Brazília: Az elnöki posztért folyó második fordulóban eldől az is, hogy az ország a jövőben szuverénként lép-e fel, vagy alárendeli magát az Egyesült Államoknak.
Háttér: Lula, a remény hordozója
Hogy Lula vasárnap újraválasztásra kerül-e, nem csupán a brazil lakosság számára döntő jelentőségű. Noha Lula kifejezetten életerősnek és sportosnak mutatja magát, a második forduló után két nappal esedékes 81. születésnapja miatt ez valószínűleg az ország és a régió legfontosabb progresszív személyiségének utolsó hivatali ideje lenne. Lula továbbra is a kontinens gazdasági fejlődésére és társadalmi haladására irányuló reményt testesíti meg.
De mi teszi egy ilyen előrehaladott korú urat az egész latin-amerikai baloldal reménysugárává? Egyrészt nemzeti szinten a szegénység elleni sikeres küzdelme, amely egyidejűleg gazdasági növekedéssel is járt. A Fundação Getulio Vargas egyik tanulmánya szerint az általános szegénység az első hivatali ideje alatt (2003–2011) körülbelül felére csökkent.
Ezt a fejlődést a „Bolsa Família” szociális program, a reálminimálbér-emelések és a bővülő formális munkaerőpiac támasztotta alá. Lula 2023-as elnöki posztra való visszatérése óta a szegénység és a mélyszegénység aránya a legalacsonyabb szintre süllyedt az új statisztikai rendszer 2012-es bevezetése óta.
Ezeket a sikereket a brazil történelem egyik legdinamikusabb gazdasági szakasza tette lehetővé. A 2000-es évek elején a nyersanyagárak és a kereslet – elsősorban Kínából – magas szinten voltak, ami világszinten is átlag feletti növekedést tett lehetővé. A kormány ügyesen kihasználta ezt a kedvező helyzetet, stabilan tartotta az államháztartást, csökkentette az adósságot, és egyúttal a megnövekedett jólét egy részét a belföldi piacra irányította. Milliók találtak hivatalos munkát, és kialakult egy új középosztály.
Regionális kontextusban Lula emellett az Egyesült Államoktól független latin-amerikai integráció egyik főszereplőjének számít. A 2008-as bahiai csúcstalálkozóval lefektette az alapjait egy olyan együttműködési mechanizmusnak, amely később 33 államot egyesített a CELAC-ban, a „Latin-amerikai és Karib-térségi Államok Közösségében”. A kezdeményezés révén a kontinens államait akkoriban határozottan a politikai és ideológiai határok felett szervezték meg. A CELAC többek között olyan egymással ellentétes személyiségeket is össze tudott hozni, mint a venezuelai volt elnök, Hugo Chávez és kolumbiai kollégája, Álvaro Uribe. Lula nélkül a kritikus állapotban lévő CELAC valószínűleg véglegesen megszűnne, és nem tudna ellensúlyt képezni az Egyesült Államok előrenyomulásával, valamint az „Amerikai Pajzs” (Shield of the Americas) nevű „kábítószer-ellenes” és „biztonsági kezdeményezésével” szemben. A vasárnapi választáson tehát a latin-amerikai együttműködés jövőjéről és jellegéről is szavaznak.
Nils Heidenreich,
Az utóbbi időben mindkét oldalon ismét jelentős mozgósításra került sor: a tömeges tüntetések hol vörösre, hol sárgára festették Brazília utcáit. Az elnökjelöltek még egy televíziós vitára is hajlandónak mutatkoztak egy héttel a második forduló előtt. A trágár sértéseken és néhány furcsa jeleneten kívül azonban ennek a vitának nem sok mondanivalója volt. A vasárnapi választás előtt, amelyen a brazilok arról döntnek, hogy a hivatalban lévő Luiz Inácio Lula da Silva negyedszerre is államfő lesz-e, vagy pedig az ultrajobboldali Flávio Bolsonaro kerül-e a kormányrúdhoz, elsősorban feszültség uralkodik.
Vitapont: Kína
Nem csoda, hiszen a közvélemény-kutatások szoros eredményt jósolnak. Az első fordulót meglepetésre Bolsonaro Jr. nyerte meg. A leadott szavazatok több mint 47 százalékával alig két százalékponttal előzte meg Lulát. Mivel a kiesett jelöltek – akik közül egyik sem érte el a három százalékot – többségükben mellette álltak ki, az egykori elnök, Jair Bolsonaro fiának jó esélyei vannak – még ha egyes közvélemény-kutatások technikai patthelyzetet is jósolnak.
Külföldön is sokan figyelemmel kísérik a választást. Dél-Amerika legnépesebb országában tovább folytatódhat az a jobbra tolódás, amely az utóbbi időben Latin-Amerikát is elérte. Csak 2025-ben a szélsőjobboldal visszahódította Chilét, Bolíviát és Hondurast a baloldali és szociáldemokrata kormányoktól. Júniusban a régió egy újabb nagyhatalma, Kolumbia is csatlakozott hozzájuk – ott alig több mint két hónapja Abelardo de la Espriella kormányoz. Ha vasárnap Flávio Bolsonaro győz, akkor Latin-Amerika gazdaságilag legerősebb országát is jobboldali kormány fogja irányítani. 2026 óta Brazília a világ tíz legnagyobb gazdasága közé tartozik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint jövőre akár a nyolcadik helyre is feljebb léphet.
Ennek nagy részét Kínának köszönheti. A Kínai Népköztársaság 2009 óta Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere. Tavaly a kereskedelmi forgalom 171 milliárd amerikai dollárral rekordszintet ért el – ez több mint nyolc százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Egyre gyakrabban kerülik el az amerikai dollárt, mint nemzetközi fizetőeszközt, és a saját valutákat használják. Különösen a Kínába irányuló olajexport nőtt az év első kilenc hónapjában, részben az iráni háború miatt is: A brazil nyersolaj jó fele Kínába került.
A múltban Flávio Bolsonaro kijelentette, hogy választási győzelme esetén megkérdőjelezi a Kínával fennálló szoros kapcsolatokat. Első hivatalos intézkedései közé tartozna a BRICS-tagság felülvizsgálata is, mivel az államok szövetsége szerinte csak az USA provokálására szolgál. Az első fordulóban elért sikere után azonban mérsékelte a hangnemét. A fővárosban, Brasíliában tartott rendezvényen kijelentette, hogy „nem áll egyik oldalra sem”. „A brazil nép oldalán állok, függetlenül attól, hogy Kínáról, Izraelről, a Közel-Keletről, Argentínáról vagy Indiáról van szó” – idézte szavait a South China Morning Post.
A Kínától való 180 fokos fordulat az ország jelentőségét tekintve valóban valószínűtlen. Már Flávio apja, Jair Bolsonaro is gyorsan elhatárolódott az ilyen tervektől hivatali ideje alatt (2019–2023). De még ha meg is lennének kötve a kezei, Bolsonaro Jr. elnök véget vetne a Lula-korszak szuverén kül- és kereskedelempolitikájának. A szociáldemokrata politikus eddigi három hivatali ideje alatt folyamatosan bővítette a Kínával fennálló kapcsolatokat, és diverzifikálta a világ más részeivel folytatott kereskedelmet is.
Zavaró manőverek az USA részéről
Ennek során az utóbbi időben többször is összetűzésbe került Donald Trump amerikai elnökkel, aki különösen 2025 óta tartó második hivatali ideje alatt agresszíven igyekszik helyreállítani Washington befolyását Latin-Amerikában. A 2025 végén elfogadott nemzetbiztonsági stratégiában az áll, hogy a régiónak kizárólag az USA befolyási övezetének kell lennie. Ehhez a „ellenséges külföldi hatalmakat”, elsősorban Kínát, ki kell szorítani. A Trump-kormány ennek érdekében – részben katonai – nyomást gyakorol az ellenfelekre, támogatja a szövetségeseket, és közvetlenül beavatkozik a demokratikus folyamatokba.
A múlt héten Lula csapata panaszt nyújtott be a Legfelsőbb Választási Bírósághoz az amerikai technológiai óriás, a Meta ellen (erről a miamerikank.hu is beszámolt). A vád: a vállalat, amelynek többek között a Facebook és az Instagram is a tulajdonában van, korlátozta Lula választási kampányának bejegyzéseinek elérhetőségét, miközben ellenfelének bejegyzéseit aránytalanul széles körben terjesztené. Trump azonban eddig feltűnően távol tartja magát a brazil választási kampánytól. Bolsonaro első fordulós sikerét ugyan „nagyszerűnek” és „hihetetlennek” nevezte, de választási ajánlást nem tett. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az ilyen befolyásolási kísérletek legutóbb inkább Lulának segítettek. Ő a választási kampányban hangsúlyozza, hogy csak ő képes megvédeni a nemzeti szuverenitást. Szeptemberben az ENSZ Közgyűlése előtt kijelentette: „Brazília senki hátsó udvarába sem tartozik.” Kampánydalul csapata Bad Bunny „Lo que le pasó a Hawaii” című számának átdolgozott változatát választotta, amely az ország eladásával kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet.
Konfliktus a nyersanyagok körül
Bolsonaro Jr. éppen ilyen konfliktust tűz ki célul. Választási programjában az áll, hogy a kritikus nyersanyagok kitermelését fel kell gyorsítani. Az Egyesült Államokkal „stratégiai partnerséget” kíván kötni a kritikus ásványok és a ritkaföldfémek terén. Brazília rendelkezik a ritkaföldfémek ismert készleteinek körülbelül 23 százalékával, de a világtermeléshez csupán körülbelül egy százalékkal járul hozzá. Washington nem utolsósorban abban is szeretne beleszólni, hogy kinek adják el a nyersanyagokat, és hol dolgozzák fel azokat. Jelenleg Kína dolgozza fel a világ gallium-, grafit-, mangán- és különböző úgynevezett ritkaföldfém-készleteinek több mint 90 százalékát.
Írta: Frederic Schnatterer
Forrás: JungeWelt
