Mitzy Cortés fiatal klímaaktivista a dél-mexikói Oaxaca államból. Tagja a „Red de Futuros Indígenas” nevű, őslakos csoportokat tömörítő hálózatnak, amely az őslakos területek védelmében az ellenállás különböző formáit igyekszik összekapcsolni az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, hogy így harcoljon a jövőjükért.
„A bolygónk jövőjét fenyegető, életünket és területeinket veszélyeztető éghajlati válsággal szemben több mint 20 őslakos nép képviselői szerveződnek, hogy szembenézzenek ezzel a vészhelyzettel. A kiszabott halál idején mi szerveződünk.” (a Red de Futuros Indígenas kiáltványából)
Mitzy Cortés is részt vesz a „Milpamérica resiste” kampányban, amely Közép-Amerikából származó kollektívákkal dolgozik országszerte. A kampány elkötelezett az olyan megaprojektek ellen, mint a Tren Maya vagy az úgynevezett „Corredor Transístmico”, egy tervezett hatalmas ipari terület, amely a mexikói Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig tartó vasúti összeköttetéssel rendelkezik. A fiatal aktivista munkájával igyekszik nemzetközi szinten is hálózatba szervezni a különböző küzdelmeket és cselekvési területeket. „Az egész bolygó számára fontos, ha a közösségek ellenállnak a megaprojekteknek és a bányászatnak; mert ezek a nagy megaprojektek nem ismernek határokat!” – magyarázza Cortés egy berlini beszélgetés során. „A Transístmico például összekapcsolódik más közép-amerikai ipari területekkel. Ezek tehát nem elszigetelt problémák, hanem egész régiók problémái, hiszen a világon mindenhol léteznek. Ezért is próbálunk közösen küzdeni ellene, és összekötni a földekért folytatott küzdelmet a klímaváltozással”.
Militarizáció az ipar javára
Oaxacában és a Tehuantepec-öbölben is számos környezeti probléma merül fel a nagyszabású projektek kapcsán. A Corredor Transistmico mellett ezek főként bányaprojektek. Csak Oaxacában több mint 100 bányászati koncesszió van, amelyek közül sok körülbelül 100 évig érvényes – mondja Cortés. De nem ez az egyetlen probléma: „Az egész országban a nagy iparágak szövetkeznek a helyi önkormányzatokkal, bűnszervezetekkel és vállalatokkal. És szinte mindig a hadsereggel. A Corredor Transistmico-t például a haditengerészet irányítja. Ez tehát militarizálja az egész területet”.
A 24 éves Cortés jelenleg Mexikóvárosban tanul, de San Sebastián Tecomaxtlahuaca mixtec közösségében nőtt fel. Nevet, amikor erről kérdezik. A közösségi életben és a hagyományos közösségi összejöveteleken nőtt fel. Most azonban a szervezeteknek támogatókat keres, hogy gazdasági és politikai befolyásra tegyenek szert. Ez lehetővé teszi számukra, hogy irányítsák a közösségeket és lerombolják a hagyományos szervezeti struktúrákat. Az erőszak is megnőtt.
Magában Mitzy Cortés közösségében nincsenek nagy projektek, azonban a folyókból homokot kotornak, amelyre az építkezésekhez szükség van. Ez károsítja a folyómedreket, ami gyakran a földek öntözéséhez szükséges víz hiányát eredményezi. Már van néhány javaslata arra vonatkozóan, hogy mit lehetne tenni a természet túlzott kizsákmányolása ellen. A közösségeknek jobban össze kellene fogniuk és tovább kellene szerveződniük: „Csak egy szervezett lakosság tud mindezzel szemben ellenállást tanúsítani” – mondja lelkesen Cortés. „Ha szervezettek vagytok, megvédhetitek például a közösségi vagyont, a közösségi földeket; megakadályozhatjátok a földek privatizációját. A közösségi struktúrák megőrzése a védekezés egyik módja lehet.” A közösségek közötti hálózatépítés erősítené saját autonómiájukat, véli Cortés.
A Globális Polgárok Díjjal kitüntetett
Mitzy Cortés még nemzetközi elismerést is kapott elkötelezettségéért. A 2022-es évben megkapta a Globális Polgárok Díját. A díjátadó ünnepséget egy megarendezvény kísérte a New York-i Central Parkban: Mitzy Cortés több tízezer fiatal előtt beszélt, még olyan politikusok sem hagyták ki az alkalmat, mint Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke, és még az amerikai elnöki pár, Biden is eljött egy fáradt nyilatkozatra. Ezt követően olyan megasztárok léptek fel, mint Mariah Carey és a Metallica.
A rangos díj minden bizonnyal fontos elismerés a politikai munkájukért. De ez önmagában nem fogja megállítani a klímakatasztrófát, ahogy azt Cortés is tudja: „Mindenekelőtt azt akarjuk, hogy elismerjék, ki a felelős: a globális északon élő emberek kiváltságai a déliek emberéletébe kerültek!”. A globális déliek, akik ellenálltak a megaprojekteknek és a bányászatnak, azok azok, akik valóban harcolnak a klímaváltozás ellen, állapítja meg Cortés: „Azt akarjuk, hogy lássák, ki az, aki valóban harcol azért, hogy megállítsa ezt a pusztítást. Ezért mondjuk azt, hogy mi élő megoldások vagyunk. Akik ellenállnak ennek a pusztító gépezetnek, amely az éghajlati válságot okozza, azok a bolygóért állnak ellen!”
Legutóbb októberben a Futuros Indigenas hálózat részt vett a Milánóban megrendezett Klímaigazságossági Világkongresszuson. „Klímaigazságot és jóvátételt akarunk, nem zöld kapitalizmust!” – mondja Mitzy Cortés a beszélgetés végén. Fontos számára, hogy életben tartsa a reményt. Úgy tekint magára, mint a Földért folytatott harc részeseire, és reméli, hogy egyre többen csatlakoznak majd ehhez a küzdelemhez.
Forrás: NPLA
