A Chiloétól délre fekvő Guafo szigete biológiai és ökológiai, valamint történelmi, társadalmi és kulturális gazdagsággal rendelkezik, ami egyedülálló hely, amelyet meg kell őrizni. Ezt hangsúlyozták azok a szakértők, akik részt vettek a „Wafo Wapi” tervezett védett terület kialakítására irányuló szakértői műhelymunkán. A workshopot a „Wafo Wapi történelmi rezervátum” egyesület és a WWF Chile szervezte.
A tíz quellóniaihuilliche közösség a regionális halászat, a WWF Chile és a quellóniai önkormányzat támogatásával javaslatot nyújt be egy, az őslakosok számára létrehozott ECMPO (Espacio Costero Marino de Pueblos Originarios) nevű, Guafo szigetén található part menti védett területre. Ezt a javaslatot a Los Lagos és Aysén dél-chilei régiókban a part menti területek hasznosításával foglalkozó regionális bizottságnak (CRUBC) kell megvizsgálnia.
A workshop célja a sziget biológiai és kulturális értékeinek elmélyítése volt a különböző, egymással összefüggő szinteken, hogy azt inputként vagy technikai támogatásként használhassák fel az ECMPO Wafo Wapi kezelési tervének kidolgozásához.
„Ez az esemény nagyon sok gazdag tapasztalatot adott, sok adatot és információt, valamint új érdekelt feleket ismerhettünk meg, ami erősíti az ECMPO-pályázatunkat és önmagunkat, valamint a tudósok révén megerősíti hagyományos tudásunkat, hogy egyesíthessük erőinket. Örülünk, hogy egyre többen csatlakoznak a Wafo Wapi kezdeményezéshez, és mindannyian összefognak, hogy az integratív projektet sikerre vigyük” – magyarázta Cristian Chiguay, Yaldadlonko (főnök) és a Wafo Wapi kezdeményezés vezetője.
Hátszelet a természetvédelmi kezdeményezésnek
Marcos Salas, a quellóniai 1. Nem Ipari Halászati Szakszervezet elnöke elmondta, hogy „megerősítve érezte magát a tanultak és a gazdálkodási terv kidolgozásához szükséges információk, valamint a meglévő alternatívák által”. Bár még sok mindent kell kidolgoznunk, „nagyon örülök, hogy továbbfejlesztjük ezt a kezdeményezést”.
Yacqueline Montecinos, a WWF Chile tengeri biodiverzitás és óceánpolitika koordinátora pedig azt hangsúlyozta, hogy „a szakértők véleménye és a bemutatott adatok továbbra is alátámasztják ezt a javaslatot, amely a közösségeket és minket is ösztönöz: Ez a Guafo-sziget nagy természeti és kulturális gazdagsága, és annak sürgős védelmének szükségessége”.
A workshop Lonko Cristian Chiguay köszöntőjével kezdődött, aki Jacqueline Montecinossal, a WWF Chile munkatársával együtt ismertette az ECMPO pályázat legfontosabb szempontjait. Utóbbi a nagy tengeri emlősökről tartott előadást is, amelyben kiemelte a különböző cetfajok jelenlétét Guafo területén, köztük a déli simabálnák, a púpos bálnák, a kék bálnák, a sei bálnák és az orkák jelenlétét. Kiemelte továbbá a halászat termelékenységében játszott szerepüket, különösen a táplálkozásuk révén, mivel krillt fogyasztanak, majd vasat választanak ki a tengerbe.
Bálnák, fókák és tengeri madarak nagy száma
Héctor Pavés tengerbiológus, aki természettudományokból doktorált, és a Santo Tomás Egyetem természetvédelmi és biodiverzitás-gazdálkodási doktori programjának igazgatója, ezután a guafói tengeri emlősökről beszélt, különösen a fókafajokról, mint például a sörényes fókáról és a dél-amerikai prémes fókáról.
Ezt követően Ronnie Reyes tengerbiológus, ornitológus és a természettudományok doktora a tengeri madarakról tartott előadást, kiemelve különösen a feketetorkú cikázóvizet, amely a világ legnagyobb költő kolóniáját alkotja a szigeten, szezononként akár négymillió párral.
Egy kis Galapagos Chile déli részén
Ezután Vivian Pezo, a Chiloé szigetén található Ancud városában működő mintavételi iroda (IFOP) képviselője szólalt fel. Bemutatta intézményének a halászati erőforrásokkal kapcsolatos munkáját, valamint kutatási területeit és megfigyelési programjainak célkitűzéseit. „Elég releváns információval rendelkezünk ahhoz, hogy támogassuk ezt a kezdeményezést, ezért örömmel vettünk részt és járultunk hozzá ehhez az eseményhez” – mondta. „Remélhetőleg az lesz az eredmény, amit mindannyian szeretnénk, vagyis egy ECMPO-t kapunk.” Kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, hogy az IFOP részt vett egy ilyen jellegű folyamatban.
Carlos Vargas, az Universidad de Chile mesterképzésben részt vevő mérnöke, az Universidad de Chile munkatársa a halászati erőforrások nyomon követhetőségéről beszélt, Elías Notley, a Gala Tour Austral munkatársa pedig a Puerto Gala-i ökoturisztikai projektjének tapasztalatairól számolt be. Sergio Palmas, a chilei Környezetvédelmi Alap (EDF) igazgatója az EDF támogatásával Ecuadorban, Peruban és Chilében bevezetett figyelmeztető, előrejelző és megfigyelő rendszer (S.A.P.O.) irányításának és ellenőrzésének tapasztalatairól számolt be.
Végül Sebastián Camposancudi történelemtanár a mapuche-williche népesség történetéről és a Guafo szigetén élő tengeri életmód folytonosságáról szóló diplomamunkáját mutatta be.
Forrás: NPLA
