Az amerikai kormány bejelentése a venezuelai olajat vásárló országokból származó árukra kivetett vámokról különböző kormányok ellenállását váltja ki.
A Kínai Népköztársaság bírálta az amerikai kormány „vámháborúját”, miután nemrég azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos másodlagos vámokat vet ki a venezuelai kőolajat és földgázt vásárló országok áruira.
„Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a Venezuela belügyeibe való beavatkozásának, és szüntesse meg az országgal szembeni jogellenes egyoldalú szankciókat. […] A kereskedelmi vagy vámháborúnak nincsenek nyertesei” – mondta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján.
Washington „régóta alkalmaz” egyoldalú kényszerítő intézkedéseket és másodlagos szankciókat más országok ellen. A vámok negatív hatással lennének az amerikai vállalatokra és fogyasztókra is – mondta Jiakun.
Claudia Sheinbaum mexikói külügyminiszter szintén elítélte a vámfenyegetéseket, és rámutatott, hogy a gazdasági szankciók és a blokádok elsősorban az állampolgárokat és nem a kormányokat károsítják.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében bírálta Washingtont, amiért folyamatosan arra törekszik, hogy „gazdaságilag megfojtsa a venezuelai népet”.
Donald Trump elnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amely szerint április 2-tól 25 százalékos vámot vetnek ki minden olyan országból származó árura, amely közvetlenül vagy közvetve venezuelai energiahordozókat importál. Az amerikai hatóságok nem közöltek részleteket arról, hogyan fogják ezeket a büntetővámokat érvényesíteni.
Trump az intézkedést a Tren de Aragua banda állítólagos fenyegetésével indokolja, amelyet januárban az Egyesült Államokban „külföldi terrorszervezetnek” minősítettek. Azzal vádolja a venezuelai kormányt, hogy nem hajlandó fellépni a bűnszervezet ellen, és szándékosan küld erőszakos bűnözőket az Egyesült Államokba. „Venezuela nagyon ellenséges az USA-val és az általunk képviselt szabadságjogokkal szemben is” – folytatta.
A Fehér Ház közleménye szerint a vámok „célja, hogy elvágják Nicolás Maduro korrupt rezsimjének pénzügyi életfeltételeit, és megfékezzék destabilizáló befolyását az egész nyugati féltekén”.
Caracas a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy gazdasági háborút folytat az ország ellen, és megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat és az emberi jogokat. Elemzők azt jósolják, hogy Trump legújabb büntetőintézkedései hatással lesznek az olajbevételekre, és esetleg újbóli inflációt indíthatnak el. A Maduro-kormány azonban biztosította, hogy folytatja az olajipar megerősítését.
Washington 2017 óta pénzügyi szankciókat, exportembargót és másodlagos szankciókat vezetett be a karibi állam ellen. A súlyos gazdasági és migrációs válságot követően az ország 2021-ben mutatta a fellendülés első jeleit, ami különböző tényezőknek, többek között a kormányzati politika változásainak és a nyersolajtermelés enyhe növekedésének volt köszönhető.
Március elején az amerikai pénzügyminisztérium arra utasította a Chevron energetikai vállalatot, hogy függessze fel venezuelai tevékenységét, beleértve a nyersolajkitermelést és -exportot is. A Chevron kisebbségi részesedéssel rendelkezik a PDVSA venezuelai állami olajtársasággal közös négy közös vállalatban. Ezek együttesen az ország teljes mennyiségének mintegy negyedét termelik ki.
Kína, a venezuelai olaj legnagyobb importőre, egyelőre nem adott utasítást az energetikai vállalatoknak. Februárban a PDVSA mintegy 910 000 bpd nyersolajat és üzemanyagot exportált, ebből 503 000 bpd ment Kínába.
Ezzel szemben az indiai Reliance Industries vállalat állítólag átveszi a már úton lévő nyersolajszállítmányt, de a további vásárlásokat felfüggeszti. Tavaly a csoport zöld utat kapott az amerikai hatóságoktól, hogy olajat vásároljon Venezuelából, és havonta mintegy kétmillió hordó Merey nyersolajat importált.
Írta: Andreína Chávez Alava,
Forrás: venezuelanalysis
