Hondurasban éles vita folyik egy videófelvételről, amely azt mutatja be, hogy Carlos Zelaya akkori képviselő, a jelenlegi elnök, Xiomara Castro sógora hogyan tárgyalt tizenegy évvel ezelőtt drogbárókkal a kampányfinanszírozásról. A közzététel egybeesik azzal, hogy Castro egyoldalúan felmondta a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni küzdelem érdekében az Egyesült Államokkal kötött kiadatási szerződést. A Jungle World az ismert hondurasi jezsuitával és emberi jogi aktivistával, Padre Melóval beszélgetett az országban tapasztalható korrupcióról.
Szeptember 3-án az InsightCrime amerikai oknyomozó újságíró szervezet szerkesztősége, amely a latin-amerikai szervezett bűnözésre specializálódott, közzétett egy videót, amelyen Carlos Zelaya látható egy 2013-as találkozón kartellfőnökökkel; Zelaya Xiomara Castro elnök sógora. Hogyan reagált erre?
Helytelenül. Néhány nappal a videó közzététele előtt egyoldalúan felmondta az USA-val kötött kiadatási megállapodást. Ez a megállapodás volt eddig a leghatékonyabb eszköz az országba és a politikába beszivárgó szervezett kábítószercsempészek elleni fellépéshez. A hondurasi igazságszolgáltatási rendszer rendkívül gyenge, és a reformok alig haladnak előre.
Castro tudott a közelgő közzétételről, mivel az InsightCrime néhány nappal korábban nyilatkozatot kért tőle. A régóta fennálló kiadatási megállapodás tette lehetővé többek között, hogy Castro hivatali elődjét, Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnököt átadják az amerikai igazságszolgáltatásnak, amely aztán márciusban 45 év börtönbüntetésre ítélte őt kábítószer-csempészet, illegális fegyvertartás és összeesküvés miatt.
Milyen szerepet játszik a videó a megállapodás felmondásában?
Megdöbbentő bizonyíték arra, hogy a „narkósok” már régóta részei a politikai rendszernek, és hogy az elnök és Carlos Zelaya pártja, a Libertad y Refundación (Libre) már 2013-ban is kapcsolatban állt a szervezett bűnözéssel, a drogbárókkal, és talán még mindig kapcsolatban áll. Zelaya nem akárki, ő az elnök sógora, férjének, Manuel Zelaya volt elnöknek a testvére, és szeptember eleji lemondásáig kongresszusi képviselő volt. Ráadásul ő az apja José Manuel Zelayának, a védelmi miniszternek, aki szintén nemrég mondott le.
Bár Carlos Zelaya bevallotta, hogy találkozott a Los Cachiros drogkartell tagjaival, és vállalja a felelősséget, sokan ezt a Libre-ben elterjedt korrupció bizonyítékának tekintik. Ráadásul Castro férje, Manuel Zelaya is a tanácsadójuk, és mindenütt jelen van Hondurasban.
A Zelaya család kulcsfontosságú politikai pozíciókat töltött be?
Igen, már egy ideje figyelmeztetem, hogy egy család uralja a politikai struktúrákat, és dinasztiát próbál építeni – ez nem összeegyeztethető a demokratikus struktúrákkal, amelyeket az elnök asszony bejelentette, hogy meg akar erősíteni.
A 2021-es választási kampányban megígért megállapodás az ENSZ-szel a korrupció és büntetlenség elleni ENSZ-bizottság (CICIH) felállításáról még mindig nem látszik két és fél évvel Castro 2022. január 27-i beiktatása után. Miért van ez így?
Különböző tényezők: az egyik a kormány kompetenciahiánya, a másik a kormányzó Libre párton belüli ellenállás. A pártnak határozottan vannak olyan szárnyai, amelyek nem akarnak CICIH-et, valószínűleg azért, mert valamit rejtegetnek. Ráadásul, bár a kormány azt mondja, hogy ki akar állni a lakosság többségéért, a valóságban kevés kapcsolatot alakított ki a társadalmi szervezetekkel. A politikusok körében káros fekete-fehér mentalitás uralkodik: aki nincs velünk, az ellenünk van, úgy tűnik, ez a mottó. Ennek eredményeként számos olyan szervezet, amely kezdetben nagy reményeket fűzött Castróhoz, elfordult a Libre-től.
A kormánynak nincs konstruktív hozzáállása a civil társadalomhoz. Sokat támaszkodik a propagandára, támadja politikai ellenfeleit, és szűklátókörűnek mutatja magát. Ez biztosítja azt is, hogy a pártnak kevés szövetségese van a társadalomban – hiányoznak a konkrét politikai koncepciók, amelyeket meg is tudnak valósítani.
Ez erősíti az ellenzéket. Kihasználja azokat a célokat, amelyeket a Castro-kormány kínál neki.
A kiadatási szerződés megszűnése miatt tovább romolhat a már amúgy is feszült viszony az USA-val?
Igen, de az USA döntése a Libre-rel való szakításról már korábban megszületett. Az USA szemszögéből Honduras azzal fenyeget, hogy egy újabb Venezuelává vagy Nicaraguává válik. Konfrontációs pályára állnak Castróval és Librével. Ez magában foglalja azt is, hogy az USA támogatni akarja a Libre ellenzékét a 2025 novemberében esedékes hondurasi elnökválasztáson. Ez az amerikai nagykövetség nyilatkozataiból is kiderül. A hondurasi politikai válság súlyos.
Ön szerint miért mondta fel Xiomara Castro a megállapodást?
Hivatalosan azért, mert az USA beavatkozott a belügyekbe. Az USA bírálta a hondurasi kormányt, amiért elismerte Nicolás Maduro venezuelai elnök választási győzelmét. Támogatja Madurót, amit José Manuel Zelaya védelmi miniszter és venezuelai kollégája, Vladimir Padrino López találkozója is bizonyít. Az USA szempontjából ez szóba sem jöhet, és ezt kommunikálták is – ennek eredményeként José Manuel Zelaya lemondott hivataláról.
Vannak azonban olyan kritikusok is, akik szerint Castro azért mondta fel az USA-val kötött kitoloncolási megállapodást, hogy megvédje saját családját. Manuel és Carlos Zelaya, valamint más tisztségviselők ellen is nyomozás folyik az Egyesült Államokban. Ha az elnöknő visszaélt volna a hivatalával, hogy megvédje a családját, az drámai lenne.
Hogyan érinti ez Castrót?
A hitelessége súlyosan sérült. Felmerül a kérdés, hogy olyan kormányt vezet-e, amelybe beszivárgott a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés. Az is káros, hogy az elnök és közvetlen családja ahelyett, hogy a vádakkal foglalkoznának, a kritikusokat ostorozzák, és megpróbálják lejáratni őt. Erre lenne szükség a hitelesség visszaszerzéséhez – konfrontatív stílusa azt jelenti, hogy a Libre választási előrejelzései nem túl rózsásak.
Milyen szerepet játszanak a drogbandák az országban?
A „narkósok” olyan hatalmi tényezővé váltak Hondurasban, amelyet aligha hagyhat figyelmen kívül bárki. Egy példa: a helyi önkormányzat itt El Progresóban szorosan összefonódott a drogkartellekkel. Ez nem egyedi eset, és egyre nagyobb problémává válik. Az elnökválasztáson központi szerepet fog játszani a színfalak mögött.
Ön szerint mit kellene tennie a kormánynak?
Nyissa meg újra a kiadatási szerződést az USA-val. Hondurasban az igazságszolgáltatás nagyon gyenge. Ugyanakkor végre fel kellene állítani a CICIH-et, hogy hatékonyan küzdjön a hondurasi korrupciós struktúrák ellen. Harmadszor, választási reformot javaslok az elnökválasztás átlátható és tisztességes lebonyolítása érdekében, végül pedig a Libre-nek fel kell lépnie a kompromittálódott politikusok ellen.
A közelmúltban Johel Zelaya főügyész, aki nem áll rokonságban az elnök családjával, bemutatott egy 30 nevet tartalmazó listát, amelyen olyan politikusok szerepelnek, akik ellen vizsgálat folyik. Lehet ez egy kezdet?
Elméletileg igen, de minden attól függ, hogy kap-e politikai támogatást.
Padre Melo, eredeti nevén Ismael Moreno Soto jezsuita pap, újságíró és emberi jogi aktivista Hondurasban. Évek óta a Radio Progreso kritikus rádióállomás igazgatója El Progresóban, az ország második legnagyobb városától, San Pedro Sulától mintegy 30 kilométerre fekvő El Progresóban, és az Equipo de Reflexión, Investigación y Comunicación jezsuita kutató- és kommunikációs központnak dolgozik.
Írta: Knut Henkel
Forrás: Jungle World
