Costa Ricában az Alkotmánybíróság elrendelte a növényvédő szerek betiltását

10.000 ember nem jut tiszta ivóvízhez.

A Costa Ricából származó dinnyeszállítmány 2023 elején történt visszautasítása nemzetközi figyelmet keltett, a német hatóságok a magas klórtalonil-tartalmat kifogásolták. A gombaölő szer 2020 óta tilos az Európai Unióban rákkeltő hatása miatt. Costa Ricában a klórtalonil még mindig a negyedik leggyakrabban használt növényvédő szer. Csak az ország középső részén található Oreamuno de Cartagóban több mint 10.000 embert érint a gombaölőszer okozta vízszennyezés, és ők a ciszternákból származó ivóvízre szorulnak. Ennek következtében Isabel Mendez és szomszédai minden reggel figyelmesen figyelik, hogy közeledik-e a teherautó, amely friss ivóvízzel látja el őket. Ezután gyorsan kiviszik a kannákat, mivel erre nincsenek meghatározott időpontok, és ha nem hallják a teherautót, egy napig friss ivóvíz nélkül kell maradniuk. Ennek azonban hamarosan vége lesz. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a településen meg kell szüntetni a vízszennyezést, és be kell tiltani a víz szennyezéséért felelős növényvédő szert, a klórtalonilt.

A közösség megosztott a tervezett tilalom miatt

Három évvel ezelőtt a Costa Rica központjában fekvő település szomszédságai összefogtak a Frente Ecologista de Cipreses – röviden EcoCipreses – ökológiai mozgalomban, hogy fellépjenek az ivóvizük szennyezése ellen. És most úgy tűnik, sikerrel. A tiltásról azonban még a kis közösségben is nagyon eltérőek a vélemények, ahogy arról Isabel Mendez, szomszéd és az EcoCipreses tagja beszámol: „A vélemények nagyon megoszlanak. Sokan örülnek ennek a döntésnek. Mások továbbra is isszák a forrásokból származó szennyezett vizet”. Annak ellenére isszák, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2022 októbere óta figyelmeztet, hogy a szennyezett víz még a személyes higiéniára sem alkalmas. Különösen a régió gazdálkodói reagálnak dühösen a döntésre – folytatja Isabel -, mivel a tilalom bevezetése esetén más módot kell keresniük a kártevők elleni védekezésre, ez pedig magasabb költségeket jelent a gazdák számára, mivel a klórtalonil az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb gombaölő szernek számít.

A növényvédő szerek használata az egész közösséget érinti

Tanulmányok szerint a gyümölcsök és zöldségek több mint háromnegyedét Cartagóban termesztik. A mezőgazdaság tehát a legnagyobb foglalkoztató a térségben. Ha Oreamunóba hajtunk, az az érzésünk, hogy a földek körülveszik a várost. A vegyszerek szaga szó szerint a levegőben lóg. A munkások minden nap növényvédő szerekkel permetezik a földeket. Nagyon kevesen viselnek közülük védőruhát. Ennek súlyos következményei vannak, nemcsak magukra a munkásokra, hanem a családjukra és a közösségre nézve is, Rebecca Alvarado járványügyi szakértő szerint: „Úgy gondolom, hogy zöld országunknak nyílt adóssága van, és nem csak a mezőgazdasági munkásoknak, akik nap mint nap ki vannak téve ezeknek a növényvédő szereknek. Minden nap látjuk, hogy milyen hatással vannak az egészségükre, és hogy hosszú távon különböző rákos megbetegedésekben is szenvednek”.Őket a növényvédő szerekkel való közvetlen érintkezés érinti, de a családjaik és a közösségeik is közvetett kapcsolatba kerülnek a növényvédő szerekkel. Alvarado példaként említi a talajvizet, a mezei munkások szennyezett munkaruháját, amelyet mosni kell, és magát az ételt.

Egészségügyi minisztérium: a víz sem ivásra, sem mosásra nem alkalmas.

A közösség lakói már két éve biztosan tudják, hogy a csapvíz szennyezett – klórtotalonillal, egy rákkeltőnek tartott gombaölő szerrel. Az Egészségügyi Minisztérium 2022 végén jelentette be, hogy a víz potenciálisan veszélyes az egészségre. Az emberek nem ihatják meg, nem készíthetnek vele ételt, és nem mosakodhatnak vele. A betiltás azonban sokáig elérhetetlennek tűnt, mivel a döntésben nagyon sok, különböző hatáskörrel rendelkező érdekelt fél vesz részt – mondja Albin Badilla Mora, az Egészségügyi Minisztérium ivóvízminőség-ellenőrzési és felügyeleti programjának koordinátora. A kihívást az jelenti, hogy a sok különböző érdekelt felet és érdekeiket bevonják a döntésbe, és így megállapodásra jussanak.

A tilalom végrehajtása nehéznek bizonyul

Három minisztérium is érintett a kérdésben. Egyrészt az Egészségügyi Minisztérium, amely az ivóvíz és annak tisztaságának ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős. Másrészt a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium, amely a természeti erőforrások védelméért felelős, és végül, de nem utolsósorban a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium, amely az országban használt összes növényvédőszer felett rendelkezik. Egy technikai jelentésben az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium rámutatott a klórtalonil által a lakosságra jelentett lehetséges egészségügyi kockázatokra, és a betiltás mellett foglalt állást. A mezőgazdasági minisztérium még mindig nem tett lépéseket a tilalom érvényesítésére. Badilla Mora hangsúlyozza, hogy a megoldástól függetlenül „a lakosság egészségének kell az első helyen állnia”. Fabian Pacheco agrárbiológus, az EcoCipreses szervezője szerint a tilalom csak a kezdet. Óvatos örvendezésre int, mert egyelőre minden csak papíron létezik. Úgy látja, hogy ez egy „precedens, amelyet követni kell”, és amely nyilvános nyomást generálhat: „A vizet nemcsak a klórtalonilra és annak maradványaira kell elemezni, hanem más elterjedt növényvédő szerekre is”.

A felszín alatti vízforrások védelmére vonatkozó törvényeket figyelmen kívül hagyják

Costa Ricában a törvény 100 méteres védőkörzetet ír elő a felszín alatti vízforrások körül. Ez további 100 méterrel bővül, ha a vízellátást a lakosság számára szánják. Az Ecocipreses szerint azonban ezeket a határokat nem tartják be. Jordan Vargas környezetvédelmi aktivista elmagyarázza, hogy „ennek vagy annak a vegyszernek a betiltása” nem használ, amíg a védőkörzeteket nem tartják be, mivel a klórtalonil helyét egyszerűen átveheti egy másik növényvédő szer. Rebecca Alvarado epidemiológus arra is rámutat, hogy nem a klórtalonil az egyetlen olyan növényvédőszer, amely hatással van az emberi és a természeti egészségre: „Vidéken számos növényvédőszert használnak, nem csak klórtalonilt, hanem olyan növényvédőszerek keverékét, amelyek hatással vannak az egészségre. Tehát ma már tudunk a klórtalonilról, de azt is tudjuk, hogy más típusú növényvédő szereket is használnak, amelyeknek más egészségügyi hatásai is lehetnek. Epidemiológiai szempontból tehát kissé bonyolult mérni, de tagadhatatlan, hogy vannak hatások az emberek egészségére, egészségére és jólétére.” Az EcoCipreses úgy látja, hogy ezért a kudarcért kevésbé maguk a gazdák a felelősek, mint inkább a kereskedelmi cégek, amelyeknek az lenne a feladata, hogy tájékoztassák a gazdákat a növényvédő szerek helyes használatáról, és tanácsokkal lássák el őket. Jordan Vargas itt érdekellentétet lát, és hangsúlyozza: „A gazdáknak tanácsot kell adni, hogy ezeknek vagy más, még használatban lévő vegyi anyagoknak a használata megfelelő legyen, és ne adagolják túl őket”.

Egy kis győzelem a környezetvédelemért Costa Ricában

Minden óvatosság ellenére az EcoCipreses és az egész ország környezetvédői számára is van ok az ünneplésre, hangsúlyozza Isabel Mendez: „Számunkra, mint közösség vagy az érintettek számára ez nagyon kielégítő, mert több mint három éve küzdünk, és most látjuk a küzdelem gyümölcsét. Ez reményt jelent, reményt egy másik közösségre, reményt arra, hogy tiszta, védett forrásaink, tiszta vizünk lesz, a közegészséget és a környezetet károsító vegyi anyagok nélkül.” Fabian Pacheco szintén optimista, mondván, hogy ez egy „gyönyörű üzenet az ország lakossága számára”. Mert megmutatja, „hogy érdemes küzdeni a jogainkért”, még akkor is, ha csak egy kis csoport szervezkedik. Az Isabel, Jordan és Fabián által vezetett EcoCipreses csoport folytatni fogja a küzdelmet – egy egészséges, mezőgazdasági mérgek nélküli környezetért és a tiszta ivóvízhez való hozzáférésért, amely a Costa Rica-i alkotmányban alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogként szerepel.

Írta: Jules Gießler

Forrás: NPLA