Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (CIDH) bemutatta „A szükségállapot és az emberi jogok El Salvadorban” című jelentését. A szükségállapot 2022 márciusa óta van érvényben. Nayib Bukele elnök annak idején a bandák növekvő erőszakával és a gyilkosságok számának ugrásszerű növekedésével indokolta.
A bizottság felszólítja a kormányt, hogy állítsa vissza a szükségállapot-rendeletekkel felfüggesztett jogokat és garanciákat. Hangsúlyozza, hogy ez a kivételes intézkedés nem válhat az ország biztonságpolitikájának szerves részévé.
Megerősíti továbbá az állam kötelezettségét az emberi jogok megsértésének kivizsgálására, az igazság kiderítésére, valamint a felelősök felelősségre vonására és megbüntetésére, az áldozatok jogainak tiszteletben tartása mellett.
A jelentés 22 ajánlást tartalmaz a kormány számára az emberi jogok védelmének megerősítése érdekében.
A CIDH megvizsgálta a rendkívüli állapotról szóló, 2022. március 27-i 333. számú törvényerejű rendeletet és annak későbbi meghosszabbításait. Hangsúlyozza, hogy bár az államok kötelesek intézkedéseket hozni a szervezett bűnözés elleni küzdelem és felszámolása érdekében, ezeknek összhangban kell lenniük jogi és nemzetközi kötelezettségeikkel.
A jelentés számos olyan jogszabályi változtatást is kiemel, amelyek büntetőjogi jellegűek. Ezek közé tartozik a bizonyos bűncselekmények esetében kötelező előzetes letartóztatás, a bírák személyazonosságának eltitkolása a büntetőeljárásokban és a felnőttkori börtönbüntetések alkalmazása.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2022. március 27. és 2023. november eleje között 73.000 embert vettek őrizetbe, akiknek többségét előzetes letartóztatásba helyezték.
A Bizottsághoz számos jelentés érkezett az emberi jogok megsértéséről, többek között szisztematikus és széles körű illegális és önkényes letartóztatásokról, jogellenes házkutatásokról, túlzott erőszak alkalmazásáról, valamint a gyermekek és fiatalkorúak jogainak megsértéséről.
A jelentés rámutat az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jelentős problémákra, többek között az őrizetbe vételek bírósági felülvizsgálatának késedelmére, a habeas corpus eljárások eredménytelenségére, a vádakat alátámasztó bizonyítékok hiányára, az előzetes letartóztatással való visszaélésekre, a tömeges bírósági tárgyalásokra, a védelemhez való jog korlátozására, valamint a jogi biztosítékok és a tisztességes eljárás figyelmen kívül hagyására.
A Bizottság súlyos aggodalmát fejezte ki a fogva tartott gyermekekkel való bánásmód, valamint a különleges jogaik és garanciáik megsértése miatt.
Ezeket a problémákat súlyosbítják a fogva tartás amúgy is bizonytalan körülményei. Ezek közé tartozik a súlyos túlzsúfoltság és az előzetes letartóztatás túlzott alkalmazása. A jelentés rámutat olyan információkra, amelyek szerint 189-200 fogvatartott halhatott meg őrizetben, és komoly aggodalmakra ad okot az ilyen esetek kivizsgálásával, a családok értesítésével és a holttestek rossz kezelésével kapcsolatban. A jelentés kitér arra is, hogy ezek a körülmények hogyan érintik a fogvatartottak családjait.
A CIDH és az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottjának hivatala áttekintette a szólás- és sajtószabadságot korlátozó jogi reformokat, valamint az újságírók és az emberi jogok védelmezői előtt álló kihívásokat. Hangsúlyozta, hogy bizonyos jogi garanciákat semmilyen körülmények között nem szabad felfüggeszteni. A szükségállapot időtartamát szigorúan a szükségállapot időtartamára kell korlátozni.
A Bizottság felszólítja a kormányt, hogy állítsa vissza a felfüggesztett jogokat, és hozzon átfogó intézkedéseket a bűnözés okai és következményei elleni küzdelem érdekében. Ugyanakkor a megelőzési, felügyeleti és válaszintézkedéseket átfogó perspektívában kell meghozni.
Időközben szeptember 4-én a nemzetgyűlés az elnök kérésére 30. alkalommal hosszabbította meg 30 nappal a rendkívüli állapotot.
Írta: Chris Klänie
Forrás: CIDH-jelentés