Miközben az ország komoly alkotmányos kihívásokkal néz szembe, hatalmas támogatottságot tudhat maga mögött a szükségállapottal kormányzó elnök, de sokan óvnának a hatalom további koncentrációjától.
2024. február 4-én a legfőbb tisztségek mellett a parlamenti képviselőket is újraválasztják.
Az alkotmány tulajdonképpen tiltja a második egymást követő elnöki ciklusra való jelölést. Az Alkotmánybíróság 2021 szeptemberében hozott döntése azonban átértelmezte a hat vonatkozó cikkely egyikét. Bukele korábban öt bírót cserélt le az intézményben, megnyitva ezzel az utat az újraválasztása előtt. A salvadori ellenzék, valamint számos emberi jogi szervezet elítéli és alkotmányellenesnek tartja a Bukele jelölésével tartott választást.
A konfliktus egy sor komoly reformot követ, amelyek teljesen átrajzolták az ország választási térképét és a képviseleti kormányzás egész rendszerét. A törvényhozás éppen tavaly júniusban szavazta meg Bukele javaslatát, amely a parlamenti helyek csaknem egyharmadát, valamint az ország helyi tanácsainak több mint 80 százalékát megszüntette. A 2021-es választási eredményeken alapuló választási modellek alapján az elemzők azt mutatják, hogy az új módszer azt eredményezi, hogy Bukele „Nuevas Ideas” pártja még nagyobb arányban jut majd mandátumhoz a törvényhozásban. A kisebb pártokat viszont az fenyegeti, hogy teljesen eltűnnek a politikai életből.
A Cristosal salvadori emberi jogi szervezet legutóbbi jelentésében hangsúlyozta, hogy a pártok pluralitásának tiszteletben tartása elengedhetetlen. „A hatalom koncentrációja és a hatalmi ágak szétválasztásának eltörlése nem előrelépés, hanem veszélyt jelent mindannyiunk számára. Történelmünket a hatalomkoncentráció, a tekintélyelvűség, a választási csalás és az emberi jogok megsértése jellemzi. Nem szabad megismételnünk azt a hibát, hogy ismét diktatórikus rendszert hozzunk létre El Salvadorban”. A levélben a választási bírósághoz is fordulnak, hogy ne engedélyezze Bukele jelölését.
Bukele azt ígérte, hogy amennyiben megnyeri a választást, „folytatja a munkát olyan területeken, mint az oktatás és az egészségügy”. Alig néhány napja az elnök pártja által ellenőrzött kongresszus megszavazta a 2023-as állami költségvetés reformját, amelyben a legnagyobb megszorítások a jövőben az oktatási minisztériumot 60,4 millióval, az igazságügyi és biztonsági minisztériumot 14 millióval, az egészségügyi minisztériumot 7,4 millióval, a helyi fejlesztési minisztériumot pedig 10,9 millió dollárral sújtják. Suecy Callejas, a Nuevas Ideas képviselője szerint a megszorításokból származó pénzeket az államadósság kifizetésére fogják fordítani.
Bukele azt is kijelentette, hogy nem csak az a célja, hogy megnyerje a 2024-es választásokat, hanem az is, hogy „eltemesse” a hagyományos pártokat. Ehhez – mint mondta – pártjának „minden szavazóurnán diadalmaskodnia kell”. Néhány héttel a választások előtt a reformok során feloszlatott önkormányzati hivatalokat körzetekké alakítják át, amelyeket nem választott, hanem a végrehajtó hatalom által kinevezett képviselők képviselnek.
Az 1980-as évekre visszanyúló szolidaritási mozgalom, a Cispes elítéli, hogy ezzel az országban aláássák az önkormányzati autonómia elvét, amely szilárdan rögzítve van a hatályos törvényekben. Az önkormányzati szintű demokratikus választásokat így lehetetlenné tették.
Február 4-én Bukele hat másik jelölt ellen indul. Rendkívül valószínűtlennek tartják, hogy az ellenjelöltek közül bármelyik is győzni fog Bukele ellen. A közvélemény-kutatások szerint ő az elnök, akinek a legmagasabb a támogatottsága, nemcsak az országában, hanem egész Latin-Amerikában. Különböző felmérések szerint 90 százalék körüli a támogatottsága. Ráadásul a választások előtt nem sokkal a reformok által okozott bürokratikus káosz végső soron Bukele és kormánypártja javára válhat, amely a választási kampány során számíthat a túlméretezett kommunikációs költségvetésre és az elnök kifinomult propagandaműveleteire is.
Bukele népszerűségének ugyanakkor ellentmondanak azok a jelentések, amelyek szerint a „bandabűnözés elleni küzdelem” keretében El Salvadorban még mindig érvényben lévő rendkívüli állapot alatt számos és súlyos emberi jogi jogsértés történt. Az Amnesty International például többször rámutatott, hogy a bűnbandák („maras”) elleni „háború” az emberi jogok tömeges megsértéséhez és a jogállamiság gyengüléséhez vezetett.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint „az elhúzódó szükségállapot aláássa a tisztességes eljáráshoz való jogot”. Rámutat, hogy a kormány intézkedései „kriminalizálják a legszegényebb területeken élő embereket, akiket a múltban a bandák üldöztek”.
A szükségállapot 2022 márciusában történt bevezetése óta összesen több mint 70.000 embert tartóztattak le. Az ország számos területét, köztük történelmi baloldali fellegvárakat is, a katonaság a „bandák elleni háború” nevében lezárta; az El Salvador állami egyetemének campusát páncélozott járművekkel felszerelt katonák őrzik. A civil társadalmi mozgalmak vezetőit, köztük szakszervezeti vezetőket és környezetvédőket, újságírókat és politikai ellenzéki vezetőket az igazságszolgáltatás üldözi. A börtönök helyzetéről szóló jelentésében a Cristosal arra a következtetésre jut, hogy a kormányt emberiesség elleni bűncselekmények miatt lehetne felelősségre vonni. A szervezet több ezer önkényes letartóztatást, ártatlan emberek fogva tartását, valamint kínzásokat és bírósági eljárás nélküli kivégzéseket dokumentált a börtönökben.
Rina Montti, a Cristosal emberi jogi kutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy „ha az újraválasztás folytatódik, ha ez a modell, amely jelenleg kormányoz minket, folytatódik, akkor az emberi jogok súlyos megsértésének helyzete súlyosbodhat”. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg főként a biztonsági erők által a polgári lakosság ellen elkövetett emberi jogi jogsértések miatt történtek feljelentések.
Írta: Antonia Rodriguez Sanchez
Forrás: Amerika21
