2015. április 15. óta emberek ezrei tiltakoznak Panama-szerte a társadalombiztosítási rendszer (CSS) tervezett reformjai és az USA-val kötött kétoldalú megállapodások ellen. A több ágazatban útlezárásokkal járó, határozatlan idejű sztrájk már összecsapásokhoz vezetett a rendőrséggel.

A tiltakozásokat a társadalombiztosítás (Caja de Seguro Social, CSS) reformjáról szóló 462. számú törvény váltotta ki, amelyet a parlament 2025. április 15-én fogadott el. A törvény többek között előírja, hogy a korábbi szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert vegyes rendszerré alakítják át.
A kritikusok attól tartanak, hogy ez nyugdíjcsökkentéshez és nagyobb szociális bizonytalansághoz vezet.
A nyugdíjreform mellett a tüntetők dühe egy sor, az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodás ellen is irányul, amelyek többek között az amerikai katonai személyzet és tanácsadók jelenlétét szabályozzák az országban. Ezeket a megállapodásokat márciusban írták alá széles körű nyilvános vita nélkül, és különböző társadalmi csoportok az átláthatóság hiánya és megkérdőjelezhetősége miatt bírálták őket.
A tiltakozások a tanári szakszervezetek sztrájkjaival kezdődtek, és gyorsan átterjedtek más ágazatokra is. Jelenleg az egészségügyi dolgozók, a szakszervezetek, a diákok és az őslakos csoportok is részt vesznek. A médiajelentések szerint az elmúlt napokban több ezer tüntető gyűlt össze az ország különböző részein, többek között Panama Cityben, Veraguasban, Cocléban és Chiriquí tartományban. Többször voltak útlezárások, tüntetések és gyűlések.
A tüntetések hetedik napján, április 21-én a rendőri erőszak fokozódásáról számoltak be országszerte. Több városban a biztonsági erők könnygázt és gumilövedékeket vetettek be a tüntetők feloszlatására.
A José Raúl Mulino elnök vezette kormány védelmébe veszi a rendőrség fellépését, és a tüntetéseket politikai indíttatásúnak minősíti. A tüntetők ezzel szemben az elnyomásról és a valódi párbeszéd hiányáról panaszkodnak.
Több szervezet, köztük a tanárok szakszervezete, az Asoprof, a 406-os törvény visszavonását és a társadalombiztosítási rendszer átfogó reformját követeli a civil társadalom bevonásával.
Április 23-án a panamai őslakos szervezetek is kinyilvánították, hogy támogatják a tiltakozásokat. A panamai őslakos népek nemzeti koordinációja szolidaritásukat fejezték ki a sztrájkolókkal, és figyelmeztettek a reformok társadalmi és gazdasági következményeire. Hangsúlyozzák, hogy az őslakos közösségeket különösen súlyosan érintenék az egészségügyi ellátást és a nyugdíjakat érintő esetleges megszorítások. Azt is bírálták, hogy a jogalkotási folyamat során nem konzultáltak az őslakosok képviselőivel.
A kormány még nem tett konkrét tárgyalási ajánlatot, ami tovább fokozza a feszültséget. Mulino elnök többször is úgy jellemezte a tiltakozásokat, mint egy „destabilizáló program” részét, míg az ellenzék képviselői azzal vádolják a kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja az alapvető demokratikus elveket. Eközben mindkét oldalon nőtt a nyomás: a gazdaságot sújtják a sztrájkok és a blokádok, az iskolai tanítás napok óta szünetel, és egyre több jelentés szól a közélet korlátozásáról.
A tiltakozó mozgalomnak nincs központi vezetése, de számos decentralizált szereplő támogatja. A szakszervezetek és az őslakos szervezetek mellett a diákcsoportok és a társadalmi mozgalmak is fontos szerepet játszanak. Egyre hangosabbak a nemzeti párbeszédre irányuló felhívások, de eddig nem érkezett válasz a kormány részéről.
Jelenleg nem világos, hogy a helyzet enyhül-e, és ha igen, mikor. A tiltakozások folytatódnak, újabb tüntetéseket jelentettek be, és a törvény hatályon kívül helyezése jelenleg nem látszik kilátásban. Megfigyelők arra számítanak, hogy a határozatlan idejű sztrájk folytatódik, és további mozgósításokra kerül sor, ha a kormány nem reagál a tüntetők követeléseire.
Írta: Katharina Hempfing
Forrás: Amerika21
amerikai hadseregelnyomásszociális biztonságtömeges tiltakozások