A foglyok állítólag a „Tren de Aragua” bűnszervezethez tartoznak. Bizonyítékot nem mutattak be, viszont a családoktól megtagadják a tájékoztatást és a kapcsolattartást.
Donald Trump amerikai elnök kormánya a jelek szerint legalább 100 venezuelai migránst tart fogva a guantánamói fogolytáborban. A férfiakat egy Texas államban lévő börtönből szállították át a hírhedt kubai amerikai katonai bázisra – jelentette a New York Times. Az Infobae portál egy újabb jelentésében még 175 venezuelai férfit is említ, akiket Guantánamóba szállítottak.
Az érintetteket a hatóságok a „magas kockázatú illegális bevándorlók” kategóriájába sorolták. Trump belbiztonsági minisztere, Kristi Noem a Guantánamóra szállított foglyokat „a legrosszabbak legrosszabbikának” nevezte.
Noem a sajtónak azt mondta, hogy a fogvatartottak „megfelelő eljárást” fognak kapni.
Felháborodást váltott ki azonban az a kijelentése, hogy „a guantánamói létesítmények előnyösek lesznek számunkra, és lehetőséget adnak arra, hogy továbbra is azt tegyük, amit mindig is tettünk ott”. A kubai Guantánamo-öbölben található amerikai fogolytábor a 2000-es évek elején vált ismertté, amikor több száz muszlim foglyot tartottak ott éveken át embertelen körülmények között fogva és kínoztak meg.
A legújabb jelentések szerint a most Guantánamón fogva tartott foglyok közül sokakat nem civil biztonsági tisztek, hanem a hadsereg tagjai őriznek. Mindez annak ellenére, hogy a Trump-kormányzat biztosította őket arról, hogy a fogvatartottak továbbra is a civil bevándorlási hatóságok fennhatósága alatt maradnak. A venezuelaiak egy részét is ugyanabban a börtönszárnyban tartják fogva, ahol a közelmúltig az al-Kaidához tartozással gyanúsított foglyokat tartottak fogva.
Néhány esetben a fogvatartottak családjai jogi lépéseket tettek a Guantánamóra való átszállításuk ellen. Emberi jogi szervezetekkel együtt elítélték, hogy a hozzátartozók nem kaptak tájékoztatást a fogva tartás körülményeiről, és nem tarthatták a kapcsolatot a foglyokkal. Ennek eredményeként Új-Mexikó állam bírósága megakadályozta további három fogoly átszállítását. Ezeket aztán közvetlen járatokkal Venezuelába szállították.
Az amerikai hatóságok azon vádjai miatt is vita alakult ki, hogy az őrizetbe vett venezuelaiak állítólag a „Tren de Aragua” bűnszervezethez tartoztak. Ezt a szervezetet körülbelül 15 évvel
A Center for Constitutional Rights amerikai emberi jogi szervezet képviselője, Jessica MyersVosburgh óva intett az elhamarkodott vádaskodástól. Egyes esetekben alaptalan volt az a vád, hogy a migránsok a „Tren de Aragua” nevű csoporthoz tartoztak. Az amerikai hatóságok általi általános bandataggá minősítés kockázatot jelentene ezekre az emberekre nézve, mivel a bűnszervezet megtorló intézkedéseitől kellene tartaniuk.
Úgy tűnik azonban, hogy a venezuelai foglyok átszállítása az USA által megszállt kubai haditengerészeti támaszpontra csak a kezdet.
Trump amerikai elnök nemrég utasította a belbiztonsági minisztériumot, hogy készítse elő a katonai bázist 30 ezer külföldi fogoly fogadására.
Pete Hegseth védelmi miniszter január végén megismételte az amerikai migrációs politika fokozódó militarizálását: „Amikor illegális bűnözőket azonosítunk az országunkban, a hadsereg előre megy, hogy segítsen eljuttatni őket hazájukba vagy időközben más országokba” – mondta Hegseth. „Ha nem tudnak azonnal eljutni valahová, akkor a Guantánamói öbölbe kerülhetnek” – fenyegetőzött.
A kubai kormány élesen bírálta a migránsok fogva tartását az amerikai bázison. „Az Egyesült Államok által kitoloncolt vagy kitoloncolni szándékozott emberek közül sokan a kormány jogfosztó politikájának áldozatai, és olyan munkaerőigényeket elégítenek ki, amelyek mindig is léteztek a mezőgazdaságban, az építőiparban, az iparban, a szolgáltatásokban és az amerikai gazdaság különböző ágazataiban” – áll a külügyminisztérium honlapján közzétett nyilatkozatban. Mások az Egyesült Államokba való könnyített beutazás, „politikai indíttatású szelektív szabályozás eredményeként menekültként fogadják őket”. Kivándorlásuk „az egyoldalú kényszerintézkedések által okozott társadalmi-gazdasági károk eredménye is”.
A katonai létesítmény nemzetközileg többek között arról ismert, hogy „egy olyan kínzási és határozatlan idejű fogva tartási központnak ad otthont, amely nem tartozik az USA joghatósága alá, és ahol olyan embereket tartanak fogva akár 20 évig is, akiket soha nem vádoltak meg vagy ítéltek el bűncselekményért”.
Írta: Philipp Zimmermann
Forrás: Amerika21
