El Salvador törvényhozó gyűlése 57 igen, egy nem szavazattal és két tartózkodással a rendkívüli állapot fenntartása mellett döntött. A rendkívüli állapot szabályozását a Najib Bukele kormányának 2022. március 27-i 333. számú rendelete tartalmazza, amelyet a parlamentnek havonta újra jóvá kell hagynia.
A rendkívüli állapot alatt a lakosság alapvető jogait korlátozzák. Ezek közé tartozik a letartóztatások során a jogi segítséghez való jog, a letartóztatás okairól való tájékoztatáshoz való jog, a levéltitok és a magánjellegű kommunikáció sérthetetlenségéhez való jog, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog.
A jogalkotók a rend, a polgárok biztonságának és a területi ellenőrzés helyreállításának eszközeként tekintenek az intézkedésre. A képviselők szerint a sürgősségi rendeletnek több mint két és fél év elteltével is érvényben kell maradnia, amíg a bandák utolsó tagjait is felszámolják.
A kormányfő a Time magazinnak adott terjedelmes interjújában hangsúlyozta, hogy eddig több mint 82 ezer bandatagot sikerült letartóztatni. Bukele azt mondta: „Reméljük, hogy valamikor a közeljövőben feloldhatjuk a rendkívüli állapotot, és visszatérhetünk az alkotmányos normalitáshoz”. Dátumot azonban nem mondott.
Bukele „bandák elleni háborúja” előtt 2022. március 25. és 27. között az erőszak eszkalálódása 87 ember életébe került (a miamerikank.hu beszámolt erről https://miamerikank.hu/tomeges-per-el-salvadorban-a-mara-salvatrucha-ms-13-bunbanda-ellen/). Azóta azonban drámaian megváltozott a helyzet az országban. Tavaly októberben 27 napos havi rekordot értek el bandák által elkövetett gyilkosságok nélkül.
A 2024-es nép- és lakásszámlálásból kiderült, hogy az országban 107.055 ember van bebörtönözve, közülük 94.112 férfi és 12.943 nő. Ez a 6.029.976 fős összlakosságból adódik. A 100 000 lakosra jutó 1.776 fogvatartottal El Salvador az amerikai kontinensen a legmagasabb arányú börtönviselt ország.
A salvadori törvényhozó gyűlés döntése előtt a civil társadalom képviselői és a rendkívüli állapot alatt bebörtönzött személyek hozzátartozói tiltakoztak a rendkívüli állapot feloldását követelve. A hozzátartozók tiltakozásának egyik fontos oka, hogy a börtönlátogatásokat is korlátozzák. A családok a bejutás lehetőségét követelték, hogy közvetlenül tájékozódhassanak a fogvatartottak egészségi állapotáról.
A hozzátartozók szkepticizmusát a Cristosal emberi jogi szervezet által dokumentált embertelen és kegyetlen börtönkörülmények indokolják. Az elmúlt két évben több mint 250 fogva tartási halálesetről számoltak be, amelyek közül néhányat erőszak és kínzás okozott. A Human Rights Watch nevű amerikai emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy gyermekeket is megkínoztak őrizetben.
Tekintettel az általános nehéz emberi jogi helyzetre El Salvadorban, az országban működő emberi jogi szervezetek legalább 22 nemzetközi szervezethez fordultak jelentésekkel és panaszokkal. A La Prensa Gráfica szerint a salvadori szervezetek az ENSZ-től és az Amerikai Államok Szervezetétől (OAS), az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottságtól (IACHR) és számos más szervezettől kérnek segítséget. Bukele hivatali ideje alatt csak az IACHR előtt 18 különleges meghallgatást tartottak olyan témákban, mint a szükségállapot, a kényszerű kitelepítés, a biztonság stb.
Az elmúlt hetekben az Emberi és Közösségi Jogok Védelmének Egysége (Unidehc) Spanyolországban és Mexikóban jelentéseket mutatott be, amelyekben az El Salvadorban kialakult helyzetre világított rá. „Fontos…, hogy a kivételes rendszer áldozatául esett családtagok valósága ismertté váljon, mert a kormány nem teszi láthatóvá és tagadja ezt a másik valóságot” – mondta Ivania Cruz ügyvéd, az Unidehc szóvivője.
Leonor Arteaga a Jogállamiság Alapítványtól kifejtette, hogy a nemzetközi szervezetekhez benyújtott panaszok célja, hogy a kormányt a jövőben felelősségre vonják az elkövetett cselekményekért és emberi jogi jogsértésekért.
Írta: Rudi Kurz
Forrás: Amerika21
