Haiti a teljes összeomlás szélén van

A karibi államok közösségének, a CARICOM-nak a jamaicai csúcstalálkozóját követően Henry vonakodva beleegyezett abba, hogy március 11-én lemondjon, hogy átadja a hatalmat egy átmeneti tanácsnak. Az átmeneti tanács megalakulása lassan halad, miközben Haitin napról napra nő a bizonytalanság és az éhínség.

Bandák általi fosztogatás miatt vagy kényszerből – sok helyen elfogyott a víz és az élelmiszer

A Haiti Átmeneti Tanács még a végleges alkotmány előtt kiadott egy első nyilatkozatot: „Eltökéltek vagyunk, hogy enyhítsük a haiti nép szenvedését, amely túlságosan hosszú ideje csapdába esett a rossz kormányzás, az erőszak többféle formája és a kilátásaik és szükségleteik figyelmen kívül hagyása között”. Az Átmeneti Tanács kilenc tagja közül nyolc – két megfigyelő és hét szavazati joggal rendelkező tag – március 27-én írta alá ezt a nyilatkozatot. Az abban foglalt elemzés a haiti nép szenvedéseiről meglehetősen pontos. A sajtó megjelenésekor az Átmeneti Tanács még mindig nem működik tökéletesen. Április 2-án Guy Philippe, a Jean-Bertrand Aristide elnök elleni 2004-es puccsot vezető bandákhoz közel álló politikus figyelmeztette minden kollégáját, hogy ne vegyen részt a tervezett átmeneti tanácsban. Úgy tűnik, hogy ez talált.

A remény, ha volt egyáltalán, hogy a Haiti utcáin uralkodó helyzet gyorsan megnyugszik Ariel Henry de facto elnök március 11-én bejelentett lemondásával, nem vált valóra. Henry Jovenel Moïse elnök 2021-ben történt meggyilkolását követően választások nélkül lépett hivatalba. Henry megbuktatása volt az egyik célja azoknak a bűnbandáknak, amelyek február 29-én felkelésre szólítottak fel: „Mi, az összes haiti banda szövetségeként azért küzdünk, hogy a lehető leggyorsabban megdöntsük Ariel Henry miniszterelnököt és a fennálló rendszert” – jelentette be a legfontosabb bandavezér, Jimmy Chérizier, alias „Barbecue” egy 20 perces interjúban a haiti televízióban március 5-én. A bandák megtámadták a repülőteret, a rendőrőrsöket és a börtönöket, és eközben mintegy 4.000 foglyot szabadítottak ki. Hat nappal később a VivAnsanm („Éljünk együtt”) eufemisztikus nevet viselő bandaszervezet látótávolságon belül volt Henry bukásához. „Az általam vezetett kormány egy átmeneti tanács felállítása után azonnal lemond”- jelentette be Henry március 11-én este egy videóbeszédben – a szomszédos karibi szigetről, Puerto Ricóról, mivel biztonsági okokból már nem lehetett visszatérnie Haitire.

Nincs élelem, nincs víz

Március 1-jén Henry Nairobiban biztonsági megállapodást írt alá Kenyával. A megállapodás értelmében a kelet-afrikai ország 1.000 rendőrt küld a karibi államba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már ősszel jóváhagyta, hogy Kenya vezetésével akár 3.000 rendőrtisztet is bevethessenek Haitin a bandák által elkövetett erőszak megfékezésére. A bandák kevéssé szimpatizálnak ezzel a bevetéssel, és fel vannak háborodva. Ha külföldi erők lépnek be az országba, Chérizier polgárháborút ígér, „amely népirtással fog végződni”.

„A bandák jelenleg a nyugati megye 90 százalékát ellenőrzik. Az átmeneti tanácsnak először ezzel kell foglalkoznia. Ez időbe telik” – mondta Pierre Espérance a Latin America Newsnak március 28-án. Nem titkolja, hogy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a helyzet gyorsan javulhat. A Nyugati Részleg Port-au-Prince nagyvárosi régiója. A Réseau National de Défensedes Droits Humains (RNDDH) nevű haiti emberi jogi szervezet igazgatója szerint az ottani helyzet egyáltalán nem javult, mióta Henry bejelentette lemondását. Ellenkezőleg: „A helyzet nehéz és tovább romlik. Szinte minden állami intézmény hetek óta zárva van. Nincs többé rendőr az utcákon. A rendőrök nem hajlandóak dolgozni, mert a rendőri vezetés semmit sem tesz a védelmük érdekében, és nem szereli fel őket megfelelően. A haiti lakosság magára van utalva. Nincs élelem, nincs víz. Az emberek nem tudják elhagyni az otthonaikat, mert a bandák mindent ellenőriznek” – jellemzi a helyzetet Espérance.

Nem Espérance az egyetlen, aki riadót fúj; az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) is a legrosszabbtól tart. „A haitiak az összeomlás szélén állnak: minden második ember éhezik ma. A növekvő éhínség súlyosbítja az ország biztonsági válságát. Most sürgősen cselekednünk kell: várni, hogy a helyzet teljes terjedelmére reagáljunk, nem opció” – foglalta össze a helyzetet a WFP haiti országigazgatója, Jean-Martin Bauer Henry lemondásának napján.”Haiti a világ egyik legsúlyosabb élelmiszerválságával küzd – 1,4 millió haiti lakos egy lépésre van az éhínségtől” – tette hozzá. Haitin nagy szükség van humanitárius segélyre, de az ENSZ szóvivője szerint a Haiti számára szükséges 674 millió dollárnak jelenleg csak 2,6 százaléka van finanszírozva.

Három hét alatt 53 ezer embert kellett kitelepíteni Port-au-Prince-ből

A haiti drámai helyzetéhez kétség sem férhet, és ezzel az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa is tisztában van. Március 26-án az Espérance munkatársa, Rosy Auguste, az RNDDH programvezetője a következőket jelentette: „A bandák káoszt teremtenek azzal, hogy fokozzák a lakosság elleni támadásaikat. Embereket ölnek, megerőszakolnak és elrabolnak, köztük rendőröket, valamint megrongálják és felgyújtják az állami intézmények, rendőrőrsök, bíróságok, vállalkozások és magánházak épületeit. Naponta újabb emberöléssel fenyegetőznek, és ezt a káoszt éjjel-nappal lövöldözéssel tartják fenn a nyugati megyeszékhely szinte minden területén. Sok lakosnak kellett elhagynia a nem biztonságos lakhelyét, és máshol keresett menedéket.” Az ENSZ április 2-án arról számolt be, hogy csak Port-au-Prince-ből márciusban három hét alatt 53.000 ember menekült el. A Nemzetközi Migrációs Szervezet 362.000-re teszi a Haitin élő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számát, akiknek több mint fele gyermek.

A bandák nem csak káoszt okoznak, hanem minden eddiginél többet gyilkolnak. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának jelentése szerint a mintegy tizenegymillió lakosú országban tavaly meredeken emelkedett a bandák által elkövetett erőszak áldozatainak száma: 4.451-en haltak meg és 1.668-an sérültek meg. Idén ez a szám ismét robbanásszerűen megnőtt: Március 22-ig 1.554 halálos áldozatot és 826 sérültet jegyeztek fel. Emellett 59 lincselést követtek el az önvédelmi brigádok. Ők 2023 áprilisa óta alakultak meg, az úgynevezett Bwa Kale önbíráskodó mozgalom, ami nagyjából „hámozott fát” jelent, és a bűnözők levadászására való felhívást írja le.

Ilyen körülmények között az Elnöki Átmeneti Tanácsnak hivatalba kellene lépnie, és gyorsan javulást kellene hoznia. A hét szavazati joggal rendelkező tagból és két megfigyelőből álló összetételéhez szükséges személyek megtalálása sokkal tovább tartott, mint azt a karibi államok közössége, a CARICOM várta. A jamaikai fővárosban, Kingstonban március 11-én tartott rendkívüli csúcstalálkozón a CARICOM 24 órás határidőt adott a haiti szereplőknek, hogy Henry elnököt a lehető leggyorsabban váltsák le a tanáccsal. A megállapodás azonban csak április első hetében született meg. A CARICOM javaslatát a haiti civil társadalommal és politikai szereplőkkel előzetesen Zoom-konferenciákon egyeztették.

Az átmeneti tanácsban a 2010-es földrengés óta hatalmon lévő elnökök (Martelly, Moïse, Henry) pártja, a PHTK, valamint a Montana-megállapodás ellenzéki szövetsége vesz részt. Ezt 2021. augusztus 30-án számos haiti civil társadalmi és politikai csoport kötötte meg a Hotel Montanában. A Montana-csoportok korábban megtagadták az együttműködést a kormányzó PHTK párttal a korrupció és a bandabűnözésben való részvétel miatt. Most a vészhelyzetben átugrották az árnyékukat. Bertrand Aristide volt elnök pártja és a Fanmi Lavalas, valamint Ariel Henry volt elnök 21. decemberi csoportosulása is részt vesz. Jean-Charles Moïse pártját is bevonták. Moïse korábban laza szövetségben állt Guy Philippe-pel, akit az Egyesült Államokban hat évre bebörtönöztek kábítószer-kereskedelem és pénzmosás miatt. Magának a kilenc tanácstagnak azonban az a feltétele, hogy senkit sem vádolhatnak bűncselekményekkel. A két nem szavazati joggal rendelkező tag a civil társadalomból és az egyházakból kerül ki. A tanács feladata egy új átmeneti kormány felállításának kezdeményezése, amely aztán megnyitja az utat a választások előtt. Ezek 2018 óta esedékesek a parlament és 2022 óta az elnökválasztás tekintetében.

Pierre Espérance az átmeneti tanácsot a jó irányba tett lépésnek tartja, de szkeptikus: „Először teljesen meg kell alakulnia, aztán működőképessé kell válnia. A cél a politikai válság megoldása, és mindenekelőtt a biztonsági válság mielőbbi kézben tartása. Sok a tennivaló”.

Haiti lakossága számára nem látszik a borzalom vége

Jimmy Chérizier pedig továbbra is egyértelművé teszi, hogy ő is játszani akar, és részt akar venni az új kormányról szóló tárgyalásokon. „Ha a nemzetközi közösség előáll egy részletes tervvel, akkor leülhetünk és beszélgethetünk, de nem kényszerít ránk semmilyen döntést, akkor szerintem le lehet tenni a fegyvert” – mondta március 29-én a Sky Newsnak.

Chérizier folytatta, hogy a Kenyából érkező védelmi erőket agresszoroknak és betolakodóknak tekintené. „Ha a kenyaiak jönnek, először mészárlásokat fognak végrehajtani a szegénynegyedekben. Mert az oligarchák és a korrupt politikusok azt fogják mondani nekik, hogy oda kell menniük, állítólag azért, hogy felszámolják a bandákat. De mi ezt nem fogjuk hagyni.”Ez a hadüzenet bőven tartalmaz gyújtóanyagot Haiti számára. A CARICOM az átmeneti tanáccsal együtt megfogalmazta a „haiti megoldás” feltételét: minden odaküldött tagnak bele kellene egyeznie a kenyai rendőri misszióba, amely a bandák erőszakának véget vetne. Egy dolog biztos: Haiti lakossága számára nem látszik a borzalom vége.

Írta: Martin Ling

Forrás: Lateinamerika Nachrichten