Tíz hónappal Javier Milei argentin elnök hivatalba lépése után neoliberális politikája azzal fenyeget, hogy humanitárius válságba sodorja az országot. Az év első felében a lakosság közel 20 százalékának nem volt elég pénze ahhoz, hogy táplálkozzon. Az állami statisztikai hivatal, az INDEC szerint mostanra 52,9 százalékuk csúszott a szegénységi küszöb alá. Ez 11,2 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A tekintélyes Universidad Católica Argentina (UCA) még 54,9 százalékra teszi a jelenlegi szegénységi rátát. Ez azt jelenti, hogy jelenleg több szegény ember él Argentínában, mint ahányan nem érintettek a szegénységben. Mindkét intézmény egyetért abban, hogy a „mélyszegénységben” élő rászorulók aránya az első félévben 11,9 százalékról 18,1 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az ország súlyos gazdasági válság közepén van. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra számít, hogy a gazdasági teljesítmény idén négy százalékkal csökken – ez a legrosszabb adat a G20-országok közül.
Az INDEC tanulmánya az ország 31 legnépesebb központjának életszínvonalát veszi figyelembe, ahol a mintegy 46 millió argentinból 29,6 millióan élnek. A jelentés szerint a legmagasabb szegénységi rátával rendelkező városok a Chaco tartományban található Resistencia (76,2 százalék) és Formosa (67,6 százalék), az azonos nevű tartomány fővárosa, amely Chacóhoz hasonlóan az ország északkeleti részén található. A szegények és rászorulók száma is aránytalanul megnőtt Buenos Aires tartomány városi központjaiban. A leginkább érintett népességcsoport a 14 év alatti gyermekek, akiknél a szegénységi arány 66,1 százalékos, a rászorultsági ráta pedig 27 százalékos. Ez a fejlemény emlékeztet a 2001-es súlyos gazdasági válságot követő helyzetre, amely Argentínát a világ egyik legszegényebb országává tette. Az eddigi legmagasabb szegénységi rátát 2002 októberében mérték, amikor a válságot követően 57,5 százalékra emelkedett a mutató.
„A szegénység és a mélyszegénység ilyen mértékű növekedése szörnyű, de előre látható volt, tekintettel a bércsökkentésekre, különösen a közszférában, a befagyasztott nyugdíjakra és a megszüntetett szociális programokra” – magyarázta Mariana González, a szakszervezetek által támogatott CIFRA-CTA központ közgazdásza a Página 12 című napilapnak a hétvégén. Hernán Letcher, az argentin gazdaságpolitikai központ (CEPA) igazgatója a növekvő szegénységet a »Milei-modell legvilágosabb illusztrációjának« nevezte. Ennek politikái olyan jövedelem-újraelosztási mechanizmusokat támogatnak, amelyek megpróbálják „elvenni a pénzt a legalacsonyabb jövedelmű csoportoktól a tehetősebbek javára”. Ennek a csökkenő tendenciának nem látszik vége. Alig egy nappal a szegénységi statisztikák közzététele után a kormány e-mailben több száz állami alkalmazott ideiglenes szerződését mondta fel a hónap végén. Bár az elbocsátottak pontos száma még nem ismert, a közalkalmazottak szakszervezete (ATE) becslése szerint végül 65 ezer alkalmazott lehet érintett. Az elbocsátások nem csak az elmúlt években felvett munkatársakat érintik, hanem a 15, 20 vagy annál több éves szolgálati idővel rendelkezőket is. A CEPA szerint a Milei-rendszer már több mint 30 000 állami alkalmazottat bocsátott el. Az újabb elbocsátási hullámra való tekintettel az ATE szakszervezet középületek előtti tüntetésekre és munkahelyi találkozókra hív fel az ellenállás megszervezése érdekében.
A magát „anarcho-kapitalistának” nevező Mileit ez nem hatja meg. A jobboldali pártja, a „La Libertad Avanza” által szombaton szervezett rendezvényen tagadta az INDEC jelentését. El akarja mondani „ezeknek az álszent, érzékeny elszegényedett embereknek”, hogy „a szegénység valójában csökken”, a bérek és a nyugdíjak emelkednek, az ő kormánya „a legjobb a történelemben”, és pártja 2025-ben választási győzelmet arat, amely „le fogja dönteni a populistákat” – idézett beszédéből a Página 12. Az elnök láthatóan „Mileilandiában” van – kommentálta a lap vasárnap.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
