Eddig nagyrészt büntetlenség uralkodott ebben a kérdésben is. A miniszterek szerint az erőszakos cselekményeket az őslakos közösségek „kulturális gyakorlatának” nevezte.
A perui kormányt súlyos vádakkal kell szembenéznie, miután kiderült, hogy Condorcanqui régióban több mint 500 őslakos diákot erőszakoltak meg tanárok. Ezeket a 14 éven át tartó eseteket a miniszterek „kulturális gyakorlatként” bagatellizálták el. Ez országos felháborodást váltott ki, és lemondásra szólították fel az érintetteket.
Az erőszakos cselekmények 2010 és 2024 között történtek az Amazonas régióban található távoli Condorcanqui tartományban. Az áldozatok az awajún és wampis közösségek 524 tanulója. Leyda Rimarachín, Amazonas megye alkormányzója elmondta, hogy az áldozatok hét és 16 év közötti lányok és fiúk voltak.
A vádak súlyossága ellenére a felelős tanárok közül csak néhányat állítottak bíróság elé. A jelentések szerint mindössze 111 tanárt bocsátottak el, 72-t pedig felmentettek, 195 esetben pedig az elévülés miatt nem indult büntetőeljárás. A bűncselekményeknek a kormány magas rangú tagjai általi bagatellizálása tovább súlyosbította a helyzetet.
Morgan Quero oktatási miniszter és Ángela Hernández nőügyi miniszter felháborodást keltett nyilatkozataival, amelyekben a nemi erőszakokat „kulturális gyakorlatnak” nevezték. Quero azzal érvelt, hogy ezek az erőszakos cselekmények a „családalapítás” egyik módszere lehetnek a régióban. Hernández támogatta ezt a kijelentést, és azt javasolta, hogy az érintett lányok halasszák el a szexuális tevékenységeket, vagy legalábbis hozzanak védekező intézkedéseket.
Az Asociación Interétnica de Desarrollo de la Selva Peruana (Aidesep), egy vezető őslakos szervezet élesen bírálta a miniszterek kijelentéseit. Az Aidesep nyilatkozatában azonnali elbocsátásukat követelte. A szervezet hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az őslakos nők és gyermekek jogait és életét, és elítélte a nemi erőszakok bagatellizálását, amely a strukturális rasszizmus és diszkrimináció kifejeződése. Felszólította az állami hatóságokat, hogy „alkalmazzanak drasztikus közigazgatási, büntetőjogi és polgári jogi szankciókat a tanárok által a diákokkal szemben elkövetett visszaélések, zaklatások és nemi erőszak ellen, mind az awajún nép körében, mind az összes őslakos területen”. Az awajún és wampi közösségek már több mint egy évtizede feljelentik a gyermekek és serdülők elleni szexualizált erőszakos eseteket, anélkül, hogy az igazságszolgáltatás elítélte volna a felelősöket.
Az Awajún Nőtanács elnöke, Rosemary Pioc Tenazoa központi szerepet játszott a visszaélések feltárásában. Pioc Tenazoa számos fenyegetésről számolt be, amelyeknek a leleplezései után ki volt téve, és hangsúlyozta az átfogó vizsgálatok és intézkedések sürgősségét. Emellett rendszeres egészségügyi ellenőrzéseket sürgetett Condorcanquiban, mivel több bántalmazó tanár HIV-pozitív volt, és megfertőzhette volna a diákokat. Pioc Tenazoa szerint már 60 HIV-fertőzéses esetet dokumentáltak a fiatalok körében.
A miniszterlenök, Alberto Adrianzén azonban átfogó vizsgálatot ígért, és hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak holisztikus egészségügyi támogatást kell kapniuk, különös tekintettel a pszichológiai ellátásra és a HIV-tesztekre. Kijelentette, hogy a kormány szorosan együtt fog működni az érintett közösségekkel annak érdekében, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, az áldozatok pedig igazságot kapjanak.
A Condorcanquiban történtek rávilágítanak a perui társadalom mélyen gyökerező problémáira, beleértve az őslakos közösségek elhanyagolását és marginalizálását. Az a tény, hogy számos esetben a bizonyítékok ellenére nem indult büntetőeljárás, az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának hiányát és korrupcióját mutatja. Emellett sok áldozatot nem tett feljelentést a rendőrségnek a családok és az elkövetők közötti peren kívüli megállapodások miatt, ami tovább segítette a büntetlenséget.
Az Aidesep és más őslakos szervezetek nemcsak az elkövetők felelősségre vonását követelik, hanem átfogó reformokat is az őslakos gyermekek és nők védelmi mechanizmusainak javítása érdekében. Követelik, hogy az állami intézmények és oktatási intézmények szorosan működjenek együtt a közösségekkel. Ezáltal biztosítható, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek az ilyen bűncselekmények. Szorgalmazzák továbbá speciális bizottságok létrehozását, amelyek foglalkoznak a szexualizált erőszak eseteivel, és biztosítják, hogy az elkövetőket megfelelően megbüntessék.
A botránynak politikai vonatkozásai is vannak. Számos aktivista és polgár a két miniszter lemondását követeli. A közfelháborodást a kormány folyamatos tétlensége táplálja. Még nem tudni, hogy a politikai vezetés hogyan fog reagálni erre a válságra.
Írta: Melanie Schnipper
Forrás: Amerika21
