Heves viták után a szenátus munkaügyi és társadalombiztosítási bizottsága január 16-án jóváhagyta az új nyugdíjreformot. Ez a kormánykoalíció és a jobboldali ellenzék egy része közötti kompromisszum, amelynek célja, hogy véget vessen a reform parlamenti blokádjának, és lehetővé tegye a kormány egyik legfontosabb projektjét.
Chile a Pinochet-diktatúra vége óta vitatja az ebből az időszakból örökölt magánnyugdíjrendszert. Az új reformot gyakran az elmúlt 40 év legnagyobb reformjaként jellemzik, de az elnök néhány évvel ezelőtti eredeti választási kampányígéreteiből kevés maradt.
Gabriel Boric a 2021-es választási kampányban elnökjelöltként azt ígérte, hogy a magánnyugdíjrendszert egy szolidaritáson alapuló biztosítási rendszerrel váltja fel, amelybe a munkaadók és a munkavállalók is befizetnek. Ezt az ígéretet a reform 2022 novemberi bevezetésekor megismételték.
A most tárgyalt 176 oldalas kompromisszum, amelyet csütörtökön mutatott be Jeanette Jara kommunista párti munkaügyi miniszter, a miniszter szerint biztosan nem fogja teljesen kielégíteni sem az ellenzéket, sem a kormányt. Azonban olyan változásokat kell hoznia, amelyekre az országnak szüksége van.
A reform lényege a munkáltatóknak a munkavállalóik társadalombiztosításának finanszírozásához való hozzájárulásának, 8,5 százalékra történő emelése. Eddig minden munkavállaló egyéni járulékokat fizetett egy személyes nyugdíjpénztárba a saját személyes nyugdíjbiztosítása érdekében. Ezeket az alapokat speciális biztosítási csoportok (AFP-k) kezelik. A munkáltatók csak az egyes munkavállalók fizetésének 1,5 százalékával járultak hozzá a rokkantsági biztosítás részleges finanszírozásához.
Ezt az arányt most fokozatosan 8,5 százalékra emelik a következő néhány év során. Mintegy öt százalék a munkavállaló személyes nyugdíjalapjába kerül, mint munkáltatói kiegészítés, a fennmaradó részt pedig más társadalombiztosítási intézkedések támogatására szánják. A népszerűtlen AFP-k azonban megmaradnak.
A kormány szerint a nyugdíjak rövid távon emelkedni fognak, részben a minimálnyugdíj 214 000 pesóról (kb. 84 ezer forint) 250 000 pesóra (kb 98 ezer forint) történő emelése miatt, ami a minimálbér mintegy fele, azaz 200 ezer forintnak megfelelő összeg. A parlamentben az ultrajobboldali Köztársasági Párt képviselői a munkahelyeket fenyegető veszélyként bírálták a kompromisszumot, amelyben ők nem vettek részt.
Különös figyelmet keltett azonban a legkülönbözőbb pártok képviselőinek azon kezdeményezése, hogy az idei elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az AFP nyugdíjrendszeréről. Juan Santana, a Szocialista Párt parlamenti képviselője egy sajtótájékoztatón bírálta az AFP-t, és azt mondta, hogy a legkézenfekvőbb az lenne, ha megkérdeznék a lakosságot, hogy meg akarják-e tartani a rendszert. A kritikát elsősorban a biztosítótársaságok hatalmas profitja táplálja, miközben sok nyugdíjasnak nyomorúságos nyugdíjból kell megélnie.
Az utcán is megnyilvánult a neheztelés a kormány sokak szerint nem megfelelő reformjai miatt. A „No more AFP” társadalmi mozgalom tüntetésre hívott a nemzeti kongresszus elé. A mozgalom szerint a reform csak tovább halasztaná a nyugdíjválságot és megerősítené a magánnyugdíjrendszert. A szervezet közleményében „felelőtlennek” nevezte azt a döntést, hogy ragaszkodnak egy olyan rendszerhez, amely bizonyítottan képtelen elegendő nyugdíjat fizetni.
A szervezet szerint „a legaggasztóbb, ami a politikai osztály és a polgárok közötti távolságot mutatja, az a nyugdíjak szintje, amelyet a szenátus a chilei nyugdíjasok számára meghatároz; a fejlesztések csak kevéssel lesznek a szegénységi küszöb felett, de messze a minimálbértől”.
A munkaügyi és szociális biztonsági bizottság jóváhagyását követően a reformot most a pénzügyi bizottságnak kell megvizsgálnia. Ha ez is jóváhagyja, a törvényjavaslat a szenátus elé kerülhet szavazásra.
Írta: Robert Kohl Parra
Forrás: Amerika21
