Az ultrajobboldali elnök hivatali ideje után a neonácik jobban szervezettek, mint korábban. A Lula-kormány az online platformok ellen is keményen fellépett
Jair Bolsonaro négy éve nem csak a szociálpolitika és a környezetvédelem különböző területein hagyott maga után pusztítást. A szélsőjobboldali és neonáci csoportok tevékenységének fokozódása Brazília különböző régióiban szintén a szélsőjobboldali politikus kormányzati mérlegéhez tartozik, akit október végén szavaztak le elnöki tisztségéből. Adriana Dias antropológus, aki a neonácizmus tanulmányozására szakosodott, 2021-ben 530-ra becsülte az országban működő csoportok számát, ami 270 százalékos növekedést jelent 2019 és 2021 között, és akár 10 ezer embert is magában foglal.
Gyermekek elleni halálos támadások
Ezeknek a csoportoknak a befolyása drámaian megnőtt az elmúlt években. Az elmúlt időszakban például iskolákban és óvodákban is történtek olyan támadások, amelyek e csoportokhoz és ideológiai befolyásukhoz köthetők. A 2000-es évek elejéig nem volt megfigyelhető ez a fajta erőszak Brazíliában, de mostanában egyre gyakoribbá vált, csak 2022 második felében négy támadás történt. Idén április 5-én újabb tragikus támadás történt a Santa Catarina államban található Blumenau városában, ahol az elkövető behatolt egy bölcsődébe, és megölt négy gyermeket, további ötöt pedig megsebesített. Két héttel korábban hasonló támadást követtek el egy São Pauló-i iskolában, ahol hat ember sérült meg. Egy tanár nem élte túl a támadást.
FlávioDino igazságügyi miniszter ezután utasította a szövetségi rendőrséget, hogy indítson nyomozást neonáci csoportok ellen, mivel „régiófeletti akcióra utaló jelek” vannak. Dino az oktatási intézmények elleni egyre gyakoribb támadásokat olyan tényezőkkel hozta összefüggésbe, mint a gyűlölet terjedése a társadalomban, a szabályozatlan internet, a felelőtlen vállalkozások és a fegyverhasználatra ösztönző neonáci csoportok. Különösen Santa Catarina déli régiójában sok tagjuk van, akik gyakran a közösségi hálózatokon működő virtuális csoportokon keresztül szerveződnek. Ebben az államban Bolsonaro az elnökválasztáson a szavazatok közel 70 százalékát kapta. Adriana Dias kutatása feltárta a Bolsonaro és különböző szélsőjobboldali csoportok közötti kapcsolatokat is. Történelmileg Brazília déli része az a régió, ahol az Európán kívüli legnagyobb fasiszta párt, az 1932 és 1937 között létező Brazil Integralista Akció (AIB) legtöbb tagját találták.
Állam a vállalatok ellen
A brazil szövetségi rendőrség online platformok ellen is nyomoz. Ennek során a Telegram üzenetküldő szolgáltatást nemrég megbírságolták, sőt rövid időre országszerte blokkolták. Az üzemeltetők ugyanis nem voltak hajlandóak felfedni a Telegram-csatornákban megjelent rasszista bejegyzések szerzőinek kilétét. Luiz Inácio Lula da Silva szociáldemokrata elnök jelenlegi kormánya időközben benyújtotta a 2.630. számú törvényt, amelyről jelenleg szavaznak a szövetségi parlamentben. A törvény célja, hogy a Meta (Facebook, Whats-App, Instagram) és az Alphabet (Google, Youtube) vállalatokat felelőssé tegye a brazil törvényeket sértő kijelentések szerzőinek azonosításáért a platformjaikon. A nagy techcégek valóságos keresztes hadjáratot indítottak a törvény ellen, cenzúrával vádolva a kormányt, és – a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem felmérése szerint – viszont olyan eszközöket használnak, amelyekkel irányítják a kereséseket a közvélemény befolyásolása érdekében.
Az összecsapás érzékeny időszakban történik, mivel az igazságszolgáltatás és a rendőrség szigorítja a Bolsonaro hivatali ideje alatt elkövetett bűncselekmények büntetését. Azt is mutatja, hogy Brazíliának még mindig nehéz harcot kell megvívnia a fasizmus, annak gazdasági reprodukciós struktúrái és intézményi intézkedései ellen, amelyek nemcsak a szélsőjobboldali szervezetekben és sejtekben, hanem az ország fegyveres erőiben és rendőrségében is gyökereznek.
Írták: Katharina Kirsch-Soriano da Silva és Sandino Patriota
Forrás: JungeWelt
