Bolíviai legfelsőbb bíróság: Evo Morales nem indulhat az elnökválasztáson

„A korlátlan újraválasztás lehetőségének korlátozása megfelelő intézkedés annak biztosítására, hogy egy személy ne maradjon tartósan a hatalomban” – áll a pénteki ítéletben.

Ezzel a TCP egy 2017-es döntését törölték el, amely az újraválasztást „emberi jognak” tekintette. Ez azt jelentette, hogy Morales, aki 2006-ban lett az ország első őslakos elnöke, 2019-ben indulhat egy negyedik ciklusra.

A bírák annak idején így döntöttek, noha az alkotmány szerint legfeljebb két egymást követő hivatali ciklus lehet. Helyt adtak egy szenátor és a kormányzó Szocializmusért Mozgalom (MAS) párt több képviselője által benyújtott alkotmányjogi panasznak. Azzal érveltek, hogy az újraválasztás korlátozása korlátozza annak politikai jogait, aki 1969-ben az emberi jogokról szóló amerikai egyezmény aláírásával elismerte Bolíviát, és a kérelemnek adtak igazat.

Macario Lahor Cortez TCP-elnök az alkotmány 256. cikkelyének alkalmazásával indokolta a döntést, amely szerint a nemzetközi szerződésekben foglalt emberi jogok elsőbbséget élveznek a nemzeti joggal szemben, ha azok előnyben részesítik őket. A politikai jogok tekintetében az emberi jogokról szóló egyezmény volt az előnyben részesítendő jogszabály.

A MAS ezen alkotmányjogi panasza a 2016-os népszavazáson elszenvedett vereségét követte, amely lehetővé tette volna, hogy Morales egy negyedik hivatali ciklusra (2020-2025) is indulhasson. Az erre vonatkozó alkotmánymódosítást a szavazatok 48,7 százalékának igen, 51,3 százalékának nem szavazatával utasították el.

A mostani ítélet az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság kritériumainak felülvizsgálatán alapul, amely kizárja az újraválasztást mint emberi jogot. Ez a nemzetközi testület a kolumbiai kormány kérésére adott ki véleményt a 2021-es határozatlan idejű újraválasztásról.

A TCP azt is kikötötte, hogy az elnök és az alelnök nem tölthet be több mint kétszer hivatalt, sem folyamatosan, sem megszakításokkal. Ez vonatkozik azokra a polgármesterekre és kormányzókra is, akiket 2009 óta, a jelenlegi alkotmány hatálybalépésének éve óta választottak meg.

Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet.

Morales a döntést „politikai ítéletnek” nevezte. Ez „bizonyíték arra, hogy néhány bíró cinkos Luis Arce kormányának sötét tervében”, amelyet „a birodalom parancsára és a bolíviai jobboldallal összeesküvésben” hajt végre. A neoliberálisok ismét összefogtak, és megpróbálták „kiiktatni a MAS-t és politikailag, sőt fizikailag is kiiktatni minket” – írta Morales az X-en. Felszólította támogatóit, hogy „védjék meg” őt.

2023 szeptemberében Morales kijelentette, hogy indulni kíván a 2025-ös elnökválasztáson – heves viták közepette Arce-val, aki egykor politikai szövetségese és gazdasági minisztere volt.

A MAS-on belüli feszültségek Arce egész hivatali ideje alatt tartottak, és a kabinet összetételével kapcsolatos vitákkal kezdődtek. A viták akkor csúcsosodtak ki, amikor a Morales köré csoportosuló úgynevezett „radikális” szárny azzal vádolta az Arce köré csoportosuló „újítók” pártprogramtól való eltéréssel és jobboldali politika folytatásával, miközben korrupciós ügyeket és a kormányban folyó kábítószer-kereskedelemmel való kapcsolatokat is feljelentettek. Ezekről azonban nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékokat. A konfliktus a parlamentben is megmutatkozott, ahol a kormányfrakció 2023 januárjában kettészakadt, miután a „Megújulás” szárny legalább tizenkét tagját kizárták.

A Morales által tavaly október elején összehívott MAS-kongresszus megerősítette őt pártelnökként, és őt jelölte a 2025-ös elnökválasztás jelöltjének. Arce, alelnöke, David Choquehuanca és mintegy 20 kormányközeli vezető és képviselő a pártból „kizártnak” minősült. A Legfelsőbb Választási Bíróság azonban érvénytelennek nyilvánította a kongresszust, és elrendelte annak újbóli összehívását.

Írta: Vilma Guzmán

Forrás: Amerika21