Szinte már hagyománnyá vált Bolíviában: kedden a volt elnök, Evo Morales (2006-2019) támogatói menetet indítottak az andoki Oruro régióban található Caracollo városából a fővárosba, La Pazba. A helyi média szerint az első napon több száz bányász, földműves, munkás és őslakos csatlakozott a 187 kilométeres útvonalon haladó menethez.
A résztvevők szerint céljuk a „haza megmentése” az olyan problémákkal szemben, mint a devizahiány – a központi banknak tavaly szinte semmilyen devizatartaléka nem volt, így a peso dollárhoz kötött árfolyama gyakorlatilag összeomlott -, az üzemanyag és egyes alapvető termékek drágulása.
Mindezért Luis Arce kormányát hibáztatják. Ez utóbbi viszont azzal vádolja Moralest, hogy „államcsínyre” buzdított, hogy keresztülvigye a 2025-ös választásokon való indulását. Az „Evisták” és az „Arcisták” közötti kezdeti összecsapások után, akik kedd délután megpróbálták megállítani a menetet Vila Vila városában, az Oruro-La Paz autópályán, a hatóságok legalább 26 sérültet regisztráltak.
Mindkét (ellen)fél és a legtöbb támogatójuk a kormányzó, mintegy egymillió tagot számláló Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párthoz tartozik. Míg Arce pragmatikusabb, addig Morales megalkuvás nélküli antikolonialista és antiimperialista irányvonalat képvisel, és a Nyugat elkeseredett ellenfelének számít. Az elnökjelöltséggel kapcsolatos konfliktusuk megosztja a MAS mozgalom alapját és gerincét alkotó társadalmi mozgalmakat és szakszervezeteket is. „Szeptember 3-án bemutattunk egy listát a gazdasági követelésekről szeptember 15-i határidővel. Mivel nem volt készség a párbeszédre, most a céljainkért mozgósítunk” – magyarázta Morales a menet kezdete előtti sajtótájékoztatón.
A határidő lejárta után Arce aztán vasárnap este egy televíziós üzenetben először szólt közvetlenül Moraleshez. Azzal vádolta, hogy blokádokra és tüntetésekre szólított fel, hogy lerövidítse az ő hivatali idejét. „Evo Morales, ma közvetlenül Önhöz fordulok a nép iránti felelősségből. Az országos utcai blokádok nem a demokráciáért vagy a gazdaságért vannak, hanem az ön jelöltségéért, amelyet ön akar keresztülvinni, akárhogyan is” – mondta Arce, aki Morales 14 éves elnöksége alatt sokáig gazdasági minisztere volt.
Ponciano Santos, a nagyhatalmú „Confederación Sindica lÚnica de Trabajadores Campesinos de Bolivia” nevű paraszti szakszervezet vezetője most azzal vádolja Arce-t, hogy „áruló” és „a birodalom bábja”. Bejelentette, hogy a hónap végén országos útlezárásokat szervez, ha a tüntetőket nem hívják meg a követeléseikről szóló tárgyalásokra a La Pazba tartó hétnapos menet során. Morales hozzátette, hogy „az emberek mozgósítanak, ha igazságtalanság és egyenlőtlenség van”. A felvonulás célja „Bolívia megmentése a jövő nemzedékek számára” – mondta. Arce kormánya minisztere, Eduardo del Castillo élesen reagált a bejelentésekre. „Elítéljük a nemzetközi közösség előtt, hogy Evo Morales államcsíny áldozatából önjelölt puccsistává vált”. A „destabilizáló akciók” elleni védekezés érdekében a kormány „minden jogi eszközt felhasznál, hogy a törvény teljes erejével fellépjen” – magyarázta a miniszter.
A konfliktus eszkalálódása komolyan veszélyeztetheti a MAS jövő évi újabb választási győzelmét. A párt 2020 októberében a szavazatok 55,1 százalékát szerezte meg. „Az emberek megbüntetik őket az urnáknál” – idézte kedden kárörvendően Marcelo Silva politológust az Unitel nevű jobboldali tévécsatorna. „Ennek a hatalmi harcnak a kimenetelét Európa is érdeklődéssel fogja követni” – kommentálta a ZDF márciusban. Hiszen Bolívia rendelkezik a világ legnagyobb lítiumlelőhelyeivel, mintegy 21 millió tonnával. Az ország jelenleg Oroszországgal és Kínával működik együtt e lelőhelyek bányászatában és feldolgozásában, míg az USA és az EU lemaradásban van.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
 támogatói menetet indítottak az andoki Oruro régióban található Caracollo városából a fővárosba, La Pazba. A helyi média szerint…){kind=link}