Osmín Tobar 27 évet várt erre a pillanatra: július 12-én Guatemala elismerte bűnösségét az illegális örökbefogadások miatt, amelyek egy egész generációnyi megtört gyermeket eredményeztek. A Guatemalavárosban, a Nemzeti Kultúrpalotában tartott ünnepségen Tobar kijelentette: „Elvesztettem az identitásomat, az anyanyelvemet és a kultúrámat. Elveszett lélek voltam egy idegen országban”. Az ünnepségen részt vett Bernardo Arévalo elnök és Karin Herrera alelnök is.
1997-ben a két testvért, Osmín Ricardo Tobar Ramírezt (7 éves) és Jeffrey Rainiery Arias Ramírezt (2 éves) elválasztották egymástól és elvitték a családjuktól. Ez egy évvel a polgárháborút lezáró békeszerződések után történt. De bár a fegyverek pihentek, egy embertelen gyakorlat folytatódott: a csecsemők és kisgyermekek kereskedelme. Mesterségesen örökbefogadott gyermekeket csináltak belőlük – röviddel a szülés után elrabolták őket az anyjuktól, gyermekotthonokból lopták el őket.
Örökbefogadás az apa
tudta és beleegyezése nélkül.
Az Osmín és Jeffrey testvérek apja, Gustavo Tobar soha nem járult hozzá az örökbefogadáshoz. Az örökbefogadás az ő tudta és jóváhagyása nélkül történt – ez törvénytelen cselekedet. Több mint egy évtizeden át kereste őket. Hiába. A Telemundo csatorna riportere még 2002-ben készített vele interjút. Gustavo már akkor is bíróságról bíróságra, fokról fokra járt. Sikertelenül. 2010-ben végre eljött az idő: a Facebook újraegyesítette a családot, amelyet egy korrupt állam választott el egymástól. Osmín már 21 éves volt. Az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában nőtt fel.
1997-ben egy szomszéd feljelentette a család anyját állítólagos elhanyagolás és bántalmazás miatt. A hatóságok ezt soha nem vizsgálták ki. Magát Osmínt sem kérdezték meg soha. De ez elég oknak tűnt a korrupt hatóságok számára, hogy 1998-ban örökbefogadási programba helyezzék a testvéreket, Osmínt és Jeffreyt. Az illegális örökbefogadást Susana María de la Asunción Luarca Saracho szervezte meg, akit emberkereskedelemért és okirat-hamisításért több mint 18 év börtönre ítéltek, amint arról a Prensa Libre című guatemalai újság beszámolt. A nő együttműködött korrupt bírákkal, és szabad kezet kapott az örökbefogadásokban.
Bennszülött anyák egy
korrupt hálózat áldozatai
Osmín Tobar igazságot akart. Ügyét 2017-ben az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága elé vitte. A bíróság 2018-ban Osmín javára döntött – és elismerte a guatemalai állam bűnösségét. Ez volt az első olyan ügy, amely nyilvánosan elítélte a polgárháború alatt és után a gyermekeket érintő bűncselekményeket. Az ítéletnek nem voltak közvetlen jogi következményei.
Az 1980-as években, amikor a fegyveres konfliktus (1960-1996) alatti emberi jogi jogsértések tetőfokára hágtak, korrupt ügyvédek, hatóságok és politikusok árnyékhálózata alakult ki. Az áldozatok többnyire őslakos anyák voltak, akiknek nem volt módjuk arra, hogy megvédjék magukat. Gyermekeiket ellopták tőlük, hogy nyugati országokban élő gazdag párok örökbe fogadhassák őket – abban a hitben, hogy ezzel valami jót tesznek.
Szegény nőket
kizsákmányoltak
A profitmaximalizálás egy aljas formája született meg. A rendszer kihasználta a szegény nőket is, akiknek anyagi okokból kellett örökbe adniuk gyermekeiket. A formalitások minimálisak voltak, általában két hét alatt lezajlottak. A fővárosi szállodák tele voltak az USA-ból, Kanadából és Európából érkező párokkal. A legtöbb esetben nem tudták, hogy egy emberkereskedő hálózatot támogatnak.
A rendszerhez tartoztak bizonyos ügyvédek, akik bizonyos országokért voltak „felelősek”. Németországban is vannak esetek. A németországi illegális örökbefogadásokat Rosa Elena Calderón ügyvédnő végezte. Az Estamos Aquí (Itt vagyunk) nevű kereső kollektíva becslése szerint mintegy 35.000 gyermeket vettek el biológiai szüleiktől illegális örökbefogadások keretében. Ignacio Alvarado, aki maga is illegálisan érkezett Kanadába kisgyermekként, hogy egy örökbefogadó családhoz csatlakozzon, maga is részt vett az eseményen, és elmondta: „Ez egy történelmi pillanat minden örökbefogadott számára”. Hangsúlyozta, hogy az ország történetében először fordult elő, hogy az állam nyilvánosan bocsánatot kért. Számára az esemény „öröm és könnyek közötti” érzelem volt.
A lakosság továbbra
is várja a változást
Mintegy hét hónappal Bernardo Arévalos hivatalba lépése után a guatemalaiak még mindig érdemi változásra várnak. A kormány megtette az első intézkedéseket – például a megemelt áramárak csökkentését egy bizonyos fogyasztási szintig, vagy aktivista vagy őslakos hátterű kormányzók kinevezését.
Consuelo Porras, az állam főügyésze azonban komoly akadályt jelent a szociáldemokrata mozgalom útjában. Ő 2026-ig van hivatalban. Ő áll a „Korruptak paktumának”, a régi elitnek az élén. Továbbra is nagy befolyást gyakorol a közép-amerikai ország politikájára és igazságszolgáltatására.
Írta: Moritz Osswald
Forrás: ND
