Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének első óráiban hétfőn átfogó támadást indított a kontinens szomszédos országai ellen. Megismételte szándékát, hogy militarizálja az Egyesült Államok déli határát, bírósági eljárás nélkül kiutasít több millió latin-amerikai migránst, kisajátítja a Panama-csatornát és átnevezi a Mexikói-öblöt „Amerika-öbölnek”. Visszavonta azt az alig egy hete elődje, Joe Biden által aláírt rendeletet is, amely Kubát törölte a terrorizmust állítólagosan támogató államok amerikai listájáról.
Miközben Trump az ellene a választási kampányban elkövetett merényletre utalva kijelentette, hogy „Isten megmentett, hogy újra naggyá tegyem Amerikát”, és azt állította, hogy intézkedéseivel „Amerika aranykorát most azonnal” megkezdi. Claudia Sheinbaum mexikói elnök és José Raúl Mulino panamai államfő hevesen visszautasította az amerikai elnök megjegyzéseit. Több média is bírálta és „zavaros időkre figyelmeztetett a térségben”. Trump politikája „a migránsok és Latin-Amerika ellen irányul” – kommentálta a Página 12 című argentin napilap hétfői címlapján. A La Jornada című mexikói napilap szerint beiktatása „figyelemre méltó napot” jelentett, mivel ez volt az első alkalom, hogy „egy elítélt bűnözőt eskettek fel az Egyesült Államok elnökévé” – gúnyolódott az újság.
Miguel-Díaz-Canel kubai elnök élesebben reagált Trump kijelentéseire, mint mexikói és panamai kollégái. Hétfőn az X-en „gúnyolódásnak” nevezte, hogy ismét a terrorizmus támogatóinak amerikai listájára tette a szigetországot. Bár ez „nem volt meglepetés”, de a Fehér Ház új vezetőjének „arroganciáját és az igazság semmibe vételét” jelzi. Célja a szankciók és a kegyetlen gazdasági háború további fokozása a kubai családok ellen uralmi céllal. A Trump első hivatali ideje alatt alkalmazott szélsőséges gazdasági nyomásgyakorló intézkedések következménye a „lakosságunk” körében hiány és nélkülözés volt, de „a Kubából az Egyesült Államokba irányuló migráció jelentős növekedése is” – emlékeztetett Díaz-Canel. Az új amerikai elnök tudja, „hogy hazudik” – tette hozzá Bruno Rodríguez külügyminiszter. „Károkat fog okozni, de nem fogja megtörni népünk szilárd elhatározását” – mondta Havanna vezető diplomatája.
Trump első hivatali idejében, 2021-ben tette vissza Kubát a vitatott listára. Biden utasítására ezt a döntést a Vatikán közvetítése után vonta vissza; cserébe Havanna beleegyezett, hogy 553 különböző bűncselekményekért elítélt bűnözőt engedjen ki a börtönből. A Nuevo Herald című jobboldali amerikai napilap szerint Biden döntésében szerepet játszott Gustavo Petro kolumbiai elnök követelése is, hogy Kubát vegyék le a listáról. Vasárnapra már 130 elítéltet engedtek ki a börtönből – jelentette a Miamiban élő reakciós kubai száműzöttekhez közel álló újság. Kérdéses azonban, „hogy Trump döntése után a kubai kormány folytatja-e a politikai foglyok szabadon bocsátását”.
Kína az elsők között bírálta, hogy az új amerikai kormányzat visszaminősítette Kubát a terrorizmus támogatójának. Ez azt mutatja, hogy „az egyoldalú listák és a kényszerítő mechanizmusok önkényesek, és hogy a Kuba elleni megalapozatlan vádak ismételt alkalmazása a szankciók bevezetésére alaptalan, és teljesen leleplezi az Egyesült Államok hegemón, tekintélyelvű és zsarnoki arcát” – mondta hétfőn Pekingben GuoJiakun külügyminisztériumi szóvivő a PrensaLatina szerint.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
