Több latin-amerikai kormány is aggodalmának adott hangot a közelmúltbeli szíriai események miatt. Gustavo Petro kolumbiai elnök bírálta „Európa támogatását a táliboknak”. Azzal vádolta Nyugat-Európát, hogy gazdasági érdekek miatt támogatja a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevű dzsihadista csoportot, amelyet ő „tálibnak” nevezett: „A nagy nyugati és demokratikus Európa csak azért támogatja a szíriai tálibokat, mert lehetővé teszi, hogy a Katarból, az Emírségekből és Szaúd-Arábiából származó gázzal megépítsék a Földközi-tengerbe vezető gázvezetéket anélkül, hogy át kellene haladniuk az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoroson”.
Evo Morales volt bolíviai elnök hasonlóan érvelt. Sajnálatát fejezte ki a szíriai emberek nehéz helyzete miatt, és bírálta a globális Északot: „A Nyugat ismét katonai hadjáratot indít a terveitől eltérő kormányok megdöntésére. Régebben ‘terroristáknak’ hívták őket, ma ‘lázadóknak’. Az őket finanszírozó kormányok csak a természeti erőforrásaikra pályáznak”.
Petro úgy látja, hogy a HTS európai támogatása a globális geopolitikai szövetségek eltolódását jelenti. Végső soron ez a „fosszilis tüzelőanyag-gazdaság nagy globális szövetsége”. Figyelmeztet ennek a váltásnak az etikai és politikai következményeire, és kifejti, hogy ebben az új nemzetközi forgatókönyvben „sokakat el fognak árulni”.
Nem sokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terrorszervezetnek minősített HTS damaszkuszi inváziója és Bassár el-Aszad elnöknek az országból való elmenekülése után Petro a szíriai hatalomváltás hátterében az új szövetségek és „új árulók” hipotézisét állította fel. Azt írta: „Oroszország elhagyja a Baath-rezsimet Szíriában: Új szövetségben Trump?”
Petro szerint a HTS hatalomátvétele jobbra tolódást jelent Szíriában a fundamentalizmus irányába, hasonlóan Afganisztánhoz, Irakhoz és Líbiához. Petro szerint Izrael tovább fog növekedni a szíriai területek megszállásával. „A palesztinok és a kurdok még jobban elszigetelődnek majd. Talán Iránnak nagyobb lesz a síita befolyása, mint Irakban. Új szövetségek, új árulások”.
A kolumbiai elnök ezután kilenc kérdést tett fel arról, hogy mi jöhet az „új szövetségek” kapcsán. „Hová fog áramlani a szíriai olaj? Meghal a pánarabizmus és annak szekuláris eszméje?”
A brazil külügyminisztérium a maga részéről aggodalmát fejezte ki a szíriai helyzet miatt, és felszólította „minden érintett felet, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet tanúsítsa, és biztosítsa a polgári lakosság és az infrastruktúra épségét”.
Brazília megerősítette „a nemzetközi jog” és „Szíria területi egységének, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatainak teljes körű tiszteletben tartását”.
Vélhetően mintegy 3500 brazil él Szíriában. A brazil kormány felszólított minden Szíriában tartózkodó állampolgárt, hogy hagyja el az országot.
Hasonlóan reagált az argentin külügyminisztérium is. A kormány figyelmeztette az argentinokat, hogy ne utazzanak Szíriába. Azt javasolta, hogy az argentin állampolgárok „a lehető leghamarabb” hagyják el az arab országot, amíg a kereskedelmi légitársaságok még működnek.
Miguel Díaz Canel kubai elnök szintén „aggodalmát fejezte ki a szíriai fejlemények miatt”. A kubai kormány „Szíria szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartására, valamint a diplomáciai képviseletek biztonságára” szólított fel.
Szíria „területi egységét”, „szuverenitásának tiszteletben tartását” és „az ENSZ Alapokmányának betartását” követelte a venezuelai kormány is közleményében. Kifejezte „határozott kívánságát”, hogy „Szíria testvéri népe” erőszak és „külső beavatkozás nélkül” oldja meg belső nézeteltéréseit. Ez magában foglalja a „különböző vallási, kulturális és etnikai” csoportok békés egymás mellett élését.
A nicaraguai külügyminisztérium a szíriai nép szuverenitásának, jogainak, stabilitásának és békéjének megőrzése mellett foglalt állást.
A chilei szíriai közösség felszólította a chilei kormányt, hogy „erősítse meg a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségét”. Szíria chilei „lányai és fiai” rámutattak arra a több tízezer szíriaira, akiknek a HTS „külföldről támogatott támadásai” miatt kellett elmenekülniük.
Gabriel Boric kormánya „rendkívüli aggodalmát” fejezte ki a szíriai események miatt „Bassár el-Aszad diktatórikus és elnyomó rendszerének bukása után”. Felszólította „azokat, akik az országot irányítják, hogy kerüljék el a vérontást, és tartsák tiszteletben a polgári lakosság, különösen a kisebbségek jogait”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
