Az Amazonas vidékén nagy lelőhelyek vannak a niobium ásványból. A bányászat veszélyeztetné az esőerdőt és az őslakosok területeit.
Az Amazonas állam északnyugati részén, a Rio Negro felső folyásánál fekvő Balaio Brazília egyik legjobban megőrzött őslakos rezervátuma. Több mint 257.000 hektárnyi esőerdő, folyó és hegyvidék terül el itt. São Gabriel da Cachoeira településen található, és a Tukano és nyolc másik őslakos nép – a Baniwa, Baré, Desana, Koripako, Kubeo, Pira-tapuya, Tariana és Tuyuka – hagyományos területe. Ez a 71 éves Alvaro Doéthiro Sampaio Sampaio Tukano szülőhelye is.
Apja, Ahkïto 2020-ban, 110 éves korában bekövetkezett halála óta Alvaro a balaiói Tukanók főnöke. A latin-amerikai őslakos mozgalom veteránjának számít, és más őslakos vezetőkkel és aktivistákkal, például Mario Jurunával, Marcos Terenával, Aílton Krenakkal, Paulinho Paiakannal és David Kopenawayanomamival együtt az 1980-as és 1990-es években a mozgalom élvonalába tartozott.
A Tukano törzsfőnökeként Alvaro elkötelezett a hagyományaik megőrzése, valamint a hagyományos gyógyszerekkel és élelmiszerekkel való ellátásuk mellett. Célja az esőerdő megőrzése, ugyanakkor az őslakosok tudásának felhasználásával élelmiszer- és egészségügyi szuverenitás elérése a területén élő népek számára.
Balaio felett azonban Damoklész kardja lebeg. Ezt niobiumnak (Nb) hívják. A világ egyik legnagyobb stratégiai fontosságú niobiumlelőhelye a Tukano régióban található. A geológiai feltárások szerint a São Gabriel da Cachoeira régióban található niobiumlelőhelyek a mai szinten 400 évig fedezhetnék a világ niobium iránti keresletét.
A nióbium stratégiailag fontos nehézfém, amelyet többek között az építőiparban, a repülőgépiparban, a csúcstechnológiában, a védelmi és nukleáris iparban használnak. Napjainkban a fém döntő szerepet játszik a globális energetikai átállásban is. A nióbium lehetővé teszi a gyorstöltő akkumulátorok gyártását.
Kritikus az energetikai átmenet szempontjából
A 2025 elején megtartott Müncheni Biztonsági Konferencia, Brazíliáról szóló jelentése több kritikus nyersanyagot is említ: „A második kérdés az energetikai átmenet és az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem. Brazília kritikus ásványkincsei nélkülözhetetlenné teszik az országot a környezetbarát technológiák fejlesztéséhez. A világ niobiumkészletének 94 százaléka, a grafit 22 százaléka, a nikkel 16 százaléka és a ritkaföldfémek 17 százaléka található itt – ezek mind a zöld technológiák fontos összetevői”.”
A Német Ásványi Erőforrás Ügynökség szerint Brazília már most is messze a világ legjelentősebb niobiumtermelője, globális részesedése meghaladja a 90 százalékot. A fő beszállító a Companhia Brasileira de Metalurgia e Mineração (CBMM) külszíni bánya Araxában, Minas Gerais délnyugati részén, amelyet nemrégiben vett át a St George ausztrál bányavállalat.
„Nekünk, őslakosoknak össze kell fognunk és tanulnunk kell egymástól”.
Az Amazonas államban található Tukano területén található niobiumlelőhelyek kiaknázása drasztikusan növelné a hőn áhított fém globális kínálatát, és potenciálisan lefelé nyomná az árakat. A mai napig azonban a brazil alkotmány tiltja a bányászatot a körülhatárolt őslakos területeken. Ennek ellenére Brasíliában erős politikai lobbi van, amely ezt minél előbb meg akarja változtatni. Emellett Brazília stratégiai ásványkincsei iránt egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés.
Tavaly novemberben Brazília és Kína megállapodást írt alá a „fenntartható” bányászatról – bármit is jelentsen ebben az összefüggésben a „fenntartható” szó. A megállapodás prioritásai között szerepel a nióbium, a lítium és a nikkel kitermelése és fejlesztése.
Februárban Gilmar Mendes szövetségi miniszter és a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság bírája olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely aláásná a brazil alkotmányt, és lehetővé tenné a bányászatot még a körülhatárolt őslakos területeken is. Ha a törvényjavaslat többséget kapna Brasíliában, akkor a Rio Negro felső részének őslakosainak valószínűleg el kellene dönteniük, hogy kártérítés ellenében beleegyeznek-e a nióbiumbányászatba, vagy következetesen megvédik területüket a bányászati érdekekkel szemben.
Hagyják a niobiumot a földben
A São Paulo-i Egyetem környezetvédelmi tudósai már 2020-ban amellett érveltek, hogy a niobiumot az Amazonas talajában kell hagyni. A ritkaföldfém- és niobiumlelőhelyek kiaknázása a Rio Negro felső részén nagymértékű halmozott erdőpusztuláshoz vezethet. A biológiai sokféleségre és a térség őslakosaira nézve pusztító következményekre figyelmeztetnek.
„Keepthe Amazon niobium in theground” című, az »Environmental Science and Policy« című folyóiratban megjelent tanulmányuk azt jósolja, hogy a niobiumlelőhelyek kiaknázása akár 87 000 négyzetkilométernyi esőerdő kiirtásához vezethet. A kutatók nemcsak a bányászat közvetlen környezeti hatásait vették figyelembe, hanem a szükséges útépítések, a települések és a munkaerő-migráció közvetett következményeit is.
A nióbiumbányászat és -feldolgozás nagy mennyiségű radioaktív hulladék keletkezésével is jár. A nióbiumérc a természetben előforduló radioaktív anyagnak számít, és a földkéregben olyan radioaktív elemekkel együtt található meg, mint az urán, a rádium, a tórium, a kálium-40 és az ólom-210. A Brazil Atomenergia Bizottság jelenlegi statisztikái szerint minden egyes tonna kitermelt nióbiumból körülbelül 100-400 tonna radioaktív és mérgező hulladék keletkezik.
Az USA délnyugati részén élő navajo nép, ahol több mint 500 felhagyott uránbánya és nem biztonságos radioaktív hulladéklerakó található, tudja, mit jelent radioaktívan szennyezett területen élni. Ezért meghívták a Tukano főnököt, hogy látogasson el hozzájuk. „Ez nagy megtiszteltetés számomra. Nekünk, őslakosoknak össze kell fognunk és tanulnunk kell egymástól” – mondja Alvaro Tukano.
Írta: Norbert Suchanek
Forrás: ND
