek közé tartozik a fejlődéshez, az oktatáshoz és az egészséghez való jog, az élelmiszerhez való hozzáférés, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem, valamint a demokratikus és igazságos nemzetközi rend előmozdítása.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
