Bolsonarót a puccskísérlet vezetőjeként állítják bíróság elé. Tábornokokat, volt minisztereket, egy újságírót, egy mérnököt és rendőrtiszteket is megvádolnak.
A brazil főügyészség bemutatta a 2023. január 8-i puccskísérletben részt vevő 34 személy nevét tartalmazó listát, akik ellen vádat kíván emelni.
A listán Jair Bolsonaro volt brazil elnökön kívül az összeesküvés szűk körének hét tagja szerepel, köztük Alexandre Rodrigues Ramagem volt hírszerzési főnök, valamint olyan tábornokok, mint Augusto Heleno, Paulo Sérgio Nogueira és Walter Souza Braga Netto.
Mauro César Barbosa Cidet Bolsonaro „jobbkezének” tartották az elnöksége alatt. Kulcstanúként működött közre, és a nyomozók rendelkezésére bocsátott egy hangfelvételt, amely Bolsonarót és más bűnpártolókat terhelt.
A fő vádpontok a következők: a demokratikus jogállamiság megdöntésére irányuló erőszakos kísérlet, államcsíny és fegyveres bűnszervezet létrehozása, állami tulajdon súlyos megrongálása és megsemmisítése.
A vádlottaknak most 15 napjuk van arra, hogy válaszoljanak a vádakra. Alexandre de Moraes bírónak ezt követően kell kiadnia az ügyet, hogy a Legfelsőbb Bíróság első tanácsa ítélkezzen. Ez öt bíróból áll, akik eldöntik, hogy vádat emelnek-e ellenük.
Ha a bíróság elfogadja a vádakat, Bolsonaro bíróság elé kerül. Jelenleg szabadlábon van, de le kellett adnia az útlevelét.
A vádlottak között vannak magas rangú katonatisztek, a Bolsonaro-kormány négy volt minisztere, a rendőrség tagjai, egy újságíró és egy mérnök, aki állítólag elektronikus szavazóurnát fejlesztett ki a választások manipulálására.
Az összeesküvés valamennyi tagja tudott arról a tervről, hogy megakadályozzák Luiz Inácio Lula da Silva hivatalba lépését és tönkretegyék az állami intézményeket.
A nyomozás a brasíliai kormányzati negyedben történt erőszakos zavargások után kezdődött: Bolsonaro több ezer támogatója 2023. január 8-án megrohamozta és részben megrongálta az elnöki palotát, a legfelsőbb bíróságot és a kongresszust.
A puccs mögött állítólag Braga Netto tábornok állt, aki a 2022-es választási kampányban alelnökjelöltként indult. Több mint 60 napja őrizetben van. Védőügyvédei a vádakat „fantazmagóriának” minősítik, és a nyomozás során elkövetett törvénysértésekre panaszkodnak.
Bolsonarót azzal vádolják, hogy ő volt az összeesküvés kitervelője és a puccskísérlet vezetője. Állítólag 2021 óta szorgalmazza egy esetleges államcsíny megvalósítását, és nyomást gyakorol a hadsereg tagjaira. Állítólag megfigyelés alatt tartotta de Moraes bírót is, aki meg is akarták gyilkolni.
Bolsonaro abban a tervben is bűnrészes volt, hogy az elnökválasztáson riválisát, a jelenlegi elnököt, Lula da Silvát méreggel megöljék. Ő támogatta ezt a tervet, hogy megtartsa a hatalmat Brazíliában.
A brazil sajtónak a vádakkal kapcsolatban feltett kérdésére Bolsonaro azt mondta, hogy üldözik, de „teljes nyugalommal” várja a tárgyalást. Jelenleg amnesztiatörvényt kér a szenátusban mindazok számára, akik részt vettek a 2023. január 8-i zavargásokban és puccskísérletben.
A puccskísérletet megelőzően Bolsonaro már 2022 júliusában találkozott nagykövetekkel, hogy megvitassák az elektronikus szavazóurnák állítólagos manipulációját. A cél az volt, hogy felkészítsék a nemzetközi közvéleményt a 2022 októberében tartandó elnökválasztáson a „népakarat semmibe vételére”.
Az ügyészség nyilvánosan ismertette a vádiratot, és azt a médiában is terjesztették. Ha elítélik, a médiajelentések szerint a volt elnök akár 43 év börtönbüntetésre is számíthat.
Közben Bolsonaro és támogatói március 16-ra országos tüntetésre hívnak az amnesztiáért.
Írta: Eva von Steinburg
Forrás: Amerika21
