Az új kormány kapcsolatokat akar kiépíteni a Kínai Népköztársasággal – és továbbra is együttműködik Tajvannal. Peking erről teljesen máshogy gondolkodik.
Az új guatemalai kormány igyekszik kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni Kínával – jelentette be Carlos Ramiro Martínez külügyminiszter a múlt héten. A miniszter hangsúlyozta, hogy a lépést nem szabad Tajvan vagy az USA elleni „rajtaütésnek” tekinteni. A Tajvannal való gazdasági és diplomáciai kapcsolatok nem kerülnének veszélybe.
Tajvant jelenleg világszerte csak tizenegy ország és a Vatikán ismeri el, köztük Paraguay, Belize, néhány kisebb szigetország és a közép-amerikai Guatemala. A diplomáciai kapcsolatok hivatalos hiánya ellenére az USA Tajvan legfontosabb nemzetközi támogatója.
„A jelenlegi szinten folytatjuk az együttműködést Tajvannal” – biztosította Martinez. „Bernardo Arévalo elnök azonban jelezte, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül Kína súlyát és erejét. Érdekeltek vagyunk abban, hogy felvegyük a kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal, és megpróbálunk kapcsolatokat építeni a kereskedelem körül”. A kezdeti terv egy „kereskedelmi érdekeltségekkel foglalkozó iroda” felállítása.
Peking viszonylag keményen reagált Martinez megjegyzéseire. Az „egy Kína elve”„az összes országgal, köztük Guatemalával való együttműködés előfeltétele és politikai alapja” – magyarázta Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője. „Az új guatemalai kormánytól elvárjuk, hogy reagáljon a történelmi és jelenlegi tendenciára, és a lehető leghamarabb hozzon helyes döntést, ami a guatemalai nemzet és a guatemalai nép alapvető és hosszú távú érdekeit szolgálja” – mondta Wenbin.
Guatemala Közép-Amerika legnépesebb országa és a régió legerősebb gazdasága. A Világbank adatai szerint azonban a lakosság 55,2 százaléka szegénységben, illetve mélyszegénységben él. A lakosság több mint kétharmada – számolástól függően 70-80 százalék – állandó munkaszerződés nélkül dolgozik. A Világbank szerint a bruttó hazai termék (GDP) 49 százaléka ebben az „informális” szektorban keletkezik. A külföldön, főként az Egyesült Államokban élő guatemalaiak pénzátutalásai a GDP további 19 százalékát teszik ki.
Guatemala még mindig mezőgazdasági ország; a kávé-, cukornád-, banán- és kardamomtermesztés fontos exportcikk, míg a pálmaolaj-termelés az utóbbi években sokkal jelentősebbé vált. Guatemala a világ tíz legnagyobb termelője közé tartozik. Összességében azonban a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen csökkent, az 1994-es 52,2 százalékról 2018-ra 33 százalékra.
A gazdaság minden ágazatát a nagyhatalmú üzleti szövetség, a CACIF (Comité Coordinador de Asociaciones Agricolas, Comerciales, Industriales y Financieras) és a hozzá tartozó kereskedelmi kamarák ellenőrzik. Fontos ágazatokban vannak monopóliumok, mint például a cementgyártó Cemento Progreso vagy a sör- és üdítőital-gyártó Cerveceria Centroamericana. A nagyvállalatok közül sok az ország hat leggazdagabb családjának tulajdonában van. A svájci Union Bank tanulmánya szerint a 260 leggazdagabb guatemalai 30 milliárd dollárnyi tőkével rendelkezik, ami a GDP 30 százalékának felel meg.
A most megválasztott elnök, Arévalo Movimiento Semilla pártjának parlamenti frakciója a lejáró törvényhozási időszakban „A vállalatok igen, a CACIF nem” mottóval törvénykezdeményezésekkel szerzett magának hírnevet. Ezek célja a CACIF hatalmának korlátozása, valamint a szabad verseny és a kis- és középvállalkozások megerősítése.
Arévalót most azért bírálták, mert kabinetjében a CACIF tagjai is helyet kaptak, például a kommunikációs, infrastrukturális és lakásügyi miniszter, valamint a bánya- és energiaügyi miniszter, Anayté Guardado. Utóbbi azonban a nyilvános kritikák után nem is lépett hivatalba. Arévalo a sajtónak nyilatkozva megvédte a kinevezéseket, mondván, hogy „szakértőként választották őket, nem pedig a CACIF tagjaiként”.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
