A hondurasi Bajo Aguán észak-hondurasi régióban fegyveresek hétfő reggel megtámadták a Tranvío mezőgazdasági termelőszövetkezetet. A Los Cauchos nevű fegyveres bűnözői csoport tagjai állhatnak a támadás mögött.
A szövetkezet 160 családját kora reggel fegyveresek fenyegették meg, és felszólították őket, hogy hagyják el otthonaikat. A támadásban legalább egy ember megsérült, és a szövetkezet egyik tagját elrabolták. Az elrabolt férfit a rendőrség mintegy négy óra elteltével kiszabadította, de komoly sérüléseket szenvedett. A támadás újabb bizonyítéka annak a folyamatos kriminalizációnak és üldöztetésnek, amelynek a Bajo Aguán-i kis mezőgazdasági falvak ki vannak téve. JonnyRivas, a mezőgazdasági szövetkezet szóvivője szerint a Tranvío és Camarones szövetkezetek elleni támadásokat a régió nagybirtokosai rendelték meg, és a Los Cauchos bűnözői csoport hajtotta végre. A Dinant mezőgazdasági vállalat állítólag vezető szerepet játszott. A bűnözői csoport állítólag a vállalat biztonsági szolgálatának tagja volt.
December 24-én fegyveresek támadták meg a Camarones mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Ennek során 150 családot űztek el a földjeikről. Január másodikán meggyilkolták ArnulfDíaz-t a Brisas del Aguán szövetkezetből. Emberi jogi szervezetek szerint Díaz-t négy ember gyilkolta meg, akik megállították az autóját, kényszerítették, hogy kiszálljon, majd lelőtték. A Brisas del Aguán szövetkezet az elmúlt hónapokban több fenyegetést is kapott. Október 18-án SelvinNoe Garcíát, a szövetkezet egyik tagját meggyilkolták.
A térségben évtizedek óta gyakran véres összecsapások zajlanak a kistermelők és a nagybirtokosok között. Az Aguántalban található földek nagy része nagybirtokosok és nagy mezőgazdasági vállalatok tulajdonában van, és szinte kizárólag olajpálmák termesztésére használják, amelyeket többek között mezőgazdasági üzemanyagként dolgoznak fel az ipari országok számára. A hondurasi Facussé vállalatcsoporthoz tartozó Corporacíon Dinant vállalatot és annak magánbiztonsági szolgálatait többször vádolták súlyos emberi jogi jogsértésekkel.
Ennek a fejlődésnek szomorú mérföldkövei voltak a korábbi mezőgazdasági reformok 1992-es de facto visszafordítása és a 2009-es katonai puccs. Mindkét esemény a nagybirtokosok földkisajátításait és a gazdák meggyilkolását szította. 2023-ra a becslések szerint mintegy 160 ember halt meg erőszakos halált a konfliktusban.
Amikor 2022-ben a Szabadság és Újjáalapítás Pártjának Xiomara Castro lett Honduras elnöke, új remény született. A Bajo Aguán kisgazdák mozgalma megállapodást kötött a Castro-kormányzattal. Ebben a megállapodásban a kormány megígérte, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák a föld tulajdonjogát és használatát, amelyet az agrárreform részeként kaptak a gazdálkodó családok. A kisgazdák szervezetei szerint azonban ezt a megállapodást még nem tartották be.
A nemzetközi és hazai szervezetek aggódnak a történtek miatt, és szolidaritást vállalnak az érintett szövetkezetekkel. Aggasztó a gyűlölet- és dezinformációs kampány is, amellyel a mezőgazdasági szövetkezeteknek szembe kell néznie. A közösségi és helyi médiában a gazdák csoportjai közötti konfliktusról beszélnek. Ezt a verziót a közelmúltban a biztonsági miniszter is használta. A 2009-es puccs után a Bajo Aguán régiót erősen militarizálták, és a katonai hírszerzés dezinformációs kampányokat is folytatott az önszerveződő termelők ellen. 2024 szeptemberében Juan Lopez emberi jogi aktivista meggyilkolása Bajo Aguánban komoly nemzetközi visszhangot váltott ki (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Írta: Johannes Schwäbl
Forrás: Amerika21
